Fekete napja lesz a közműcégeknek a szerdai, mert a kormány legközelebbi ülésén a szektor nonprofittá tételének irányába tesz lépéseket - lengette be a kaszát a rezsidémonok irányába Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár. De mire készülnek?
A Fidesznek - mint az sajtóhírekből kiderült - 42 nappal a választások előtt még egyáltalán nincs programja, sőt, a sajtóosztályuk azt sem tudja, egyáltalán készül-e ilyen szöveg a pártban. A kormányzat azonban gőzerővel harcol a rezsidémonok ellen, noha - a rezsicsökkentésért felelő Németh Sándor szerint - mindez nem kampánytéma, nem a választások megnyerése érdekében bunkózzák le államilag az árakat. Lázár tegnap azt találta mondani egy falusi rendezvényen: egyszerűen nem tudnak annyit vágni az energia árán, hogy a szolgáltatóknak ne legyen profitjuk, ezért a szerdai kormányülésen újra előveszik a témát, és sötét jövőt jósolt a szektorban tevékenykedő vállalatoknak. (Halkan jegyezzük meg: az elmúlt négy évben az energiaszolgáltatók mindegyike - eltérő mértékű - veszteséget realizált a lakossági ellátáson, vagyis a rezsivágások előtt sem érte már meg nekik ez az üzlet, azonban a törvények kötelezték őket erre.)
Hogy pontosan mire készül a kormány, azt senki nem tudja jelen pillanatban. Elvben a parlament már nem ül össze, így a nonprofit energiaszektor tervét nem lehet törvényben rögzíteni. Ennek ellenére a hatalom kezében még jelentős hatósági jogosítványok vannak, amelyekkel tovább keseríthetik a szolgáltató cégek életét.
- Vélhetően még a választások előtt valósággá akarja tenni a kabinet a közműszolgáltatások nonprofittá tételét - mondta a STOPnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. vezetője. - Azonban szakmai szempontból nehéz elképzelni piacgazdasági környezetben olyan energiaszektort, amelyben nincs üzleti alapú beruházás.
Hegedűs szerint a fentiek ellenére a kormány elkötelezte magát az energiaszektor államosítására, amelynek egyik, bevezető lépése a nonprofit működés kötelezővé tétele. Azonban a szakember állítja: ez a magyar helyzet teljes félreértésén alapuló logika. Ugyanis Magyarország energiaigényének 60 százaléka származik importból, vagyis a nemzetközi árszint alakulásának kitett rezsiköltségeket valakinek ki kell fizetnie mindenképpen.
- Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát - fogalmazott Hegedű Miklós. - A '60-as években tapasztalhattuk, hogy az árakat a hatalom erőszakkal eltérítette a globális folyamatoktól. Erre készülnek most is. Ez pedig lehetetlenné teszi a lakosság és az üzleti szféra számára, hogy megalapozott gazdasági terveket fogalmazzanak meg a jövőre nézve, hiszen alapvetően félrevezető számukra a nagyon olcsónak tűnő energia.
A szakember figyelmeztetett: ha nem az árakban, akkor más módon, de meg kell fizetni az energia valós árát. Ez történhet a termelő szektoroktól vagy a lakosságtól való fokozódó adóelvonásokban is, ami tovább rontja az ország versenyképességét. Emellett - így Hegedűs -, a nagyon olcsó energia mindig pazarlásra buzdít, a beruházások - ahogy ez a kommunizmus évtizedei alatt is történt - energiaigénye messze túlnő az ország valódi gazdasági fejlődésének mértékén.
- A rövid távú következményeit ennek a politikának már most is érezzük - jelentette ki Hegedűs Miklós. - Elég megnézni a szektor beruházási adatait, amelyek másfél éve meredeken zuhannak. A köbvetkező lépés már az ellátásbiztonságot garantáló fejlesztések elmaradása lesz. Az államosítás után pedig a kormányzat lesz a gazdája a szektornak, azt pedig Magyarországon nem szokta a hatékonyságot javítani, sőt...
A Fidesznek - mint az sajtóhírekből kiderült - 42 nappal a választások előtt még egyáltalán nincs programja, sőt, a sajtóosztályuk azt sem tudja, egyáltalán készül-e ilyen szöveg a pártban. A kormányzat azonban gőzerővel harcol a rezsidémonok ellen, noha - a rezsicsökkentésért felelő Németh Sándor szerint - mindez nem kampánytéma, nem a választások megnyerése érdekében bunkózzák le államilag az árakat. Lázár tegnap azt találta mondani egy falusi rendezvényen: egyszerűen nem tudnak annyit vágni az energia árán, hogy a szolgáltatóknak ne legyen profitjuk, ezért a szerdai kormányülésen újra előveszik a témát, és sötét jövőt jósolt a szektorban tevékenykedő vállalatoknak. (Halkan jegyezzük meg: az elmúlt négy évben az energiaszolgáltatók mindegyike - eltérő mértékű - veszteséget realizált a lakossági ellátáson, vagyis a rezsivágások előtt sem érte már meg nekik ez az üzlet, azonban a törvények kötelezték őket erre.)
Hogy pontosan mire készül a kormány, azt senki nem tudja jelen pillanatban. Elvben a parlament már nem ül össze, így a nonprofit energiaszektor tervét nem lehet törvényben rögzíteni. Ennek ellenére a hatalom kezében még jelentős hatósági jogosítványok vannak, amelyekkel tovább keseríthetik a szolgáltató cégek életét.
- Vélhetően még a választások előtt valósággá akarja tenni a kabinet a közműszolgáltatások nonprofittá tételét - mondta a STOPnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. vezetője. - Azonban szakmai szempontból nehéz elképzelni piacgazdasági környezetben olyan energiaszektort, amelyben nincs üzleti alapú beruházás.
Hegedűs szerint a fentiek ellenére a kormány elkötelezte magát az energiaszektor államosítására, amelynek egyik, bevezető lépése a nonprofit működés kötelezővé tétele. Azonban a szakember állítja: ez a magyar helyzet teljes félreértésén alapuló logika. Ugyanis Magyarország energiaigényének 60 százaléka származik importból, vagyis a nemzetközi árszint alakulásának kitett rezsiköltségeket valakinek ki kell fizetnie mindenképpen.
- Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát - fogalmazott Hegedű Miklós. - A '60-as években tapasztalhattuk, hogy az árakat a hatalom erőszakkal eltérítette a globális folyamatoktól. Erre készülnek most is. Ez pedig lehetetlenné teszi a lakosság és az üzleti szféra számára, hogy megalapozott gazdasági terveket fogalmazzanak meg a jövőre nézve, hiszen alapvetően félrevezető számukra a nagyon olcsónak tűnő energia.
A szakember figyelmeztetett: ha nem az árakban, akkor más módon, de meg kell fizetni az energia valós árát. Ez történhet a termelő szektoroktól vagy a lakosságtól való fokozódó adóelvonásokban is, ami tovább rontja az ország versenyképességét. Emellett - így Hegedűs -, a nagyon olcsó energia mindig pazarlásra buzdít, a beruházások - ahogy ez a kommunizmus évtizedei alatt is történt - energiaigénye messze túlnő az ország valódi gazdasági fejlődésének mértékén.
- A rövid távú következményeit ennek a politikának már most is érezzük - jelentette ki Hegedűs Miklós. - Elég megnézni a szektor beruházási adatait, amelyek másfél éve meredeken zuhannak. A köbvetkező lépés már az ellátásbiztonságot garantáló fejlesztések elmaradása lesz. Az államosítás után pedig a kormányzat lesz a gazdája a szektornak, azt pedig Magyarországon nem szokta a hatékonyságot javítani, sőt...
Stop
