A KKE-régióban az egyes országokra jellemző banki hitelfelvételi és megtakarítási szokások lényegesen eltérnek egymástól. Jól körülhatárolható azon országok köre, amelyek lakossága nagyobb arányban rendelkezik megtakarítással, mint hiteltartozással. A legtöbb régióbeli országban alacsony a banki megtakarítások hányada és ehhez képest nagyfokú a lakosság eladósodottsága – derül ki a Gfk egyik friss kutatásából.

A régió országaiban végzett legfrissebb felmérés eredményei szerint a hitelek és megtakarítások szempontjából lényegesen eltérnek egymástól a kutatásba bevont 16 országban tapasztaltak: Csehország, Szlovákia, Németország és Ausztria négyes csoportja élesen elkülönül a többiektől. Kizárólag ezekre az országokra jellemző ugyanis, hogy a vizsgált 15 évesnél idősebb korosztály több mint a fele rendelkezik banki megtakarítással. Szintén csak erről a négy országról mondható el, hogy a lakosság lényegesen nagyobb hányadának van megtakarítása mint hiteltartozása. Ausztriában és Németországban több mint háromszor annyian rendelkeznek banki megtakarítással, mint hitellel; Szlovákiában és Csehországban is körülbelül kétszer annyi embernek van megtakarítása, mint banki adóssága.

A többi megfigyelt országban ugyanakkor 22 százaléknál is alacsonyabb a banki megtakarítással rendelkezők aránya, s ezen túl figyelmeztetően hatnak a lakossági eladósodottság mutatói is.

Szlovénia, Macedónia és Horvátország képez egyfajta választóvonalat a tanulmányban elemzett további 9 ország és az élmezőny között: esetükben a megtakarítással és hitellel rendelkezők aránya közel megegyezik, és a teljes lakosság körülbelül 20 százaléka tart valamekkora tartalékot bankbetétben.

A lista második felében szereplő Szerbiára, Ukrajnára és Törökországra jellemző leginkább, hogy a hitelfelvevők aránya meghaladja a megtakarítókét. Déli szomszédunknál a lakosságnak mindössze 2,6 százaléka nyilatkozott banki megtakarításról, viszont közel ötször ennyien vettek fel hitelt. A hitelek mintegy háromszor keresettebbek a betéteknél a képzeletbeli dobogó másik két helyezettjénél is.

Összességében elmondható, hogy a fogyasztók jobban tájékozódnak, tisztában vannak lehetőségeikkel és igénylik a kezdeményező fellépést, valamint az egyedi konstrukciókat mind a befektetések, mind a hitelfelvétel terén. Az általános ajánlatok veszítenek vonzerejükből”.
Lakossági hitelezés tekintetében Bosznia-Hercegovina, Bulgária és Lengyelország mutat növekedési potenciált; ezen országok különülnek el átlag alatti értékekkel a többi országtól, azaz ezekben az országokban az átlagnál alacsonyabb a hitellel rendelkezők aránya.

Magyarország esetében banki megtakarítási lehetőséggel a lakosságnak csupán 11 százaléka élt, azonban hitele minden negyedik magyarnak van a felmérés szerint. E két adat adta arányszámmal negyedikek vagyunk a régióban, magasnak számít a hiteltermékek felülreprezentáltsága a piacon.
(portfolio)

Az Európai Bizottság téli jelentése gyorsabb idei GDP-növekedést vár, a hiány viszont épp a maastrichti határon lehet, miközben egy esetleges újabb devizahiteles-mentés kockázatos lehet.

A 2014-es magyar GDP-prognózison javított Brüsszel, a jövő évihez nem nyúlt a téli előrejelzésben. A deficitprognózisoknál épp fordított a helyzet: az idei előrejelzés 3 százalékon maradt, a jövő évi emelkedett, vagyis a bizottság sem számol azzal, hogy visszakerülnénk a túlzottdeficit-eljárás (edp) alá.

Magyarország esetében 2014-re és 2015-re egyaránt 2,1 százalékos reál GDP-növekedéssel számolnak, a GDP-arányos bruttó államadósság az idén 79,1 százalékra nőhet, majd 78,9 százalékra mérséklődhet, az államháztartási hiány idén pont a maastrichti küszöbön, 3 százalékon, jövőre 2,9 százalékon állhat – derül ki az Európai Bizottság friss, téli előrejelzéséből.

A bizottság a strukturális hiánnyra vonatkozóan megjegyzi: 2014-ben több mint 1 százalékos romlás következhet be, azaz idén a 2013-as 1,1 százalékos hiány idén 2,4-re hízhat, ami 2015-ben 2,3 százalékra mérséklődhet.

Magyarország esetében az őszi előrejelzés 2014-re még 1,8, 2015-re 2,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, míg a költségvetési deficit tekintetében 2014-re 3,0 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt, 2015-re pedig 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet jelzett előre, de hozzátették, hogy ezt nagy kockázatok övezik.

Az államadósság-prognózist a tavalyi adat lefelé korrigálásával párhuzamosan mérsékelte az EB.

Ősszel még azt jelezték, hogy óvatosságra intő körülmény lehet a rendkívül alacsony, nulla százalék körüli infláció, aminek nyomán csökkenhetnek a költségvetési bevételek, miközben a büdzsében előirányzott kiadások szintje nem változik. Hasonló kockázat lehet továbbá, hogy egyelőre nem látszanak a lakossági fogyasztás élénkülésének jelei.

Kockázatos forintgyengülés

A bizottsági jelentés összességében lefelé mutató kockázatokat lát. A jelentés szerint a szigorodó nemzetközi monetáris környezet jelentős negatív hatást gyakorolhat a magyar gazdaságira, főleg a devizában denominált adósságon keresztül.

A fő belső piaci kockázatot az esetleges újabb devizahiteles-mentés intézkedéseiben látja, amelynek a bankszektorra és a befektetői bizalomra is negatív hatása lehet.
(forrás: napi.hu )