Egyelőre nem követte bocsánatkérés azokat az adatokat, amelyeket a megváltozott munkaképességűekről ismertetett a napokban Doncsev András államtitkár. Ebből kiderült, az Orbán-kabinet tévedett, amikor a rokkantakat munkakerülőknek titulálta. A már ellenőrzött betegek 52 százaléka ugyanis nem jobb, hanem a korábbi ellenőrzésnél is rosszabb állapotban van. A kormány adatai egyébként nem ellenőrizhetőek.
Katasztrofális helyzetbe kerültek a megváltozott munkaképességűek azzal, hogy a kormány döntése miatt ma már nem nyugdíjszerű ellátást, hanem bármikor csökkenthető vagy megvonható segélyt kapnak. A többi között erről beszélgetett Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum vezetője szakértőkkel, miután Doncsev András, az erőforrás tárca parlamenti államtitkára válaszolt Pál Béla kérdéseire.
Aki arra volt kíváncsi, hány rokkant embertől vették el-, illetve csökkentették az ellátását, valamint hányan várnak még rendkívüli felülvizsgálatra. Doncsev válaszából kiderült, hogy két év alatt alig több mint 57 ezer megváltozott munkaképességű ember komplex felülvizsgálatát végezték el az orvosszakértők, és még 135 ezren hátra vannak. A 2012 januárja és 2013 december 31. között felülvizsgáltak 52 százalékánál nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az egészségkárosodás mértéke, és csupán 19 százalékuknál állapítottak meg javulást a szakértők. A felülvizsgálatok után 5962 megváltozott munkaképességű embernek szűnt meg az ellátásra jogosultsága.
Pedig a kormány azért alakította át a rokkantnyugdíj rendszerét, mert az érintettek többségét csalónak tartotta, akik tudnának dolgozni, csak nem akarnak. A 90-es években valóban gyakori volt, a tömegével megszűnő munkahelyek miatt rokkantnyugdíjba menekültek az emberek. “Ez egy rendszerszerű, engedélyezett folyamat volt” – mondták lapunknak szakemberek. Csakhogy akik akkor a munkanélküliség elől menekültek, ma már nyugdíjasok. Ezt is figyelmen kívül hagyta a Fidesz-kormány, amikor a teljes létbizonytalanságba taszította a beteg embereket.
A kabinet – minden előzmény, felmérés, egyeztetés nélkül – 2011-ben jelentette be, hogy átalakítja a rokkantsági nyugdíjrendszert, “mert a jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál”, tehát az embereknek dolgozniuk kell. Megszüntették a rokkantnyugdíjat, a rendszeres szociális járadékot és az átmeneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be.
Elvették az utazási kedvezményt is, az érintettek önkormányzati segélyre, hitelre, munkakeresési támogatásra, közgyógyellátásra sem jogosultak. Főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként kapja a továbbiakban a támogatását, mindazok pedig, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak. Csaknem 200 ezer embernek, többek között azoknak, akik nem töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgálatra kellett jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek dolgozni, a betegek csak 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellátásra jogosultak.
Foglalkoztatásukkal viszont már nem törődött a kormány. A kormányváltás előtt legalább 50 ezer megváltozott munkaképességű dolgozott, sokan nyolc órában vállaltak munkát a támogatott cégeknél. Ezen kívül még a nyílt munkaerőpiacon is többen alkalmazásban álltak. Ma viszont szinte kizárólag az akkreditált szervezetek foglalkoztatják őket, mintegy 30 500-an dolgoznak, és szinte mindenkit csak 4 órában alkalmaznak. További nyolcezren vannak – csakúgy mint az előző években – a szociális foglalkoztatás keretein belül alkalmazottak.
Bár a megváltozott munkaképességűek már demonstrációkat is szervezetek az őket ért támadás miatt, változást nem tudtak elérni. Doncsev András válasza most újabb indulatokat váltott ki. Egy facebookos hozzászóló például kijelentette: nem hiszi el azokat az adatokat, amelyeket az államtitkár említett. Mint kifejtette, míg 2012-ben 43 774 rendes és rendkívüli vizsgálatot végeztek el első fokon, addig két év alatt ez a szám csak 57 082 főre nőtt. Az összehasonlítás érdekében leírta: 2007-2010 között évente csaknem 90 ezer szokásos, a meghatározott időközönként esedékes felülvizsgálatot hajtottak végre. Doncsev adatai nem ellenőrizhetőek – írta -, mivel az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapján ezek a számok nincsenek meg. A hozzászóló szerint az államtitkár válaszában az sem igaz, hogy csak akkor csökkenhet az ellátás, ha a beteg egészségi állapota javul. Ha ugyanis egy volt rokkantnyugdíjast rehabilitálhatónak ítélnek, állapotjavulás nélkül is csökkenthetik az ellátását. Kifejtette azt is, a számok – ha igazak – azt bizonyítják, hogy nem szigorodott a rendszer, viszont az is kiderül, hogy nincsenek és nem is voltak tömegével csalók a rendszerben. Ebben az esetben nagy nyilvánosság előtt kellene bocsánatot kérnie a kormánynak, és ki kellene jelenteni, nem mondott igazat, amikor a “csaló”, vagy “zsivány” jelzőt ragasztotta a a megváltozott munkaképességűekre.
Doncsev András elismerte, hogy “a rokkantak ellen indított háborújuk is totális kudarccal végződött”. Az államtitkár nem tájékoztatott arról, hogy évek óta nem tettek semmit a munkaerőpiacra való visszatérésük érdekében. Doncsev nem reagált az alapjogi biztos januári, súlyos kritikájára sem, amelyben az ellátási kérelmek elbírálása a jogszabályban előírt 60 nap helyett átlagosan fél évig, de sok esetben akár egy évig vagy még tovább is eltartott, az eljárások jelentős elhúzódása pedig több tízezer, közöttük sok ezer fogyatékossággal élő ember kiszolgáltatott helyzetét súlyosbította.
(Forrás: Népszava)
