Már a cím is érdekes, a minap erre kaptuk fel a fejünket egy fenntartható fejlődésről tudósító orgánumon és utána néztünk egy kicsit ennek a témának. Mivel Magyarországot kiváltképpen érinti a háztartási hulladék megoldatlansága és a méhészeti ősi szakág örökkévalósága. Amúgy is megy a vita ezen a síkon az Eu és a magyar szakszervek között az akácfák témájában is. De térjünk a tárgyra! Meglepő a méhek rugalmassága, alkalmazkodóképessége, ahogy az emberekkel zsúfolt városokban műanyag szatyrokból és építési hulladékból építkeznek. Meglepő? Talán dobtál mindjárt egy hátast is? Ezek szerint létezik olyan természetes enzim vagy valamilyen más reakciós anyag, ami bontja/átalakítja a szervetlen anyagokat? Igen, ez a kérdés ami elsőre felvetődik a laikusban. A második: a méhek csodaállatok?

„Elönti a világot a műanyag hulladék” – mondta Scott MacIvor, a Yorki Egyetem doktorandusza. Míg a tudósok immár sokadszorra kimutatják a műanyag ártalmas hatását az ökoszisztémára, néhányan arra vállalkoznak, hogy megfigyeljék, hogyan alkalmazkodnak a rovarok a mesterséges anyagban bővelkedő környezethez. „Találtunk két méhfajt, amely az eredeti, természetes kaptárépítő anyag helyett műanyagot használt, innovatív módon hasznosítva a közönséges városi hulladékot” – magyarázta MacIvor. Az egyik méhfaj, a Megachile campanulae kaptárjában valami szürke, ragacsos anyagot talált a kutató, azt gondolta, rágógumi. Az analitikai mikroszkóppal való gondos vizsgálat kiderítette, hogy poliuretán bázisú külső szigetelőanyag, a méh ezt használta az építkezéshez a növényi ragasztóanyag helyett – és alkalmas volt lárvabölcsőnek. Egy másik méhfaj, a Megachile rotundata, amelyik egyébként lucerna-levélvágó (lucerna leveléből készíti a kaptárat), a talált műanyag szatyrokból vágott le darabkákat, és abból építette a sejteket. A levelek mellett a sejtek negyede ebből készült. Nem mellékes, hogy a műanyag darabokat a méhek másként rágták meg, mint a leveleket, ami azt jelenti, hogy nem véletlenül gyűjtöttek műanyagot. Egyébként nem lett volna nehéz megfelelő leveleket találni a fészeképítéshez. „Összegyűjtötték a műanyagot, aztán feldolgozták: megrágták, kiköpték, hogy létrehozzanak valami újat, használhatót. Mindkét esetben sikeresen kikeltek a lárvák a plasztikkal bélelt bölcsőből, méghozzá parazitamentesen, ami arra utal, hogy a műanyag bölcső távol tartja a parazitákat – állapította meg a kutató. – A plasztik felhasználásának innovatív módja ökológiailag adaptív vonásra utal a méheknél, amely segíti a túlélésüket az egyre inkább ember által uralt környezetben.”A műanyagot tartalmazó fészkeket abban a kétszáz vizsgált méhkasban találták, amelyekben egy nagyszabású projekt során városi méhek és darazsak viselkedését figyelték meg - közli az Útajövőbe-portálja. Torontóban és környékén helyezték el ezeket a ládákat, parkok és közösségi kertek mellett.

Drótos Tamás - Tóth János
Hernád Völgye Háztáji Közösség