Horvátországból származó hírek szerint a svájci igazságügy-miniszter szombaton arról tájékoztatta a zágrábi kabinet külügyi tárcavezetőjét, hogy Bern jelen formájában nem erősítheti meg azt a megállapodást, amelynek értelmében munkavállalási lehetőségek sora nyílt volna meg horvátok számára az alpesi országban. A délszláv lapok máris úgy tálalják az ügyet, hogy honfitársaik lettek a svájci népszavazás első vesztesei. Mindezzel együtt a helvét miniszter asszony szóvivője arról igyekezett biztosítani Zágrábot; országa mindent elkövet majd annak érdekében, hogy megtalálják a horvát munkavállalók számára is kielégítő megoldásokat.
Svájc igazságügy-minisztere, Simonetta Sommaruga szombaton közölte a hírt a horvát külügyi tárcavezetővel, miszerint Bern jelen formájában nem hagyhatja jóvá azt a kétoldalú megállapodást, amely az eredeti elképzelések szerint munkavállalási lehetőséget biztosított volna a délszláv állam polgárainak az alpesi országban. Horvátország uniós csatlakozását követően ugyanis olyan tervek születtek, hogy Zágráb egy tíz éves időszak keretein belül is fokozatos növekedéssel számolva munkavállalókat küldhet Svájcba, majd a horvátok ezt követően a többi uniós tagországhoz csatlakozva már korlátok nélkül dolgozhattak volna a kantonizált államban.
Ezzel együtt a Svájcban nemrég tartott népszavazás lehetetlenné tette az eredeti elgondolásokat, annak ellenére is, hogy Bern 15 nappal a horvát uniós csatlakozást követően még Brüsszel oldalán is parafált egy a fentieket biztosító kiegészítő megállapodást. A Svájcban február 9-én tartott referendum azonban merőben más alkotmányos helyzetet teremtett, amely révén az alpesi állam Horvátországnak tett ígéretei mellett a korábban az Európai Unióval kötött nemzetközi vállalásai is megkérdőjelezhető helyzetbe kerültek.
Tájékoztatták Brüsszelt is
Simonetta Sommaruga szóvivőjén keresztül azt is közölte a sajtó munkatársaival, hogy tárcája már tájékoztatta Brüsszelt a kialakult helyzetről, amely szerint Bern kénytelen felülvizsgálni a megállapodás eredeti tartalmát. Ezzel együtt ugyanakkor a svájciak azt is igyekeztek kihangsúlyozni, hogy mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés a horvát munkavállalókat.
A svájci népszavazás eredménye – amely révén a helvétek korlátozhatják az Unió területéről hozzájuk érkezők szabad munkavállalását – azonban nem csupán a horvátokat érinthetik kellemetlenül, így ennek megfelelően már Brüsszel is jelezte Bern felé rosszallását, egyben annak lehetőségét, hogy az EU is felülvizsgálja majd a Svájcnak juttatott kedvezményeket.
Svájc is ráfázhat
Horvát elemzések szerint amennyiben Svájc rövid időn belül nem talál mindenki számára elfogadható megoldást, s ezzel azt kockáztatja, hogy az Európai Unió komoly szankciókat vezet be vele szemben, akkor arra Bern igencsak ráfázhat. Hiszen bár Svájc nem tagja a közösségnek, de külkereskedelmét tekintve mégis nagyban függ attól az Uniótól, amelyből importjának közel 75 százaléka származik, s ahová saját exportcikkeinek több mint a fele tart.
Ezzel együtt persze a korlátlan bevándorlásra szűk többséggel nemet mondó svájci társadalom tagjait is meg lehet érteni, hiszen a 8 milliós ország lakosságának negyede már így is idegen gyökerekkel rendelkezik. A korábban még szabaddá tett munkaerőpiac ennek fényében számos feszültség forrásává vált az alpesi országban. Igaz, az ellenérvek szerint épp a rengeteg bevándorló szolgáltatta olcsó munkaerő biztosította eddig a svájci gazdaság sikereinek a kulcsát.
Lépett az EU Svájccal szemben
Svájc - amely nem tagja az EU-nak - előzőleg bejelentette, hogy a február 9-i népszavazás döntésének megfelelően visszalépett attól a megállapodástól, amelynek alapján munkaerőpiacát megnyitotta volna Horvátország állampolgárai számára.
Az említett referendumon a szavazók hajszálnyi többsége, 50,3 százaléka úgy döntött, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlási kvótarendszert az Európai Unió polgáraival szemben.
Kétoldalú megállapodások alapján jelenleg az uniós állampolgárok nagy része (a románok és bolgárok kivételével) szabadon vállalhat munkát Svájcban. Az EU-hoz tavaly csatlakozott Horvátország is már megállapodásra jutott Svájccal arról, hogy munkavállalói tíz éven keresztül szabadon beléphetnek a svájci munkaerőpiacra, de Bern ezt a megállapodást a népszavazás folyományaként már nem kívánja aláírni.
Az Európai Unió közölte, hogy felülvizsgálja az egész kapcsolatrendszert Svájccal. Richard Jones, az EU svájci nagykövete már a hét elején azzal fenyegette meg az alpesi országot, hogy az unió befagyasztja az oktatási és kutatási együttműködést, ha Svájc visszadobja a Horvátországgal való megállapodást.
Ezt erősítette most meg a bizottsági szóvivő, közölve, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Erasmus Plus oktatási és Horizon 2020 kutatási programban való svájci részvételről. Ez azt is jelenti, hogy Svájc pénzügyi támogatásoktól eshet el, amelyeket az eurómilliárdos költségvetésű uniós programokból kaphatott volna.
A szóvivő hangoztatta, hogy a személyek szabad mozgása az EU és Svájc között olyan alapelv, amelyet uniós részéről semmilyen körülmények között nem kívánnak megkérdőjelezni. Ez egyfelől része azoknak a megállapodásoknak, amelyek révén Svájc hozzáfér az EU belső piacához, másfelől szoros kapcsolatban van az említett programokkal, hiszen azok az egyetemi hallgatók, illetve a kutatók mozgására is vonatkoznak.
http://www.hirado.hu/2014/02/17/lepett-az-eu-svajccal-szemben/
