Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

A banki felmondások legalább 2/3-a érvénytelen?

2014. február 16. - Andre Lowoa

Kártérítés a hiteleseknek, - a bankok kartellezése miatt

…”A pontosan nem meghatározható kölcsönösszeg hiánya miatt, a szerződés javíthatatlanul érvénytelen, azaz teljes egészében semmis. Semmisség esetén vagy az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagy ha az nem lehetséges, úgy az eredeti feltételek szerint a feleknek el kell számolni egymással…”

“Korábban már hivatkoztunk rá, hogy a 2oo8-as IMF Hitel felvétele a Magyar Kormány részéről az volt, hogy az eredeti havi törlesztőrészletekhez képest 125%-al megemelkedett törlesztőrészletek efölötti része 8o%-át a magyar állam átvállalja az adósok helyett. Továbbá azt is vállalta, hogy az önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak esetében a teljes hitelt átvállalja azért, hogy lakásaikat nem kelljen elhagyni. Ezeket a 2oo8-as IMF Hitelszerződés leírva tartalmazza. Ha ezt figyelembe vesszük a banki felmondások legalább 2/3-a érvénytelen…”

Banki adósok-devizaadósok: az EU Bíróság devizaügyes előzetes döntése elé 2014.02.15

Bár még csak az EU Főtanácsnoka fejtette ki a véleményét a devizaalapú hitelekkel kapcsolatban, néhány gondolat előzetesen megengedhető:

Előre kell bocsátani, hogy rossz kereset került benyújtásra a gyulai házaspár által – Igy bosszulja meg magát országos kihatással, ha valaki – kóklerkedik – szakmai ismeret hiányában, mindenhonnan összeolvasott „jogi érvek”-ből eszkábál devizaalapú keresetlevelet, amely köti a bíróságokat, így a tényleges jogi hivatkozások hiányában, a hegyek egerekre „vadásznak”.

A rossz kereset feldobta a gumicsontot – az árfolyamrést, – amely egyben a lényegről is elterelte a figyelmet:

Az árfolyamrés abban a textusban, ahogy azt vélhetőleg a kérelem tartalmazza, még hatályban maradása esetén is, havi egy-kétezer forint könnyítést jelent a devizaadósoknak, akiknek az átlagos havi törlesztőrészletük mostanság 100-300.000.-Ft/ hóra emelkedett.

Nincs tudomásunk arról, hogy ebben a megkeresésben van-e szó arról, hogy a devizaalapú kölcsön, ténylegesen külföldi devizában lett-e nyújtva. Feltételezzük, hogy nincs ilyen kérdés Luxemburgban, mert azt a Kúria egyedül már eldöntötte. Más kérdés hogy az mennyire állja meg a helyét egy nemzetközi bíróság előtt.

Nincs tudomásunk arról, hogy történt-e megkeresés -, hogy ha nem történt meg előzetesen a bankok által előre egyoldalúan meghatározott szerződési feltételek egyedi megtárgyalása és az adós beleszólásának biztosítása a szerződési feltételek kialakítására, amelyet egyébként a banknak kell külön bizonyítani, mert a szerződések ilyet nem tartalmaznak-, mivel előrenyomott változatlan tartalommal aláírt szerződések, akkor ezek hiányában a szerződések javíthatatlanul érvénytelenek-e, azaz – semmisek-e?

Nincs tudomásunk arról, hogy történt-e megkeresés az EU felé atekintetben, hogy a szerződésekben formálisan megjelölt forintban kifejezett vagy forintban is kifejezett kölcsönösszegek, valótlan összegek, mert az árfolyam, kamat és költségváltozás, benne az árfolyamrés változás is azonnal visszahat a kölcsönösszegére, ezért az nem határozható meg konkrét összegben. Magyarul, a szerződési konstrukció alapján bármilyen konkrét összeget is írnak le, – az valótlan összeg, mert lehet, hogy az árfolyamváltozás miatt az aláírást követő másodpercben már más a kölcsön összege, mint amit az adós aláírt.

A kölcsönszerződés leglényegesebb és kihagyhatatlan része, a konkrétan meghatározott kölcsönösszeg megjelölése, ami a fentiek alapján a devizaalapú szerződésekből hiányzik.

A szerződések leglényegesebb részét a pontos kölcsönösszeget csak a szerződési partnereknek van joga meghatározni. - Helyettük azt még a bíróságnak sincs joga meghatározni. Tehát a bíróság a devizaalapú kölcsönszerződéseket a fentiek miatt nem is módosíthatja.

A pontosan nem meghatározható kölcsönösszeg hiánya miatt, a szerződés javíthatatlanul érvénytelen, azaz teljes egészében semmis.

Semmisség esetén vagy az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagy ha az nem lehetséges, úgy az eredeti feltételek szerint a feleknek el kell számolni egymással. Ennek természetesen előfeltétele, hogy azt a bíróság a szerződés semmisségét jogerősen megállapítsa és nem elegendő beírni a banknak, hogy semmisnek tekinti az adós a szerződést és megtagadja a fizetést. (Próbálja meg, ha azt akarja, hogy azok azonnal felmondjanak.)

Ha a szerződés semmis, mindig azzal kell kezdeni, a vizsgálódást, hogy az kinek a hibájából semmis. 4-5 év tömény tapasztalatából kiindulva, megdönthetetlen véleményünk, hogy egyértelműen a bankok a felelősek, azért mert ők szerkesztették a szerződéseket.

Aki a felelős az viseli a kárt, ha ilyen keletkezett.

Ezért, ha a bank vissza akarja kapni a pénzét, úgy az eljárás a következő:

Felvett tényleges és eredeti kölcsön összeg – levonva belőle a bármilyen címen a szerződéssel kapcsolatban az adós által kifizetett összeg, – továbbá levonva az így csökkentett összegből az adóst emiatt ért bizonyítható kárt.

(Szinte minden családnál bizonyítható a lelki-személyiség károsodás, betegség kialakulása, vagy meglévő betegség súlyosbodása az állandó idegfeszültség miatt. Ez adott esetben és személyenként több millió ft-ot is jelenthet, és nemcsak kizárólag az adósra, hanem további családtagjaira is érvényes lehet.)

A különbözet a tartozás összege, amely után kamat a banknak azért nem jár, mert ő a károkozó és saját felróható magatartására előnyök szerzése céljából nem hivatkozhat.(Magyar Polgári Törvénykönyv)

A semmis szerződés további következménye, hogy a szerződés szerkesztésével kártokozó bank, elveszti a jogát arra, hogy a fennmaradó tartozást egy összegben visszakövetelje, ha az adós azt nem tudja vállalni. A kölcsönösszeg maradvány egyösszegű visszafizetésre a bank csak akkor lenne jogosult, ha annak okozója nem ő lenne, hanem az adós vagy külső és a felekhez nem köthető körülmény.

A bank maximum és az egyelőre és jelenleg még fel nem tárt feltételek miatt, amely még a visszafizetést is kétségessé teszi, – a lecsökkentett kölcsönösszeg olyan összegű havi törlesztésére jogosult, amely az adós havi jövedelmének kb. 1/3-ad nagyságáig terjed. Még az eredeti szerződési havi összeg mértéke sem követelhető, mert ő okozta ezt a helyzetet, amelynek következményeit viselnie kell.

Korábban már hivatkoztunk rá, hogy a 2oo8-as IMF Hitel felvétele a Magyar Kormány részéről az volt, hogy az eredeti havi törlesztőrészletekhez képest 125%-al megemelkedett törlesztőrészletek efölötti része 8o%-át a magyar állam átvállalja az adósok helyett. Továbbá azt is vállalta, hogy az önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak esetében a teljes hitelt átvállalja azért, hogy lakásaikat nem kelljen elhagyni. Ezeket a 2oo8-as IMF Hitelszerződés leírva tartalmazza. Ha ezt figyelembe vesszük a banki felmondások legalább 2/3-a érvénytelen.

Összegezve, tehát az EU Bíróságtól ne várjunk sokat, mert a kérdésfeltevés, amely a rossz kereset következménye, nem érinti az alapproblémákat. (A Kúria nem terjeszkedhetett túl a kereseten és csak abból a körből meríthetett, amelyet a kereset tartalmazott.)

Jelenleg sajnos csak az tanácsolható, hogy aki már nem bírja tovább vagy a végrehajtó kopogtat az ajtaján, indítson érvénytelenségi pert vagy végrehajtás megszüntetése iránti pert, amelyben egyben kérje a végrehajtás foganatosítása felfüggesztését is.

Bp. 2014.02.15

Czirmes György

süti beállítások módosítása