Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) tette közzé azt a dokumentumot, amelynek hivatalos neve:
- Zsidók hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai az Európai Unió tagállamaiban.
A jelentés készítői nyolc európai országban tudakolták a zsidó lakosok véleményét arról, mekkora problémának érzik hazájukban az antiszemitizmust. A felmérést 2013 szeptemberében és októberében végezték 5900, saját bevallása szerint zsidó személy közreműködésével. Az interneten készült felmérés ugyanakkor – jegyzik meg a kutatásról készült beszámolóban – nem nyújt olyan véletlenszerű valószínűségi mintát, amely megfelelne a reprezentativitás statisztikai kritériumainak.
A kutatás főbb eredményeit a vele egy időben közzétett sajtóanyag így foglalja össze:
-A válaszadók 66%-a szerint országában nagy probléma az antiszemitizmus, 76% pedig azt mondta, hogy az utóbbi öt évben akutabb lett a helyzet.
-A felmérést megelőző 12 hónapban az összes válaszadó 26%-a tapasztalt verbális sértéssel, zaklatással, illetve fizikai támadással (4%) járó antiszemita esetet vagy eseteket. Az elmúlt évben a válaszadók 2%-a volt áldozata antiszemita indíttatású személyes támadásnak.
-A bejelentések száma elmarad a valóságtól: az antiszemita zaklatás áldozatainak 76%-a a legsúlyosabb esetet nem jelentette be a rendőrségnek vagy más szervezetnek.
-A nyilvántartásba vett esetek száma elmarad a valóságtól: a korlátozott adatgyűjtési mechanizmusokból következően az antiszemita támadások sok EU-tagállamban nem teljes körűen kerülnek be a nyilvántartásba.
-A vizsgált országokban az antiszemitizmust tartották a negyedik legégetőbb társadalmi vagy politikai kérdésnek.
-A válaszadók háromnegyede tartja problémának az online antiszemitizmust.
-A felmérés alapján az országok között is jelentős különbségek vannak, ami gyakran a történelmük és hagyományaik különbözőségét, illetve az elmúlt évtizedek bevándorlási mintáinak eltérő alakulását mutatja.
Például:
– Az Egyesült Királyságban a válaszadók 9%-a nyilatkozta azt, hogy gyakran hallja „a zsidók tehetnek a jelenlegi gazdasági válságról” kijelentést, ezzel szemben Magyarországon ez az arány elérte az 59%-ot.
– A felmérés szerint Lettországban csak a válaszadók 8%-a állította, hogy az izraeli–arab konfliktus nagymértékben befolyásolja a biztonságérzetét, Németországban viszont 28%, Franciaországban pedig már 73% volt ez az arány.
-A válaszadók közel fele (46%) tart attól, hogy antiszemita szóbeli bántalmazás vagy zaklatás áldozata lehet a következő 12 hónapban, és egyharmaduk (33%) fél a fizikai erőszaktól ugyanezen időtartam alatt.
-A válaszadók közel egynegyede (23%) mondta, hogy legalább esetenként nem látogat el zsidó eseményekre vagy helyszínekre, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott vagy útban odafelé. Az összes válaszadó több mint egynegyede (27%) legalább esetenként elkerül bizonyos helyeket lakóhelye környékén, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott.
-A válaszadók egyharmada (33%) tapasztalt valamilyen antiszemita zaklatást a felmérést megelőző öt évben, és egynegyedük (26%) tapasztalt ilyen zaklatást a felmérést megelőző 12 hónapban.
-A felmérés alanyai azt mondták, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban antiszemita megkülönböztetéssel leginkább a munkahelyen (az adott időszakban munkahellyel rendelkező válaszadók 11%-a), illetve munkakeresés közben (a munkakereső válaszadók 10%-a), valamint az iskolában, illetve képzésen tapasztaltak (ezek a területen a válaszadók az őket személyesen és szülőként ért hátrányos megkülönböztetést is ide vehették – az iskolában tanuló vagy képzésen részt vevő válaszadók – illetve azok, akiknek gyermeke iskolában tanul vagy képzésben vesz részt – 8%-a érezte úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés érte az ezen a területen dolgozók részéről).
-Az elmúlt 12 hónapban az összes válaszadó több mint fele (57%) hallotta vagy látta, hogy valaki azt állítja, a holokauszt csak kitaláció, vagy hogy eltúlozzák.
-Több mint négyötöde (82%) azoknak, akik úgy érezték, az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetésben részesültek zsidó származásuk miatt, nem jelentették a legsúlyosabb esetet.
-A válaszadók körülbelül fele, térségtől függően 43–53%-a nem ismeri a zsidókat a hátrányos megkülönböztetés ellen védő jogszabályokat. A válaszadók leginkább a foglalkoztatás terén ismerik a megkülönböztetés elleni jogszabályokat, és az áruk és szolgáltatások esetében, például egy üzlet, étterem, bár vagy szórakozóhely felkeresésekor biztosított védelemről tudnak a legkevesebbet.
Magyarországra vonatkozó adatok:
Magyarországon a válaszolók 57 %-a tart attól, hogy a következő 12 hónapban szóbeli inzultus érheti és 33 % tart fizikai agressziótól. A nyolc ország között – Franciaország és Belgium után - ez a harmadik legrosszabb arány. Ami pedig az antiszemita zaklatásokkal kapcsolatos eddig tapasztalatokat illeti, a magyarországi válaszolók 35 %-a számolt be ilyenről az elmúlt egy évre visszatekintve, és 43 %-a az elmúlt öt évre visszanézve. (Itt zaklatásnak minősül az internetes zsidózás is.) Ez a legrosszabb arány a nyolc ország között.
Kovács András, a CEU professzora, aki részt vett a vizsgálatban, a magyar adatokhoz a következőt fűzte hozzá: azokban az államokban, ahol erős az iszlám szélsőségesek oldaláról a fizikai fenyegetés, más a veszélyérzet, mint ott – ilyen Magyarország –, ahol elsősorban a verbális erőszak dúl. A politika szerepe az antiszemitizmus erősödésében kiemelkedő Magyarországon a felmérés szerint. Ennek Kovács András szerint az oka az, hogy egyedül nálunk van parlamenti frakciója (Jobbik) egy nyilvánvalóan antiszemita pártnak (Ezzel le is leplezték a kétséges görög Arany Hajnalt?). Ez erős félelmeket gerjeszt. Szerintünk meg az erős, hogy a félzsidó Jobbik antiszemita párt lenne, bár feleannyira lenne csak nacionalista is, mint a fajukhoz hű „felsőbbrendű” gazdáik, akkor már megmentették volna rég a magyart!
Ébredjetek!
