HAARP és Chemtrail-el egybe kötve nagyon remek. Minél többen lakjuk ezt a bolygót, annál több s alattomosabb módszer kell a ritkításhoz.
Prof. Dr. Balázs Csaba (endokrinológus)
Egyre több ismerettel rendelkezünk az emberi hormonrendszerre zúduló veszélyekről és azok forrásairól. Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják az EDC-k (Endocrine Disrupting Chemicals) emberi szervezetre gyakorolt hatásait: bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak felett.
Össztűz a hormonháztartásra
Egyre több ismerettel rendelkezünk az emberi hormonrendszerre zúduló veszélyekről és azok forrásairól. Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények sejtetik az EDC-k (Endocrine Disrupting Chemicals) emberi szervezetre gyakorolt hatásait. (FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)
Bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak mellett. Pedig az időzített bomba már ketyeg. A következmények súlyosak: autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg!
Az emberi tevékenységből fakadó civilizációs ártalmak egyik legveszélyesebb válfaját máig alulértékelve, egyes esetekben elhallgatva kezelik. A közelmúltban egy hazai város ivóvízellátó rendszerében találtak súlyos hormonhatású növényvédőszer-maradványokat, a megengedett egészségügyi határérték mintegy húszszorosát elérő koncentrációban. Az egyebek mellett az ösztrogénhatású atrazint tartalmazó ivóvíz akár tartósan, hosszú időn keresztül is szennyezhette az adott térség ivóvíz-készletét. Több más vegyülethez hasonlóan az atrazin drasztikus mértékben avatkozik be az élőlények androgén-ösztrogén hormonegyensúlyába, rendkívül súlyos ösztrogéndominanciát előidézve: állatkísérletek során hasonló dózis megváltoztatta a kísérleti állatok nemét! Szakemberek véleménye szerint hosszútávon az ilyen hormonhatásnak kitett gyermekek szervezetében nemkívánt irányt vehet az ivarmirigyek fejlődése, melynek következménye akár hermafroditizmus is lehet.
A hazánkban a hatvanas évek elejéig engedélyezett és rendkívül nagy mennyiségben alkalmazott növényvédőszer, a DDT (dietil-difenil-triklóretán) is hasonló hatással rendelkezett. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, a DDT bomlástermékei gyakorlatilag minden, ma élő ember szervezetében megtalálhatók, az idősebb korosztálynál éppúgy, mint a fiatal anyák tejében. E vegyület lebomlási ideje ugyanis rendkívül hosszú, becslések szerint akár 100 év is lehet, ráadásul a DDT-t egyes országokban továbbra is alkalmazzák, így az onnan érkező zöldségek és gyümölcsök révén mind a mai napig reális veszélyforrást jelent. A DDT fő mellékterméke, a DDE a testben rendkívül erőteljes anti-androgénként viselkedik, vagyis gátolja a férfihormon hatásait. A dioxin az iparilag alkalmazott fehérítési folyamatok mellékterméke, erőszakos xenoösztrogén (idegen ösztrogén). Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapír, zsebkendők, pelenkák. Gyakran bukkannak rá mezőgazdasági termékekben. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, ebből adódóan tejtermékekben is előfordulhat.
Egyáltalán nem pesszimista becslések szerint jelenleg közel százezer (!), a hormonháztartást befolyásoló vegyület van forgalomban a világon. Ezek a kémiai anyagok akár nagyobb koncentrációban is jelen lehetnek a szervezetünkben, mint a saját hormonjaink, hatásuk tehát rendkívül erős. A természetes ösztrogének óriásmolekulákhoz, ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódva lépnek működésbe. A xenoösztrogének szintén ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak, és ugyanazt a hatást fejtik ki: a különbség az, hogy a mesterséges hormonok és hormonhatású vegyületek több receptort tudnak aktiválni, ezzel erősebb az ösztrogénhatásuk. A xenoösztrogének elterjedése lehet az egyik magyarázata a metroszexuális típus férfiak körében történő megjelenésére, akikre egyebek mellett a szőrtelenség és a terméketlenség jellemző.
EDC-K A SZAKEMBER SZEMÉVEL
Az EDC-anyagok hormonháztartást megzavaró vegyületek, amelyek károsítják a természetes hormonok termelését, kibocsátását, transzportját, kötődését, reakcióját és kiürülését - mondja Dr. Balázs Csaba endokrinológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora. - Az EDC-ket egyre nagyobb mennyiségben állítják elő, és egyre számottevőbb dózisban kerülnek ki a természetbe, így az eddig elhanyagolható veszélyforrásnak hitt szennyezések jelentősége felértékelődött. Ilyen irányú kutatások korábban nem voltak, ezért csak napjainkban kezdjük felismerni a hormonhatású anyagok valós rizikófaktorait és következményeit: az orvostudomány, a biológiai és a biokémia már helyén kezeli a benne rejlő elképesztő veszélyeket, hiszen az EDC-k számtalan, erőteljes változást idézhetnek elő az emberi szervezetben. A felismerés egyik első állomása volt a hetvenes években a klórozott szénhidrogéneket tartalmazó növényvédőszerek káros hatásainak észlelése. Kutatók felfigyeltek arra, hogy a DDT hatására sirálypopulációkban relatíve rövid időn belül eltolódott a nemek aránya, a nőstények javára. Egyes országokban az ösztrogén-dominanciát kiváltó dioxin-szennyeződésnek tudták be, hogy a megfigyelt időszakon belül arányaiban közel felére csökkent az újszülött fiúk száma. EDC-hatású anyagok a levegőben is megtalálhatók: a gumi, a műanyagok égéstermékeinek belélegzésével kerülnek be a szervezetbe. Nem szabad szótlanul elmenni az éppen aktuális japán nukleáris katasztrófa egyik mellékhatásaként a pajzsmirigy működésében beálló változások mellett sem, ami szintén megzavarja a hormonegyensúlyt.
Hormonhatású anyagok minden háztartásban megtalálhatók: mosószerekben, mosogatószerekben, öblítőkben, kozmetikumokban, műanyagedényekben. A helyzetet súlyosbítja, hogy az EDC-k természetbeni elegyeinek hatáskombinációja egyelőre még feltáratlan, de az ösztrogén-szinergizmus nem pusztán feltételezés, hanem bizonyított tény. A hormonhatás észlelésére enzimtesztek és biológiai megfigyelések is alkalmasak. Az EDC-k kimutatására a helyi adottságoknak megfelelő monitoring-fajokat (Sentinel Species) alkalmaznak, amelyek érzékenyebbek, mint más állatfajok és az emberi szervezet, így kellő időben észlelhető a jelenlétük. Legkönnyebben a közvetlen EDC-hatások detektálhatók, melyek abnormális nemi viselkedésben, a nemek arányának eltolódásában és a hermafroditizmus kialakulásában nyilvánulhatnak meg, figyelmeztet Balázs Csaba professzor.
FOGAMZÁSGÁTLÓK AZ IVÓVÍZBEN?
A háztartásokból távozó szennyvíz nagy mennyiségben tartalmaz női hormonokat. Ezek döntő hányada terhes nőktől és a normál női szervezetből származik, egy részét a fogamzásgátló szerek maradványai adják. A szennyvízben megtalálható EDC-k detektálása és kiszűrése egyelőre megoldatlan probléma. A Fővárosi Vízművek Zrt. a statisztikai adatok alapján leggyakrabban használt gyógyszerekre, köztük a szteroid hormonokra (fogamzásgátlók és hormonkészítmények hatóanyagai) is végeztet méréseket, melyek kiterjednek a forrásra (Duna vize), a vízbázisra, és a vízkezelés előtti és utáni pontokra. Lévai Zsuzsanna kommunikációs osztályvezetőtől kapott információ szerint azonban eddig sem a vízbázisukban, sem a szolgáltatott vízben nem volt kimutatható mennyiségben gyógyszermaradvány.
Ami bizonyos: óriási mennyiségű hormonhatású anyag áramlik természetes vizeinkbe, veszélyeztetve egyrészt közvetlenül a vizek élővilágát, közvetve pedig a tápláléklánc révén a szárazföldi élőlényeket, ezzel a szennyeződés kibocsátóját, az embert. A szennyvízben található hormonhatású vegyületek jelenlétét igazolják azok a megfigyelések is, melyek arról számolnak be, a szennyvízkiömlések közelében élő halak nemi jellege igen rövid idő alatt megváltozik. Balázs professzor szerint a fogamzásgátlók maradványainak kezelése nagyon fontos feladat lenne. Ezt támasztja alá a szakmai körökben ismert eset, amikor egy gyógyszergyár fogamzásgátló szereket előállító részlegében a levegőből a szervezetbe kerülő hatóanyagok hatására az ott dolgozó férfiak hormonszintje olyan mértékben megváltozott, hogy megindult a mellnövekedésük. A fogamzásgátlók veszélyei mellett azért sem lehet elsiklani és hatásukat alábecsülni, mert az emberi szervezetbe számtalan, hasonló vegyület kerül be, melyek hatása összegződik.
HORMONHATÁSÚ MOSÓSZEREK, ÖBLÍTŐK
Még a növényvédő-szereknél és a fogamzásgátlóknál is veszélyesebbek a háztartásokban mindennap használt, a bőrön keresztül is felszívódó, mosó-, mosogató-, tisztítószerekben és az öblítőkben fellelhető hormonhatású vegyületek. Ezek többezer tonnás mennyiségben szennyezik a környezetet, jelenlétüket kimutatták már ivóvízből is. Nagy kockázatot hordoznak a klórszármazékokat tartalmazó tisztító- és fertőtlenítőszerek. Ellenük nem elegendő kesztyűvel védekezni, hogy a bőrfelületen át ne jussanak be a szervezetbe, gondoskodni kell arról is (például maszkkal), hogy az orr nyálkahártyáján keresztül se lélegezzük be őket.
Hormonháztartást befolyásoló kémiai anyagokat tartalmaznak a teflonedények és a konzervek: a konzervek belső felületét egy műanyag borítással látják el, annak érdekében, hogy a tárolt élelmiszer ne kapjon fémes ízt. Kiderült, ez a borítás BPA-t (biszfenol-A) tartalmaz. A BPA radikális hatású xenoösztrogén, elsősorban a hőre lágyuló műanyagokban található meg, mint például az ásványvizek és az üdítőitalok palackjai: veszélyeivel maguk a gyártók is tisztában vannak, de azzal érvelnek, hogy csak hő hatására oldódik ki. A gyakorlatban azonban ellenőrizhetetlen, hogy egy palack hányszor és milyen mértékben volt kitéve hő hatásának (pl. autóban, napon), mire eljut a fogyasztóhoz, illetve míg a benne tárolt italt elfogyasztják.
Miután az újabb és újabb mosószerekkel, kozmetikumokkal, műanyag-adalékokkal, festékekkel évente számtalan új vegyi anyag kerül kereskedelmi forgalomba, majd a felhasználásukat követően a környezetbe, a rendelkezésre álló vizsgálati módszerek segítségével rendszeresen ellenőrizni kellene, hogy ezekből milyen mértékben szabadul fel hormonhatású anyag.
ÖSZTROGÉN A HÚSOKBAN
Korábban az iparilag nevelt állatoknak tiltó rendelkezések hiányában rendszeresen adtak - egyes források szerint bizonyos országokban még mindig adnak- xenoösztrogéneket, hogy ezáltal gyorsabban hízzanak, és legyen vízvisszatartásuk. Az 1970–80-as években Puerto Ricóban a három-négyéves lánygyermeknél a pubertáskor kezdetére jellemző testi változásokra lettek figyelmesek, kisfiúknál pedig mellnövekedést tapasztaltak. Az ok: az elfogyasztott húsokban nagyon magas volt az ösztrogénszint. Az állattenyésztésben felhasználható anyagokra vonatkozóan az elmúlt évtizedben hazánkban és az Európai Unióban is számos tiltó rendelkezés lépett életbe, ám a megbízhatatlan forrásból származó, ellenőrizhetetlen vagy ellenőrizetlen húsok még mindig rizikófaktort jelenthetnek. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal lapunknak adott tájékoztatása szerint nem hozható forgalomba emberi fogyasztás céljából olyan állatból származó hús vagy egyéb termék, amelynek ösztrogén-, androgén- vagy gesztagén-hatású (a gesztagén egy progeszteronhoz hasonló női hormon) anyagokat adtak, viszont az idevonatkozó rendelet meghatároz bizonyos feltételeket, amelyek között terápiás vagy állattenyésztési célból lehetséges a gazdasági haszonállatok hormontartalmú készítményekkel történő kezelése. A harmadik országból származó hús behozatala esetén azok előállítóinak illetve forgalmazóinak a hazai monitoring-rendeletben meghatározott biztosítékokkal egyenértékű garanciákat kell nyújtani.
A kozmetikai termékek tartósítására használt parabenek is xenoösztrogének, s bizonyos mennyiségben a bőrrel való érintkezés során, vagy a bőr alá jutva fejtik ki hatásukat. A felsoroltakon kívül a mindennapok során sok xenoösztrogénnel kerülünk kapcsolatba: ilyenek az avasodásgátlók az élelmiszerekben és a kozmetikumokban, de kockázatot jelentenek az ételszínezékek, a fakonzerválók, a rovarirtók és a napozószerek egyes alapanyagai is.
Az androgének és az ösztrogének
A nemi hormonok kisméretű szteroidok. Mindkét nemben termelődnek androgének (férfi nemi hormonok) és ösztrogének (női nemi hormonok), csak eltérő mennyiségben. A nemi hormonok közvetlenül vagy közvetve seregnyi életfolyamatra vannak hatással: nemcsak a nemi szervek kifejlődéséért, a nemi jelleg kialakulásáért és annak fenntartásáért felelnek, de kihatnak a közérzetre, a növekedésre, az izombeépülésre, a csonttömeg felépülésére, a zsírlebontásra, és még seregnyi más folyamatra. Ha mennyiségük bármilyen okból, például környezeti ártalmak, EDC-k hatására megváltozik, arányuk megbomlik, és egy sor élettani folyamatban történik változás.
MEDDŐSÉG, STERILITÁS, IVARARÁNY-VÁLTOZÁS!
Az elmúlt években férfiaknál egyértelműen észlelhető a spermiumok számának és minőségének csökkenése, a meddőség, a sterilitás, melyek szintén az EDC-k számlájára írhatók. Lányoknál korábban indul meg a nemi érés, előbb jelentkezik a menstruáció, fiúknál nőies jelenségek mutatkoznak, a születendő gyermekek ivararánya a lányok javára billen el. Dr. Balázs Csaba szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az elmúlt évtizedekben már közvetlenül az egymást követő generációkon is megfigyelhető, korábban akcelelerációs jelenségnek titulált magasságbeli növekedés oka szintén nemkívánt hormonhatás, a növekedésihormon-szint EDC-k hatására történő megemelkedése.
A hormonhatású anyagok veszélyeire történő figyelemfelkeltés az első lépést jelenti a megoldás felé vezető úton. Az élelmiszerek minőségellenőrzésének társadalmi szinten történő felvállalása, a kemikáliák alkalmazásának visszaszorítása nagy előrelépést jelentene, de az egyén szintjén is tudatosabbá kell válni a megbízható minőségű élelmiszerek fogyasztása terén. Hazánkban átlagosan már minden második ember nemhogy túlsúlyosnak, hanem kifejezetten elhízottnak tekinthető. Ennek oka visszavezethető az EDC-k hatásaira is. A többletösztrogén ugyanis a zsírszövetben elraktározódik, és minél nagyobb egy szervezet zsírraktára, annál több ösztrogén termelődik. A felhalmozódott zsírraktárak méregraktárként és egyfajta hormontermelő, endokrin-depóként funkcionálnak. A fogyás, de főleg a hirtelen súlyvesztés azért is veszélyes, mert a zsírszövetben tárolódott méreganyagok rövid időn belül, nagy mennyiségben jutnak be a véráramba, és a szervezetben drasztikus válaszreakciókat indítanak el.
Lehet-e párhuzamot vonni?
Egy svéd egyetem laboratóriumában békákat tettek ki emberi tevékenységből származó, ösztrogéndominanciát kiváltó vegyületek hatásainak. Az egyebek mellett rovarirtószerek maradványait tartalmazó szennyezőanyagok már kis mennyiségben is döbbenetes következményeket váltottak ki: az ebihalak kétszeres volumenben fejlődtek nősténnyé, mint hímmé, egyes hímek pedig teljes mértékben nősténnyé alakultak.
A szakemberek egy része párhuzamot vonva megalapozott kockázatról beszél, de vannak, akik szerint ezek a kísérleti eredmények nem vonatkoztathatók az emberi szervezetre. Kérdés: miután humán viszonylatban hasonló, direkt vizsgálatok nem végezhetők, nem indokolatlan optimizmus-e az állatkísérletek eredményeinek elbagatellizálása?
MIT TEHETÜNK?
A szinte mindenütt, mindenben jelenlévő EDC-k káros hatásait elkerülni nehéz, de tudatosan sokat tehetünk egészségünk érdekében:
- Élelmiszert csak megbízható, lehetőleg hazai forrásból vásároljunk
- A friss zöldségek, primőrök veszélyt hordozhatnak (kemikáliák)
- Kerüljük a puhább műanyagokat: minél puhább egy műanyag, annál könnyebben válik ki belőle xenoösztrogén
- Ne tároljunk, és soha ne melegítsünk ételt műanyag dobozban, mikrohullámú sütőben, főleg ne fóliával letakarva
- Ne hagyjunk műanyagpalackos vizet vagy üdítőitalt meleg helyen, napon, autóban: hő hatására kioldódik belőle a méreganyag
- Kerülni kell a teflonbevonatú edények használatát
- Egyszerű összetételű mosóport és mosogatótablettát vásároljunk, minél alacsonyabb vegyszertartalommal
- Ruhamosást követően ne használjunk öblítőt
- Ne alkalmazzunk klórszármazékokat tartalmazó tisztítószereket
- Kerüljük az olyan kozmetikumokat, amelyekben paraben van: vegyünk inkább biotermékeket
- Természetes alapanyagú parfümöt használjunk: sok parfüm és légfrissítő tartalmaz parabent
- Mellőzzük a körömlakk és a körömlakklemosó használatát
- Óvakodjunk a mérgező anyagokat tartalmazó festékektől, rovarirtóktól
- Fogyasszunk szabadgyök-fogókat: E-vitamint, szelént
A ftalálok veszélyei
Perlné Dr. Molnár Ibolya professzort, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanárát a fogamzásgátlók és a műanyagok veszélyeiről kérdeztük: - Tanszékünkön közel hat éve végzünk vizsgálatokat az EDC-k, a belső elválasztású mirigyek működését befolyásoló vegyületek jelenlétéről. Ami a fogamzásgátló szerek maradványait illeti, tudnunk kell, ezek vízben csaknem oldhatatlanok, diszperz fázisban vannak jelen, szennyvizek szüredékében dúsulnak fel. A Dunából nyert vízmintákban a rendelkezésre álló analitikai módszerekkel mindezidáig még nem tudtunk kimutatni fogamzásgátló-maradványokat, jelenlétük tört-nanogramm/liter koncentrációban valószínűsíthető. Annál nagyobb veszélyforrást jelenthetnek a műanyagokból kioldódó lágyítóanyagok, az úgynevezett ftalátok. A ftalátok - elsősorban a dibutil-ftalát és a dioktil-ftalát - hormonháztartást befolyásoló szerepe kísérletileg igazolt, noha az emberi szervezetre gyakorolt közvetlen hatásukkal kapcsolatban humán vizsgálati eredmények még nem állnak rendelkezésre. Állatkísérletekben, kétéltűeknél bizonyított tény az ivarjelleget befolyásoló és az azt módosító szerepük.
EDC-k szinte mindenütt jelen vannak a környezetünkben. Ezen belül a ftalátokat elképesztő mennyiségben alkalmazzák, a hétköznapok során elsősorban műanyag tárolóedényekben lelhetők fel: a műanyag flakonokban kiszerelt ásványvizeknél és üdítőitaloknál a vezetékes víz ebből a szempontból előnyben részesítendő.
AZ ELLOPOTT JÖVŐ
Az iparilag fejlett országokban már kezdik helyén kezelni a hormonhatású anyagok rendkívüli veszélyeit, annak érdekében, hogy az EDC-k jövőbeli, beláthatatlan következményeit megakadályozzák: az USA-ban például „Az ellopott jövő” címmel indult ilyen irányú program. A veszély valódi mértékének felismerését némiképp gátolja, hogy humán kísérleteket hormonhatású anyagokkal végezni tilos, és hogy az EDC-k hatásmechanizmusa és egyes, nekik tulajdonítható következmények közti összefüggéseket sem lehet egzakt módon megállapítani. Ráadásul nagy részük évek alatt fejti ki hatását.
Ami biztos: a mindennapokban jelen lévő hormonhatású anyagok óriási veszélyeket hordoznak. Csodálkozunk, korábban ismeretlen hormonális problémák felszínre kerülésén, elméleteket gyártunk az egyre gyakoribb nemi identitásváltozások tudományosan egyelőre még nem igazolt genetikai hátterét firtatva, figyelmen kívül hagyva a legkézenfekvőbb potenciális okot: a hétköznapok hormonhatásait.
lica
Prof. Dr. Balázs Csaba (endokrinológus)
Egyre több ismerettel rendelkezünk az emberi hormonrendszerre zúduló veszélyekről és azok forrásairól. Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják az EDC-k (Endocrine Disrupting Chemicals) emberi szervezetre gyakorolt hatásait: bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak felett.
Össztűz a hormonháztartásra
Egyre több ismerettel rendelkezünk az emberi hormonrendszerre zúduló veszélyekről és azok forrásairól. Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények sejtetik az EDC-k (Endocrine Disrupting Chemicals) emberi szervezetre gyakorolt hatásait. (FÉBÉSZ - Teszt Plussz Online)
Bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak mellett. Pedig az időzített bomba már ketyeg. A következmények súlyosak: autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg!
Az emberi tevékenységből fakadó civilizációs ártalmak egyik legveszélyesebb válfaját máig alulértékelve, egyes esetekben elhallgatva kezelik. A közelmúltban egy hazai város ivóvízellátó rendszerében találtak súlyos hormonhatású növényvédőszer-maradványokat, a megengedett egészségügyi határérték mintegy húszszorosát elérő koncentrációban. Az egyebek mellett az ösztrogénhatású atrazint tartalmazó ivóvíz akár tartósan, hosszú időn keresztül is szennyezhette az adott térség ivóvíz-készletét. Több más vegyülethez hasonlóan az atrazin drasztikus mértékben avatkozik be az élőlények androgén-ösztrogén hormonegyensúlyába, rendkívül súlyos ösztrogéndominanciát előidézve: állatkísérletek során hasonló dózis megváltoztatta a kísérleti állatok nemét! Szakemberek véleménye szerint hosszútávon az ilyen hormonhatásnak kitett gyermekek szervezetében nemkívánt irányt vehet az ivarmirigyek fejlődése, melynek következménye akár hermafroditizmus is lehet.
A hazánkban a hatvanas évek elejéig engedélyezett és rendkívül nagy mennyiségben alkalmazott növényvédőszer, a DDT (dietil-difenil-triklóretán) is hasonló hatással rendelkezett. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, a DDT bomlástermékei gyakorlatilag minden, ma élő ember szervezetében megtalálhatók, az idősebb korosztálynál éppúgy, mint a fiatal anyák tejében. E vegyület lebomlási ideje ugyanis rendkívül hosszú, becslések szerint akár 100 év is lehet, ráadásul a DDT-t egyes országokban továbbra is alkalmazzák, így az onnan érkező zöldségek és gyümölcsök révén mind a mai napig reális veszélyforrást jelent. A DDT fő mellékterméke, a DDE a testben rendkívül erőteljes anti-androgénként viselkedik, vagyis gátolja a férfihormon hatásait. A dioxin az iparilag alkalmazott fehérítési folyamatok mellékterméke, erőszakos xenoösztrogén (idegen ösztrogén). Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapír, zsebkendők, pelenkák. Gyakran bukkannak rá mezőgazdasági termékekben. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, ebből adódóan tejtermékekben is előfordulhat.
Egyáltalán nem pesszimista becslések szerint jelenleg közel százezer (!), a hormonháztartást befolyásoló vegyület van forgalomban a világon. Ezek a kémiai anyagok akár nagyobb koncentrációban is jelen lehetnek a szervezetünkben, mint a saját hormonjaink, hatásuk tehát rendkívül erős. A természetes ösztrogének óriásmolekulákhoz, ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódva lépnek működésbe. A xenoösztrogének szintén ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak, és ugyanazt a hatást fejtik ki: a különbség az, hogy a mesterséges hormonok és hormonhatású vegyületek több receptort tudnak aktiválni, ezzel erősebb az ösztrogénhatásuk. A xenoösztrogének elterjedése lehet az egyik magyarázata a metroszexuális típus férfiak körében történő megjelenésére, akikre egyebek mellett a szőrtelenség és a terméketlenség jellemző.
EDC-K A SZAKEMBER SZEMÉVEL
Az EDC-anyagok hormonháztartást megzavaró vegyületek, amelyek károsítják a természetes hormonok termelését, kibocsátását, transzportját, kötődését, reakcióját és kiürülését - mondja Dr. Balázs Csaba endokrinológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora. - Az EDC-ket egyre nagyobb mennyiségben állítják elő, és egyre számottevőbb dózisban kerülnek ki a természetbe, így az eddig elhanyagolható veszélyforrásnak hitt szennyezések jelentősége felértékelődött. Ilyen irányú kutatások korábban nem voltak, ezért csak napjainkban kezdjük felismerni a hormonhatású anyagok valós rizikófaktorait és következményeit: az orvostudomány, a biológiai és a biokémia már helyén kezeli a benne rejlő elképesztő veszélyeket, hiszen az EDC-k számtalan, erőteljes változást idézhetnek elő az emberi szervezetben. A felismerés egyik első állomása volt a hetvenes években a klórozott szénhidrogéneket tartalmazó növényvédőszerek káros hatásainak észlelése. Kutatók felfigyeltek arra, hogy a DDT hatására sirálypopulációkban relatíve rövid időn belül eltolódott a nemek aránya, a nőstények javára. Egyes országokban az ösztrogén-dominanciát kiváltó dioxin-szennyeződésnek tudták be, hogy a megfigyelt időszakon belül arányaiban közel felére csökkent az újszülött fiúk száma. EDC-hatású anyagok a levegőben is megtalálhatók: a gumi, a műanyagok égéstermékeinek belélegzésével kerülnek be a szervezetbe. Nem szabad szótlanul elmenni az éppen aktuális japán nukleáris katasztrófa egyik mellékhatásaként a pajzsmirigy működésében beálló változások mellett sem, ami szintén megzavarja a hormonegyensúlyt.
Hormonhatású anyagok minden háztartásban megtalálhatók: mosószerekben, mosogatószerekben, öblítőkben, kozmetikumokban, műanyagedényekben. A helyzetet súlyosbítja, hogy az EDC-k természetbeni elegyeinek hatáskombinációja egyelőre még feltáratlan, de az ösztrogén-szinergizmus nem pusztán feltételezés, hanem bizonyított tény. A hormonhatás észlelésére enzimtesztek és biológiai megfigyelések is alkalmasak. Az EDC-k kimutatására a helyi adottságoknak megfelelő monitoring-fajokat (Sentinel Species) alkalmaznak, amelyek érzékenyebbek, mint más állatfajok és az emberi szervezet, így kellő időben észlelhető a jelenlétük. Legkönnyebben a közvetlen EDC-hatások detektálhatók, melyek abnormális nemi viselkedésben, a nemek arányának eltolódásában és a hermafroditizmus kialakulásában nyilvánulhatnak meg, figyelmeztet Balázs Csaba professzor.
FOGAMZÁSGÁTLÓK AZ IVÓVÍZBEN?
A háztartásokból távozó szennyvíz nagy mennyiségben tartalmaz női hormonokat. Ezek döntő hányada terhes nőktől és a normál női szervezetből származik, egy részét a fogamzásgátló szerek maradványai adják. A szennyvízben megtalálható EDC-k detektálása és kiszűrése egyelőre megoldatlan probléma. A Fővárosi Vízművek Zrt. a statisztikai adatok alapján leggyakrabban használt gyógyszerekre, köztük a szteroid hormonokra (fogamzásgátlók és hormonkészítmények hatóanyagai) is végeztet méréseket, melyek kiterjednek a forrásra (Duna vize), a vízbázisra, és a vízkezelés előtti és utáni pontokra. Lévai Zsuzsanna kommunikációs osztályvezetőtől kapott információ szerint azonban eddig sem a vízbázisukban, sem a szolgáltatott vízben nem volt kimutatható mennyiségben gyógyszermaradvány.
Ami bizonyos: óriási mennyiségű hormonhatású anyag áramlik természetes vizeinkbe, veszélyeztetve egyrészt közvetlenül a vizek élővilágát, közvetve pedig a tápláléklánc révén a szárazföldi élőlényeket, ezzel a szennyeződés kibocsátóját, az embert. A szennyvízben található hormonhatású vegyületek jelenlétét igazolják azok a megfigyelések is, melyek arról számolnak be, a szennyvízkiömlések közelében élő halak nemi jellege igen rövid idő alatt megváltozik. Balázs professzor szerint a fogamzásgátlók maradványainak kezelése nagyon fontos feladat lenne. Ezt támasztja alá a szakmai körökben ismert eset, amikor egy gyógyszergyár fogamzásgátló szereket előállító részlegében a levegőből a szervezetbe kerülő hatóanyagok hatására az ott dolgozó férfiak hormonszintje olyan mértékben megváltozott, hogy megindult a mellnövekedésük. A fogamzásgátlók veszélyei mellett azért sem lehet elsiklani és hatásukat alábecsülni, mert az emberi szervezetbe számtalan, hasonló vegyület kerül be, melyek hatása összegződik.
HORMONHATÁSÚ MOSÓSZEREK, ÖBLÍTŐK
Még a növényvédő-szereknél és a fogamzásgátlóknál is veszélyesebbek a háztartásokban mindennap használt, a bőrön keresztül is felszívódó, mosó-, mosogató-, tisztítószerekben és az öblítőkben fellelhető hormonhatású vegyületek. Ezek többezer tonnás mennyiségben szennyezik a környezetet, jelenlétüket kimutatták már ivóvízből is. Nagy kockázatot hordoznak a klórszármazékokat tartalmazó tisztító- és fertőtlenítőszerek. Ellenük nem elegendő kesztyűvel védekezni, hogy a bőrfelületen át ne jussanak be a szervezetbe, gondoskodni kell arról is (például maszkkal), hogy az orr nyálkahártyáján keresztül se lélegezzük be őket.
Hormonháztartást befolyásoló kémiai anyagokat tartalmaznak a teflonedények és a konzervek: a konzervek belső felületét egy műanyag borítással látják el, annak érdekében, hogy a tárolt élelmiszer ne kapjon fémes ízt. Kiderült, ez a borítás BPA-t (biszfenol-A) tartalmaz. A BPA radikális hatású xenoösztrogén, elsősorban a hőre lágyuló műanyagokban található meg, mint például az ásványvizek és az üdítőitalok palackjai: veszélyeivel maguk a gyártók is tisztában vannak, de azzal érvelnek, hogy csak hő hatására oldódik ki. A gyakorlatban azonban ellenőrizhetetlen, hogy egy palack hányszor és milyen mértékben volt kitéve hő hatásának (pl. autóban, napon), mire eljut a fogyasztóhoz, illetve míg a benne tárolt italt elfogyasztják.
Miután az újabb és újabb mosószerekkel, kozmetikumokkal, műanyag-adalékokkal, festékekkel évente számtalan új vegyi anyag kerül kereskedelmi forgalomba, majd a felhasználásukat követően a környezetbe, a rendelkezésre álló vizsgálati módszerek segítségével rendszeresen ellenőrizni kellene, hogy ezekből milyen mértékben szabadul fel hormonhatású anyag.
ÖSZTROGÉN A HÚSOKBAN
Korábban az iparilag nevelt állatoknak tiltó rendelkezések hiányában rendszeresen adtak - egyes források szerint bizonyos országokban még mindig adnak- xenoösztrogéneket, hogy ezáltal gyorsabban hízzanak, és legyen vízvisszatartásuk. Az 1970–80-as években Puerto Ricóban a három-négyéves lánygyermeknél a pubertáskor kezdetére jellemző testi változásokra lettek figyelmesek, kisfiúknál pedig mellnövekedést tapasztaltak. Az ok: az elfogyasztott húsokban nagyon magas volt az ösztrogénszint. Az állattenyésztésben felhasználható anyagokra vonatkozóan az elmúlt évtizedben hazánkban és az Európai Unióban is számos tiltó rendelkezés lépett életbe, ám a megbízhatatlan forrásból származó, ellenőrizhetetlen vagy ellenőrizetlen húsok még mindig rizikófaktort jelenthetnek. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal lapunknak adott tájékoztatása szerint nem hozható forgalomba emberi fogyasztás céljából olyan állatból származó hús vagy egyéb termék, amelynek ösztrogén-, androgén- vagy gesztagén-hatású (a gesztagén egy progeszteronhoz hasonló női hormon) anyagokat adtak, viszont az idevonatkozó rendelet meghatároz bizonyos feltételeket, amelyek között terápiás vagy állattenyésztési célból lehetséges a gazdasági haszonállatok hormontartalmú készítményekkel történő kezelése. A harmadik országból származó hús behozatala esetén azok előállítóinak illetve forgalmazóinak a hazai monitoring-rendeletben meghatározott biztosítékokkal egyenértékű garanciákat kell nyújtani.
A kozmetikai termékek tartósítására használt parabenek is xenoösztrogének, s bizonyos mennyiségben a bőrrel való érintkezés során, vagy a bőr alá jutva fejtik ki hatásukat. A felsoroltakon kívül a mindennapok során sok xenoösztrogénnel kerülünk kapcsolatba: ilyenek az avasodásgátlók az élelmiszerekben és a kozmetikumokban, de kockázatot jelentenek az ételszínezékek, a fakonzerválók, a rovarirtók és a napozószerek egyes alapanyagai is.
Az androgének és az ösztrogének
A nemi hormonok kisméretű szteroidok. Mindkét nemben termelődnek androgének (férfi nemi hormonok) és ösztrogének (női nemi hormonok), csak eltérő mennyiségben. A nemi hormonok közvetlenül vagy közvetve seregnyi életfolyamatra vannak hatással: nemcsak a nemi szervek kifejlődéséért, a nemi jelleg kialakulásáért és annak fenntartásáért felelnek, de kihatnak a közérzetre, a növekedésre, az izombeépülésre, a csonttömeg felépülésére, a zsírlebontásra, és még seregnyi más folyamatra. Ha mennyiségük bármilyen okból, például környezeti ártalmak, EDC-k hatására megváltozik, arányuk megbomlik, és egy sor élettani folyamatban történik változás.
MEDDŐSÉG, STERILITÁS, IVARARÁNY-VÁLTOZÁS!
Az elmúlt években férfiaknál egyértelműen észlelhető a spermiumok számának és minőségének csökkenése, a meddőség, a sterilitás, melyek szintén az EDC-k számlájára írhatók. Lányoknál korábban indul meg a nemi érés, előbb jelentkezik a menstruáció, fiúknál nőies jelenségek mutatkoznak, a születendő gyermekek ivararánya a lányok javára billen el. Dr. Balázs Csaba szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az elmúlt évtizedekben már közvetlenül az egymást követő generációkon is megfigyelhető, korábban akcelelerációs jelenségnek titulált magasságbeli növekedés oka szintén nemkívánt hormonhatás, a növekedésihormon-szint EDC-k hatására történő megemelkedése.
A hormonhatású anyagok veszélyeire történő figyelemfelkeltés az első lépést jelenti a megoldás felé vezető úton. Az élelmiszerek minőségellenőrzésének társadalmi szinten történő felvállalása, a kemikáliák alkalmazásának visszaszorítása nagy előrelépést jelentene, de az egyén szintjén is tudatosabbá kell válni a megbízható minőségű élelmiszerek fogyasztása terén. Hazánkban átlagosan már minden második ember nemhogy túlsúlyosnak, hanem kifejezetten elhízottnak tekinthető. Ennek oka visszavezethető az EDC-k hatásaira is. A többletösztrogén ugyanis a zsírszövetben elraktározódik, és minél nagyobb egy szervezet zsírraktára, annál több ösztrogén termelődik. A felhalmozódott zsírraktárak méregraktárként és egyfajta hormontermelő, endokrin-depóként funkcionálnak. A fogyás, de főleg a hirtelen súlyvesztés azért is veszélyes, mert a zsírszövetben tárolódott méreganyagok rövid időn belül, nagy mennyiségben jutnak be a véráramba, és a szervezetben drasztikus válaszreakciókat indítanak el.
Lehet-e párhuzamot vonni?
Egy svéd egyetem laboratóriumában békákat tettek ki emberi tevékenységből származó, ösztrogéndominanciát kiváltó vegyületek hatásainak. Az egyebek mellett rovarirtószerek maradványait tartalmazó szennyezőanyagok már kis mennyiségben is döbbenetes következményeket váltottak ki: az ebihalak kétszeres volumenben fejlődtek nősténnyé, mint hímmé, egyes hímek pedig teljes mértékben nősténnyé alakultak.
A szakemberek egy része párhuzamot vonva megalapozott kockázatról beszél, de vannak, akik szerint ezek a kísérleti eredmények nem vonatkoztathatók az emberi szervezetre. Kérdés: miután humán viszonylatban hasonló, direkt vizsgálatok nem végezhetők, nem indokolatlan optimizmus-e az állatkísérletek eredményeinek elbagatellizálása?
MIT TEHETÜNK?
A szinte mindenütt, mindenben jelenlévő EDC-k káros hatásait elkerülni nehéz, de tudatosan sokat tehetünk egészségünk érdekében:
- Élelmiszert csak megbízható, lehetőleg hazai forrásból vásároljunk
- A friss zöldségek, primőrök veszélyt hordozhatnak (kemikáliák)
- Kerüljük a puhább műanyagokat: minél puhább egy műanyag, annál könnyebben válik ki belőle xenoösztrogén
- Ne tároljunk, és soha ne melegítsünk ételt műanyag dobozban, mikrohullámú sütőben, főleg ne fóliával letakarva
- Ne hagyjunk műanyagpalackos vizet vagy üdítőitalt meleg helyen, napon, autóban: hő hatására kioldódik belőle a méreganyag
- Kerülni kell a teflonbevonatú edények használatát
- Egyszerű összetételű mosóport és mosogatótablettát vásároljunk, minél alacsonyabb vegyszertartalommal
- Ruhamosást követően ne használjunk öblítőt
- Ne alkalmazzunk klórszármazékokat tartalmazó tisztítószereket
- Kerüljük az olyan kozmetikumokat, amelyekben paraben van: vegyünk inkább biotermékeket
- Természetes alapanyagú parfümöt használjunk: sok parfüm és légfrissítő tartalmaz parabent
- Mellőzzük a körömlakk és a körömlakklemosó használatát
- Óvakodjunk a mérgező anyagokat tartalmazó festékektől, rovarirtóktól
- Fogyasszunk szabadgyök-fogókat: E-vitamint, szelént
A ftalálok veszélyei
Perlné Dr. Molnár Ibolya professzort, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanárát a fogamzásgátlók és a műanyagok veszélyeiről kérdeztük: - Tanszékünkön közel hat éve végzünk vizsgálatokat az EDC-k, a belső elválasztású mirigyek működését befolyásoló vegyületek jelenlétéről. Ami a fogamzásgátló szerek maradványait illeti, tudnunk kell, ezek vízben csaknem oldhatatlanok, diszperz fázisban vannak jelen, szennyvizek szüredékében dúsulnak fel. A Dunából nyert vízmintákban a rendelkezésre álló analitikai módszerekkel mindezidáig még nem tudtunk kimutatni fogamzásgátló-maradványokat, jelenlétük tört-nanogramm/liter koncentrációban valószínűsíthető. Annál nagyobb veszélyforrást jelenthetnek a műanyagokból kioldódó lágyítóanyagok, az úgynevezett ftalátok. A ftalátok - elsősorban a dibutil-ftalát és a dioktil-ftalát - hormonháztartást befolyásoló szerepe kísérletileg igazolt, noha az emberi szervezetre gyakorolt közvetlen hatásukkal kapcsolatban humán vizsgálati eredmények még nem állnak rendelkezésre. Állatkísérletekben, kétéltűeknél bizonyított tény az ivarjelleget befolyásoló és az azt módosító szerepük.
EDC-k szinte mindenütt jelen vannak a környezetünkben. Ezen belül a ftalátokat elképesztő mennyiségben alkalmazzák, a hétköznapok során elsősorban műanyag tárolóedényekben lelhetők fel: a műanyag flakonokban kiszerelt ásványvizeknél és üdítőitaloknál a vezetékes víz ebből a szempontból előnyben részesítendő.
AZ ELLOPOTT JÖVŐ
Az iparilag fejlett országokban már kezdik helyén kezelni a hormonhatású anyagok rendkívüli veszélyeit, annak érdekében, hogy az EDC-k jövőbeli, beláthatatlan következményeit megakadályozzák: az USA-ban például „Az ellopott jövő” címmel indult ilyen irányú program. A veszély valódi mértékének felismerését némiképp gátolja, hogy humán kísérleteket hormonhatású anyagokkal végezni tilos, és hogy az EDC-k hatásmechanizmusa és egyes, nekik tulajdonítható következmények közti összefüggéseket sem lehet egzakt módon megállapítani. Ráadásul nagy részük évek alatt fejti ki hatását.
Ami biztos: a mindennapokban jelen lévő hormonhatású anyagok óriási veszélyeket hordoznak. Csodálkozunk, korábban ismeretlen hormonális problémák felszínre kerülésén, elméleteket gyártunk az egyre gyakoribb nemi identitásváltozások tudományosan egyelőre még nem igazolt genetikai hátterét firtatva, figyelmen kívül hagyva a legkézenfekvőbb potenciális okot: a hétköznapok hormonhatásait.
lica
