A demonstrálók helyi gyárak és üzemek bezárása ellen tiltakoztak. A mintegy hatszáz fős tömeg tagjai megpróbálták rohammal bevenni a helyi önkormányzat épületét, mert szerintük a városvezetés szemet huny a privatizált állami vállalatok későbbi összeomlása felett.
A futballszurkolókkal kiegészült tüntetők betörték az épület ablakait, gumiabroncsokat égettek és szándékosan akadályozták a forgalmat a városközpontban. Tizenegy autóban károk keletkeztek. A rendőrség visszaszorította a dühöngő tömeget és kordonnal körülzárta az épületet.
"Ez a boszniai tavasz kezdete" - mondta az egyik tüntető az állami rádiócsatornának adott interjújában, hozzátéve, hogy egyetlen politikai erő sem áll a tiltakozás mögött. Bosznia 27,5 százalékos munkanélküliségi rátája a legmagasabb a Balkánon.
MTI
…”A belügyminisztérium szerint a tüntetők sósavat és meszet vásárolnak, hogy azokat a rendőrökre dobják. A zavargásokban eddig több mint százan sérültek meg…
A tiltakozásokat a tuzlai nagyvállalatok munkásai robbantották ki… Az új tulajdonosok eladták a vállalatok vagyontárgyait, majd csődeljárásba menekültek. A munkások jó ideje nem kapnak fizetést…
A privatizációs rablás szörnyű… ha az ügyészség nem kezd harcot a korrupció ellen, akkor a „kifosztottak cunamija” árasztja el az országot…”
- Hír és vélemény -
Hír: “A boszniai hatóságok egyelőre nem tudnak úrrá lenni a zavargásokon – írta az Origó, Makai József tudósításában. – “A Tuzlából indult tiltakozás más városokra is átterjedt, és a tüntetők több kormányépületet megostomoltak illetve felgyújtottak. A szarajevói biztonsági miniszter a tüntetőknek ad igazat.
Bosznia-szerte zavargások vannak, a tüntetők több városban megostromolták a katonok kormányainak épületeit, Szarajevóban pedig az elnökség épületét is megtámadták. Helyi források szerint mintegy harminc városban van tüntetés vagy rendbontás.
Szarajevóban a kormány bevetette a terrorelhárító alakulatokat, jelentette az al Jazeera. A városban már csak a legelszántabb és legerőszakosabb tüntetők maradtak az utcákon. A Bosznia-Hercegovina-i elnökség előtt letépték az állami lobogót, és megrongálták a főbejáratot. Egyesek állítólag már az épületbe is bejutottak. A tiltakozók kirakatokat törtek be, bodékat gyújtottak fel és megrongálták a villamosmegállókat is. Eddig több mint ötvenen sérültek meg Szarajevóban.
Korábban megrohamozták a szarajevói kanton kormányának központját, és felgyújtották az épületet.
1. Tuzlán kezdődött
Tuzlán a tüntetők a bíróság épületéhez indultak. A helyszíni hírek szerint a rendőrség kísérletet sem tesz arra, hogy visszaszorítsa a tüntetőket, akik korábban elfoglalták és felgyújtották a tuzlai kanton kormány épületét. A tűzoltók nehezen tudták megközelíteni az épületet, és az oltást a tüntetők is akadályozták. Az épületben rekedtek az első emeletről kiugorva próbáltak menekülni a tűztől, jelentette a boszniai Avaz tudósítója. Az egész kerületben lekapcsolták az áramot.
A rendőrség egy ideig védte a kormány épületét, majd elvonult a helyszínről. A tuzlai kanton miniszterelnöke délután lemondott. A tüntetők már a városházára is betörtek, és azt is felgyújtották. Ezt a tüzet sikerült eloltani, de a helyszíni jelentések szerint a városban nincs elég tűzoltó, a környező településekről várnak segítséget.
Az ország északkeleti részén lévő városban harmadik napja tartanak az erőszakos tiltakozások, és ezekben több mint tízezren vettek részt. A szarajevói belügyminisztérium szerint újabb rendőri erősítés indult Tuzlába – bár nem tudni, milyen erőkre számíthat a kormány, hiszen időközben más városokban is tüntetések kezdődtek.
A belügyminisztérium szerint a tüntetők sósavat és meszet vásárolnak, hogy azokat a rendőrökre dobják. A zavargásokban eddig több mint százan sérültek meg.
2. Átterjedt máshova is
Bihacon a tüntetők szétverték a kantonális kormány szolgálati autóit. Zenicában is elfoglalták a katon kormányának épületét. A jelentések szerint a rendőrség letette a felszerelését. Az épületet felgyújtották.
A mostari tüntetés békésnek indult, de a legfrisebb jelentések szerint a tüntetők itt is behatoltak a kormány épületébe és felgyújtották. Ég a városháza is.
A rendőrség több helyen könnygázt és állítólag gumilövedéket is bevetett a tüntetők ellen, de erről egyelőre ellentmondásos hírek érkeznek.
A helyi lapok szerint Jajce, Brko, Prijedor, Travnik, Bugojno, Donji Vakuf, Kakanj, Visoko, Gracanica, Sanski Most, Cazin, Zivinice, Gorazde, Orasje, Srebrenik, Prozor, Tesanj településeken is voltak tüntetések.
3. Csőd és zavargás
A tiltakozásokat a tuzlai nagyvállalatok munkásai robbantották ki. A korábbi állami tulajdonú cégek voltak a legnagyobb munkáltatók a kantonban, és a privatizációs szerződések szerint még működniük kellene. Ám az új tulajdonosok eladták a vállalatok vagyontárgyait, majd csődeljárásba menekültek. A munkások jó ideje nem kapnak fizetést.
A tiltakozók a kantonális kormányok lemondását követelik. Bosznia és Hercegovina két részből áll. Az egyik az úgynevezett boszniai Szerb Köztársaság, a másik pedig a bosnyák-horvát Bosznia-Hercegovina Föderáció, a zavargások jelenleg ennek területén vannak. A Föderáció kantonokból áll, és mindegyik kantonnak saját kormánya van – a tiltakozók ezeket a kormányokat támadták meg elsősorban.
Ez a bonyolult állami berendezkedés a háború következménye. A daytoni megállapodással kettéosztották az országot. A vita a bosnyák, a szerb és a horvát elit között arról folyik, milyen reformokkal tegyék működőképessé Boszniát. A bosnyákok központosítanának, a szerbek a jelenlegi rendszert favorizálják, a horvátok pedig saját entitást, egy harmadik föderális egységet követelnek.
A politikai vita láthatóan a döntéshozók minden intellektuális kapacitását lefoglalta: Bosznia gazdasági teljesítménye siralmas, és az országban rendkívül magas, közel harminc százalékos a munkanélküliség.
4. A kifosztottak cunamija
A privatizációs rablás szörnyű, mondta Fahrudin Radoncic. Bosznia és Hercegovina biztonsági minisztere szerint ő már hónapokkal ezelőtt figyelmeztetett: ha az ügyészség nem kezd harcot a korrupció ellen, akkor a „kifosztottak cunamija” árasztja el az országot.
Az országban 550-600 ezer munkanélküli van, a kantonok és a Föderáció kormányai pedig a szociális érzékenység leghalványabb jelét sem mutatják, mondta Radoncic, aki szerint Boszniában „rendőri rendszer van”, ahol a kantonok miniszterelnökei megparancsolták a rendőröknek, hogy verjék szét a tüntetéseket. A miniszter szerint ez politikailag, erkölcsileg és biztonsági szempontból is elfogadhatatlan” – írta Makai József tudósító.
Véleményünk az egyre szaporodó események várható magyarországi hatásairól:
Kibontakozó polgárháború keleten, és most kemény zavargások dél-nyugaton. A Káosz közeleg. És ismét lángba borulhat a Balkán.
Ott lenn Boszniában már kitört a kifosztottak lázadása. – Nem kellene tehát tovább nyúzni és fosztogatni a magyar népet sem! – A társadalmi robbanással fenyegető devizahitelezés, valamint a mohó multi szolgáltatók által tönkre tett számlaadósok egyre több olyan példával szembesülnek, – hogy mit tesznek mások akkor, – mikor a kizsákmányoló kapitalizmus igazságtalansága a tetőfokára hág.
És ha valaki komoly döntéshozó körökből nem figyelmezteti a pénzügyi hiénákat, a bankokat, a behajtókat és a végrehajtókat, – hogy a jogszolgáltatással és a rendőrséggel közösen, ugyan már ne fosztogassák a népet tovább,- akkor itt bizony nagy baj lesz!
Mert közelednek határainkhoz az élő és égő példák, – hogy mit tesz a nép, – ha igazából elege van.
Figyelmeztettünk, évek óta figyelmeztettünk, hogy ennek az országos méretű fosztogatásnak nem lesz jó vége. Egyszer elszakad a cérna és akkor jaj lesz a hiénáknak. Az Apokalipszis lovai már vágtatnak Magyarország határai felé…
Fotók: AFP
Szabad Riport