Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesítette a törvényt, ami az extrémizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt kiszabott pénz- és börtönbüntetést szigorítását írja elő. Az extrémizmus kapcsán kiszabható börtönbüntetés minimumát 4 évre, maximumát 6 évre szigorították, a minimum pénzbüntetést 300000 rubelre (mintegy 2 millió forint), a maximumot pedig 500000 rubelre növelték.

Extrémizmus alatt az orosz jog jóval több mindent ért, mint a kizárólag a zsidó/cigány kisebbség és a negatív devianciák védelmére összpontosító nyugati törvények.

Abban hasonlóság mutatkozik, hogy mindkét jogrendszer a vallási és etnikai alapon elkövetett bűncselekményeket nevezi extrémizmusnak, de a hasonlóság ezzel véget is ér. A különbségek nem a meghatározás, hanem főként a jogalkalmazás terén mutatkoznak. Míg a nyugati törvények faji alapú extrémizmus esetén csak a fehér emberre érvényesek, vallási alapon elkövetett bűncselekmények esetében pedig csak a zsidóellenességet és a holokauszt-kultusz ellen fellépőket büntetik, az orosz meghatározás ennél jóval összetettebb, egyenlő mértékben vonatkozik minden társadalmi csoportra.

Az Oroszországi Föderációban a vallási alapú extrémizmus jórészt a dzsihád nevében elkövetett bűncselekményekre, vagyis az iszlám radikalizmus visszaszorítására értendő. Nagyszámban vannak emellett vallásellenes bűncselekmények, ilyen esetek például a keresztény templomok megrongálása, vagy papok elleni agresszió. Ezeket főként ateisták, és nyugati zsidók által pénzelt civil szervezetek tagjai követik el. Etnikai alapú extrémizmus kategóriába tartoznak a nyugati értelmezés szerinti "nemzeti radikálisnak" megfeleltethető szervezetek utcai agressziói. Az ilyen szervezetek Oroszországban többnyire nyugati támogatással, szeparatista mozgalomként tevékenykednek, mert a nyugati tömb számára a faji ellentétek felhasználása kiváló eszközt jelent Oroszország darabokra szakításához.

A két jogrend közti különbség, hogy nyugaton az extrémizmus elleni fellépés a negatív devianciák védelme az össztársadalmi érdekkel szemben. Eközben keleten az extrémizmus elleni harc a társadalmi igazságosság képviseletét, az össztársadalmi egyensúlyt veszélyeztető csoportok elleni fellépést jelenti. (A közelmúltban az Orosz Ortodox Egyház extrémizmus kategóriába sorolta a társadalmat bomlasztó liberalizmust, a fogyasztói társadalom hedonizmusát is.)

Az extrémizmus elleni törvények szigorítása Oroszországban azt mutatja, hogy az állam minden eddiginél több energiát fektet a társadalmi egyensúly, a rend fenntartására. Ennek kapcsán is elmondhatjuk, hogy az orosz törvénykezés a nemzetközi jogot forradalmasítja.

Magyarországon is kívánatos az ehhez hasonló jogalkalmazás bevezetése. A cigányok által elkövetett lincselések, a többségi társadalom tagjainak agresszív kisebbség általi terrorizálása faji alapú extrémizmus. A buzifelvonulás extrémizmus, mert általánosan elfogadott társadalmi normákat és a közerkölcsöt sérti. Vallási alapú extrémizmus pedig a liberális sajtó egyház elleni mocskolódása: az orosz jogalkalmazás alapján az Indexhez hasonló förmedvények "újságírói" mind vallásellenes extrémizmus miatt azonnal 6 év börtönbüntetést kapnának.

Molnár István