Océane Bourguignon tizennyolc esztendős, a közelmúltig kicsattant az egészségtől. S mivel természetesen azt szerette volna, ha ez így is marad, beoltatta magát Gardasillel, a humán papilloma-vírus elleni vakcinával, az oltást meg is ismételtette, abban a reményben, hogy ezzel egyúttal védettségre tesz szert az esetleges méhnyakrák ellen is. A történet itt vesz fordulatot.
Océane Bourguignon tizenöt esztendős volt, amikor először kapta meg a vakcinát. Aztán az előírások szerint még kétszer oltották be. Pár héttel ezelőtt, ügyvédje révén, pert indított a vakcina gyártója, a Sanofi Pasteur ellen.
A fiatal teremtést ugyanis az oltások után többször is kórházban ápolták: akut agyvelőgyulladással, a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedésével, átmeneti látásvesztéssel, mozgásképtelenséggel. Orvosai - a délnyugati Bordeaux város kórházában - egyértelműen a Gardasilt, illetve gyártóját, a Sanofit tették felelőssé a nagyon komoly bajokért, s ezt a Bordeaux-i illetékes hatóság el is ismerte. A Bourguignon-család most azért perel, mert állítása szerint nem kapott tájékoztatást arról, hogy a Gardasil a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedését is okozhatja, holott a kockázatokkal a gyártó már 2009 óta nagyon is pontosan tisztában volt.
Francia földön ez a harmadik per a Gardasil és gyártói ellen. Az amúgy nem drága vakcina 2006 óta van forgalomban, elsőként a nagy gyógyszergyártók egyik óriása, a Merck rukkolt vele elő az Egyesült Államokban. Az Óperencián túl sok egészségügyi intézmény nagyon határozottan javallja, hogy még a szexuális élet megkezdése előtt, sőt, ha lehet, már 12-13 éves korban oltsák be a kislányokat Gardasil vakcinával. A készítmény népszerűsítéséért a gyógyszergyártó agresszív kampányt folytatott (és folytat), s orvos-előadókat is felkér (nyilván honorálva nekik a támogatást), hogy segítsék a kampányt. A reklámkampány meg is tette a hatását: több millió fiatalt oltottak be méhnyakrák ellen, az amerikai szövetségi kormány például a szegény családok kislányainak megtéríti az oltás költségeit, s jelenleg két tucatnál is több szövetségi államban szerepel javaslatként, hogy az általános iskola felső tagozatos diáklányainak kötelezővé tegyék az oltást.
A Gardasil karrierje nagyon gyorsan (egyesek szerint túl gyorsan) ívelt felfelé. S vele persze a gyógyszergyártók profitja is mesésen gyarapodott. Holott már 2008-ban nyilvánosságra került, hogy az oltás hatékonysága kérdéses, s a szer nagyon komoly egészségügyi kockázatokat is rejt. Az oltás kritikusai azzal érvelnek, hogy a vakcina hatékonysága csak évtizedek múlva lesz felmérhető, s kutatások és tanulmányok nem igazolják azt sem, hogy a vakcina milyen hosszú időre biztosít védettséget. A New England Journal of Medicine című szaklap már 2009-ben arról közölt tanulmányt, hogy a Gardasil csupán egyes vírusok ellen nyújt feltételezhető védelmet, miközben méhnyakrákot többféle vírus is okozhat.
Következésképpen: oltás ide, vakcina oda - a nőknek változatlanul nem árt rákszűrésre járniuk. Közben pedig nyilvánvalóan tudatni kell az érintettekkel, hogy milyen mellékhatásai lehetnek a készítménynek; így mindenki ennek tudatában dönthet arról, hogy beoltatja-e magát, vagy sem.
Franciaországban egyébként 2003 júniusában - kártérítési perben - bírósági döntés mondta ki, hogy a vakcina és az adott betegség között vitathatatlan az oksági összefüggés. Bár egyes szakértők szerint a Pasteur Intézet vakcináival mindaddig nem volt baj, amíg a nagy múltú intézményt fel nem vásárolta a Sanofi: a felvásárlás után ugyanis előírták, hogy adalékanyagként az ártalmatlan kálcium-foszfát helyett alumínium-szulfátot kell használni. Az alumínium-szulfátot pedig súlyos idegméregként tartják számon.
Heti Válasz
Océane Bourguignon tizenöt esztendős volt, amikor először kapta meg a vakcinát. Aztán az előírások szerint még kétszer oltották be. Pár héttel ezelőtt, ügyvédje révén, pert indított a vakcina gyártója, a Sanofi Pasteur ellen.
A fiatal teremtést ugyanis az oltások után többször is kórházban ápolták: akut agyvelőgyulladással, a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedésével, átmeneti látásvesztéssel, mozgásképtelenséggel. Orvosai - a délnyugati Bordeaux város kórházában - egyértelműen a Gardasilt, illetve gyártóját, a Sanofit tették felelőssé a nagyon komoly bajokért, s ezt a Bordeaux-i illetékes hatóság el is ismerte. A Bourguignon-család most azért perel, mert állítása szerint nem kapott tájékoztatást arról, hogy a Gardasil a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedését is okozhatja, holott a kockázatokkal a gyártó már 2009 óta nagyon is pontosan tisztában volt.
Francia földön ez a harmadik per a Gardasil és gyártói ellen. Az amúgy nem drága vakcina 2006 óta van forgalomban, elsőként a nagy gyógyszergyártók egyik óriása, a Merck rukkolt vele elő az Egyesült Államokban. Az Óperencián túl sok egészségügyi intézmény nagyon határozottan javallja, hogy még a szexuális élet megkezdése előtt, sőt, ha lehet, már 12-13 éves korban oltsák be a kislányokat Gardasil vakcinával. A készítmény népszerűsítéséért a gyógyszergyártó agresszív kampányt folytatott (és folytat), s orvos-előadókat is felkér (nyilván honorálva nekik a támogatást), hogy segítsék a kampányt. A reklámkampány meg is tette a hatását: több millió fiatalt oltottak be méhnyakrák ellen, az amerikai szövetségi kormány például a szegény családok kislányainak megtéríti az oltás költségeit, s jelenleg két tucatnál is több szövetségi államban szerepel javaslatként, hogy az általános iskola felső tagozatos diáklányainak kötelezővé tegyék az oltást.
A Gardasil karrierje nagyon gyorsan (egyesek szerint túl gyorsan) ívelt felfelé. S vele persze a gyógyszergyártók profitja is mesésen gyarapodott. Holott már 2008-ban nyilvánosságra került, hogy az oltás hatékonysága kérdéses, s a szer nagyon komoly egészségügyi kockázatokat is rejt. Az oltás kritikusai azzal érvelnek, hogy a vakcina hatékonysága csak évtizedek múlva lesz felmérhető, s kutatások és tanulmányok nem igazolják azt sem, hogy a vakcina milyen hosszú időre biztosít védettséget. A New England Journal of Medicine című szaklap már 2009-ben arról közölt tanulmányt, hogy a Gardasil csupán egyes vírusok ellen nyújt feltételezhető védelmet, miközben méhnyakrákot többféle vírus is okozhat.
Következésképpen: oltás ide, vakcina oda - a nőknek változatlanul nem árt rákszűrésre járniuk. Közben pedig nyilvánvalóan tudatni kell az érintettekkel, hogy milyen mellékhatásai lehetnek a készítménynek; így mindenki ennek tudatában dönthet arról, hogy beoltatja-e magát, vagy sem.
Franciaországban egyébként 2003 júniusában - kártérítési perben - bírósági döntés mondta ki, hogy a vakcina és az adott betegség között vitathatatlan az oksági összefüggés. Bár egyes szakértők szerint a Pasteur Intézet vakcináival mindaddig nem volt baj, amíg a nagy múltú intézményt fel nem vásárolta a Sanofi: a felvásárlás után ugyanis előírták, hogy adalékanyagként az ártalmatlan kálcium-foszfát helyett alumínium-szulfátot kell használni. Az alumínium-szulfátot pedig súlyos idegméregként tartják számon.
Heti Válasz
