Angol kutatók publikálták nagy médiavitát kiváltva, hogy a tanulásért szintén a gének a felelősek. Vagyis az egy fajhoz, rasszhoz tartozó egyedek génkombinációja egyszerűen nem enged egy bizonyos szint felé, így vannak butább nemzetek és nagyobb kvalitásokkal rendelkezők géntérképeik meghatározása alapján. A butább nemzetek nehezen fejlesztenek a világon, inkább használják mások találmányait, tudásanyagát. De mivel nem tudnak egy szintnél tovább lépni, így nem képesek önszervezésre, sokszor öngondoskodásra, mert a rendelkezésükre álló tudásanyagot sem képesek elsajátítani, megfelelően felhasználni, az életükbe átültetni készség szinten.

A tanulmányban kifejtésre kerül, hogy a kutatásban 11 ezer egy- és kétpetéjű, különböző rasszú 16 éves ikerpár tanulmányi eredményeit vizsgálták meg. A kutatók összehasonlították a génállományukon száz százalékban osztozó ikrek vizsgaeredményeit azokéval, akiknél ugyanez az arány 50 százalékos volt. Úgy találták, hogy a különbségek mintegy 58 százalékáért a gének felelősek, míg a környezeti hatások csak 29 százalékkal esnek latba. Érdekes az is, hogy a jelek szerint az öröklött tulajdonságok leginkább a természettudományos tárgyaknál jelennek meg (például a biológiánál, a kémiánál és a fizikánál), a legkevésbé pedig a humán tárgyak esetében (például a művészeteknél) –, előbbieknél 58, utóbbiaknál pedig 42 százalékos súllyal. Kitérnek arra is, hogy amennyiben elfogadjuk az eredményeket, az azt jelenti, hogy a gyengébb tanulmányi eredményekért nem kizárólag az oktatók és az intézmények a felelősek. „Az érettségi eredmények különbözősége sokkal inkább köszönhető a genetikának, mint az iskolai vagy családi környezetnek” – mondja Robert Plomin kutatásvezető. Nicholas Shakeshaft PhD-hallgató, a tanulmány egyik szerzője szerint levonható az a következtetés is, hogy az olyan egységesített oktatási rendszereknél, mint amilyen az angliai is, jobban kiütköznek az öröklött tulajdonságokból fakadó teljesítménykülönbségek, mint a rugalmasabb rendszerekben. Azonban egyáltalán nem szabad alábecsülni az iskolák szerepét. Bár véleményük szerint az erősebb és gyengébb iskolák közötti különbségek nem számítanak annyira, az azonban nagyon lényeges, hogy oktatáshoz jutnak-e a fiatalok vagy sem. Szerintük a legszerencsésebb az lenne, ha minden fiatal saját adottságainak megfelelően, személyre szabott oktatásban részesülne, de legalábbis növelnék a mindenkit egyformán kezelő rendszer rugalmasságát.

Dr. Claire Haworth, a Warwick Egyetem munkatársa a témára reflektálva kijelentette, szerinte már a tanári képzésben is érinteni kellene a genetikát, így a jövendő pedagógusok jobban megérthetnék, miben különböznek a gyermekek tanulási képességei.

A kutatók azt is fontosnak tartották leszögezni, mivel egész populációkat vizsgálnak, mindez nem azt jelenti, hogy a genetika az egyes egyének esetében 60 százalékban felel az elért eredményekért, hanem az egyének közötti különbségek 60 százalékára szolgál magyarázattal. „Az örökletesség nem állandó, ha a környezeti hatások megváltoznak, megváltozhat a genetika tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása is” – magyarázta Plomin. Az új eredmények fényében kijelenthető, hogy a tanulás és a genetika között jóval szorosabb összefüggés áll fenn. A jogvédők viszont nem a kutatási eredmények valódiságát vagy létjogosultságát kritizálják, hanem azért keltek birokra a sajtó nyilvánosságán keresztül, mert szerintük ez alapot szolgáltat a későbbiekben szélsőséges, kirekesztő politikai megnyílvánulásoknak, fajfenntartási eszmék terjesztésére. Mint ahogy London polgármestere, Boris Johnson fogalmazott egyik beszédében (ami Anglia és Amerika szerte is mélységes tabunak számít a tudatos népbutítás sikeressége miatt), miszerint elsősorban a magas IQ-val rendelkező tanulók oktatására kellene fordítani a rendelkezésre álló forrásokat, vagyis a tehetségeket célszerűbb támogatni akik előrébb vihetik a világot, mintsem alacsonyabb tudásbelieket beemelni, akik nem tudnak az a bizonyos szint felett teljesíteni. Magyarán az integráció felesleges pocsékolás tudásbeliségben is és anyagiakban is. „Bármit is gondoljanak az IQ-tesztekről, az esélyegyenlőséget illetően releváns, hogy fajunk 16 százalékának 85 alatti az IQ-ja, míg 130 feletti értékkel 2 százalék rendelkezik” – mondta el a városvezető.

Bajtársak! Tanulásra fel! A magyar gén első osztályú tudásgyűjtő, hasznosító, feltaláló szivacs! Ezt sugallja a JÓZAN PARASZTI ÉSZ - kifejezésünk is, ami mindent megold, mindenen átlendül nagyobb akadályok nélkül, könnyűszerrel!