Olyan jogerős bírósági ítélet született, amely szerint nemcsak részlegesen semmis egy devizahitel-szerződés, hanem teljesen érvénytelen. Az adós értelmezésében ez azt jelenti, hogy egy fillér kamat nem jár az OTP-nek.
A Fővárosi Törvényszék január közepén hozott ítélete szerint az OTP négy pontban megsértette a hitelintézeti törvényt, ezért egy 2007-ben kötött lakáskölcsön-szerződést érvénytelennek nyilvánított. A banknak meg kell térítenie a perköltséget, és majdnem 740 ezer forint kereseti és fellebbezési illetéket is le kell rónia. A peres ügyet első fokon még a bank javára döntötte el a bíróság (a Pesti Központi Kerületi Bíróság), de másodfokon az adósnak adott igazat, akit a kabai Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda képviselt.
A teljes érvénytelenség elvétve fordult eddig elő devizahiteles perekben, így nincs arra jól bevált rutin, hogy egy ilyen ítélet milyen következményekkel jár. Elvileg, ha egy szerződés érvénytelen, akkor a feleknek vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot, de ez egy lakáshitel esetében nehezen képzelhető el (maximum úgy, hogy az adós eladja a lakását, és egy az egyben visszafizeti az eredeti kölcsönt a banknak, mintha fel sem vette volna azt).
Az OTP ellen most pert nyert adós nem így értelmezi a jogi helyzetet. “Mivel a szerződés érvénytelen, a bank nem gyarapodhat rajta, nem húzhat hasznot belőle, vagyis semmilyen kamatra nem jogosult” – érvelt az adós az Origónak. Ő úgy számol, hogy megkapta a kért 5 milliós kölcsönt (ezt nem vitatja), visszafizetett ebből durván 3 milliót, vagyis még körülbelül két millióval tartozik a banknak. Ezt vissza is akarja fizetni, és valamekkora összegű pénzhasználati díjat is hajlandó adni, erről egy peren kívüli eljárásban próbál megegyezni a bankkal. Mint mondta, nyitott a korrekt elszámolásra, és arra fog javaslatot tenni, hogy a 2 milliós hátralék visszafizetésére adjon neki az OTP egy forintalapú kölcsönt.
A bíróság a hitelintézeti törvény 213. paragrafus első bekezdésének b, c, d és e pontja miatt mondta ki egyébként a semmisséget a Hitelsikerek.hu honlapra feltett dokumentum alapján. Ebből arra lehet következtetni (a részletes indoklás egyelőre nem áll a rendelkezésünkre), hogy a bíróság problémásnak találta a teljes hiteldíjmutató (thm) meghatározását és kiszámítását, nem tartotta megfelelőnek a szerződéssel kapcsolatos költségek (kamatok, járulékok és ezek százalékos értékének) meghatározását, úgy ítélte meg, hogy a thm változásáról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, és a szerződés nem tartalmazta a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat.
Kértük az OTP-t is, hogy kommentálja az ítéletet, még várjuk a választ.
(Origo)
Irányadó törvény az emlegetett pontokban:
Semmis a szerződés, ha nem tartalmazza
a) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nemvett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
b) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
c) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
d) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.
Az OTP-s jenhiteles (tehát nem svájci frankról van szó, abban még nincs teljes elmarasztaló döntés egyetlen esetben sem) 2007-ben kötött szerződése a bíróság másodfokú ítélete alapján tehát érvénytelen.
A banknak meg kell térítenie a perköltséget, és még kereseti és fellebbezési illetéket is fizethet. A hitelesnek meg persze várhatóan vissza kell állítania a szerződés előtti állapotot, és visszaadnia a banknak a kapott pénzt. Vagyis a mai adóshelyzetet figyelembe véve ez csak egy pofon a sz..nak! Az ítélet az adott egyedi ügyre vonatkozik, nincs hatása más, folyamatban lévő eljárásra.
