Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

“Ha van pénzed, szülj magánklinikán”

2014. január 21. - Andre Lowoa

A személyzet undok, a körülmények elkeserítőek, az összkép lehangoló. Véleménycikk egy kismamától, aki bevállalta a szülést hálapénz nélkül.

Az író, újságíró kismama, Hidasi Judit saját bevallása szerint is igazi kamikaze kísérletre vállalkozott, amikor várandóssága elején úgy döntött, fittyet hány a rémtörténetekre és az állami apparátusra bízza magát. Sztk-ba, kerületi orvoshoz járt és rábízta magát a kirendelt szülészre, az elmúlt hónapok tapasztalatait pedig megírta.

A kismama cikkéből kiderül, hogy a bejelentését – miszerint hálapénz nélkül fog szülni – a környezete meglepetten fogadta. „De bátor vagy” – emlékszik vissza a leggyakrabban elhangzó válaszra. A várakozásokkal ellentétben, a terhesgondozás nagyobbik része egyébként zavartalanul zajlott, leszámítva a megbízhatatlan netes időpontfoglalót, illetve a tényt, hogy a vizsgálatok alig-alig tartottak tovább öt percnél. (Ennyi időt tényleg elég, hogy feltérképezzenek egy kismamát?)

Még közvetlenül a szülés előtt se jutott eszébe, hogy lehetnek komplikációk: a szülésznő kedves, gondoskodó volt, az orvos óránként érkezett. A gondok akkor kezdődtek, amikor kiderült, a gyerek szívhangja miatt, nyolc óra vajúdás után sürgősségi császárra lesz szükség.

Ezt követően Judit kisfiát alig négy perc alatt világra segítették, a sebét összevarták. Az igazi erőpróba azonban csak ezután kezdődött.

Az állandó harc az undok, kedvetlen és arrogáns, éjjelente netező személyzettel, akik felrótták az anyáknak, ha a gyerek éjjel sírt, ha nem jól szoptatták, és azt is, ha a fürdetés után nem értek oda elég gyorsan a gyerekért. De a körülmények sem voltak éppen ideálisak, hogy csak néhány példát említsen, Judit elmondta, az osztályon napokig nem cserélték a véres lepedőket, a zuhanyzót pedig kulcsra zárva tartották.

Ezek ismeretében, talán nem meglepő, hogy Judit minden este sírva aludt el. “Nem telt el úgy nap, hogy ne éreztem volna magam megalázva, miközben küzdöttem a fájdalommal, a hirtelen kezembe termett gyerekkel, a borzalmas étellel” – tette hozzá. Távozáskor egyébként véleményét elmondta az elégedettségi papíron is, és ma már azt tanácsolja mindenkinek, ha tehetik, szüljenek inkább magánklinikán, vagy adjanak hálapénzt.


(hir24)

süti beállítások módosítása