A következő években a nyugdíjasok és az aktív dolgozók aránya jelentősen változik. Az eltartottak hosszabb élettartamuknak köszönhetően tovább részesülnek majd társadalombiztosítási ellátásban, míg egyre kevesebben fognak dolgozni a születések visszaesése miatt.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének népesség-előreszámításai szerint a következő 10 évben, 2014 és 2024 között mintegy 412 ezerrel csökken majd Magyarország teljes népessége, ám ennél jóval, csaknem 40 százalékkal lesz nagyobb mértékű a fogyás (mintegy 579 ezer fő) az aktív életkorúak, a 20–64 évesek körében. Ezzel párhuzamosan, 2020-ig az újszülöttek várható élettartama a fiúk esetében a 2009-ben számított 69 évről 71–74 évre, a leányoknál pedig 78 évről 79–82 évre emelkedik.

Csökkenni fognak a nyugdíjak

A következő években tehát a nyugdíjasok aktív korúakhoz viszonyított aránya jelentősen megemelkedik, ráadásul az eltartottak hosszabb élettartamuknak köszönhetően tovább részesülnek majd társadalombiztosítási ellátásban. A trend persze nem új keletű: míg például 1980-ban Magyarországon 4 aktív keresőre még csak 2 nyugdíjas jutott, addig 2013-ban 4 aktív kereső már 3 nyugdíjast tartott el. A nem is olyan távoli jövőben, 2050-re 4 aktív keresőnek nagy valószínűséggel már 6 nyugdíjasról kell majd gondoskodnia.

A fenti demográfiai adatokból is jól látható, hogy állami finanszírozás nélkül már a tíz év múlva nyugdíjba vonulóknak is várhatóan lényegesen alacsonyabb összegű állami nyugdíj jut majd, mint a manapság öregségi nyugdíjban részesülőknek, a 20-30 év múlva nyugdíjba vonulóknak pedig még kevesebb állami nyugdíjból kell majd gazdálkodniuk. Az állami nyugdíj összegének fokozatos csökkenésével párhuzamosan tehát az időskorúaknak jelentős életszínvonalbeli kompromisszumokat kell majd kötniük, hacsak várható nyugdíjukat nem egészítik ki életük aktív időszakában felhalmozott saját megtakarításaikkal – mondja Bunghardt Csaba, az AXA Biztosító vezérigazgató-helyettese.

Érzi a lakosság is

Érzik ezt a biztosító tavaly decemberben elvégzett, nem és életkor szerint reprezentatív online kérdőíves felmérésében megkérdezettek is: az 510 válaszadó 87,6 százaléka fontosnak tartja azt, hogy az állami nyugdíjon kívül más nyugdíj célú megtakarítással is rendelkezzen.

Bár az AXA felmérésében résztvevő 35-55 éves korú válaszadók 55 százaléka jelenleg nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, 81 százalékuk gondolja úgy, hogy 40 éves kor alatt érdemes elkezdeni a nyugdíj előtakarékoskodást (52 százalékuk szerint már 20-29 éves korban érdemes elkezdeni ezt).
(privatbankar)

Bal-Rad komm : “…1980-ban Magyarországon 4 aktív keresőre még csak 2 nyugdíjas jutott, addig 2013-ban 4 aktív kereső már 3 nyugdíjast “tartott” el…tíz év múlva nyugdíjba vonulóknak is várhatóan lényegesen alacsonyabb összegű állami nyugdíj jut…”

-Körül is van irva szépen, hogy miért? Ám néhány valós okot előszeretettel “kifelejtenek” a megmondók!
1. A rendszerváltással MEGSZŰNT MÁSFÉL MILLIÓ MUNKAHELY Magyarországon! (Azóta sem sikerült pótolni! Ergo: másfél millió befizető folyamatosan hiányzik a nyugdijrendszerből!)
2. HÁTRÁNYOSAN MEGVÁLTOZOTT Magyarország etnikai összetétele, ami folyamatos terhet ró a költségvetésre!
3. A másfél millió MUNKANÉLKÜLIVÉ TETT ellátása olyan mértékű kiadásokat rótt az elmúlt közel negyed évszázad alatt a szociális szférára (költségvetésre) amely KIJAVITHATATLAN ÉS HELYREHOZHATATLAN KÁROKAT OKOZOTT!

A jelenlegi foglalkoztatási struktúra csak tovább rontja a helyzetet! El kell fogadnunk azokat a “pletykákat”, miszerint a jelenleg folyósitott nyugdijaknak mintegy ötven százalékát MÁR HITELEKBŐL (államkötvények folyamatos kibocsájtása) TUDJA MEGOLDANI A NYUFI! (Nyugdijfolyósitó Intézet!)

Mindezek alapján pedig valószinűsithető a magyarországi nyugdijrendszer RÖVID IDŐN BELÜLI ÖSSZEOMLÁSA!

BÁTRAN KIJELENTHETJÜK, HOGY MINDEZ A RENDSZERVÁLTÁS KÖVETKEZMÉNYE!

MAGYARORSZÁG A TOTÁLIS PÉNZÜGYI ÖSSZEOMLÁS HATÁRÁN!

Az alábbi videóban taglalják, hogy hogyan verte át a népet a Fidesz az új tákolmányban a nyugdíj és a tb ügyében.
Úgy volt, hogy 6 hónap alatt kidolgozzák a azokat az intézkedéseket, intézményeket melyekkel helyettesítik az eddigi állalmilag kötelező társadalombiztosítási szolgáltatásokat; fókuszban nyugdíjjal és egészségügyi ellátásokkal, ennek ellenére az alkotmány módosításáig még hozzá sem fogtak.
2012 áprilisa óta négyszer is módosította a Fidesz az Alaptörvényt. (Az iromány adatai 2010-) A megelőző 120 éven át működő társadalom biztosítást elsőként törölte belőle (egyebek mellett).
Deklarálta, hogy a képzeletbeli fizetésünk (ezt nevezték szuperbruttósításnak) alapján nyugdíj-, egészségügyi-, és szociális ellátás címén összesen kötelezően elvont, 53%-nyi bevételünkért nem köteles az állam cserében semmit sem nyújtani, tehát, ha kapunk valamit, azt köszönjük meg, mert azt csak az állam nagylelkűségéből kapjuk, nem azért mert jár nekünk.
Ahogyan a (további 16%-os jövedelem adónkért, a 27%-nyi ÁFA-ért és egyéb adófajtákért sem igen kapunk semmit sem cserében.
Ha jól összeszámoljuk a bevételeink mintegy 85%-át veszi el tőlünk az állam, valamilyen kiagyalt jogcímen, és a maradékból lehet tengődni, vagy éhen dögleni. (a fenti adatok a 2013. évi százalékok.)

A nyugdíj törvény is áldozatul esett a gengszterváltásnak
2013-ban már Csak az kaphat nyugdíjat, aki betölti a számára előírt öregségi nyugdíjkorhatárt. melyet 55 évben határoztak meg anno, aztán folyamatosan el kezdték emeltgetni. Ez az, amit bátran emelnek most is, méghozzá a születéskor várható élettartam olyan figyelembevételével, mely annak legvégső határáig is mehet, azaz a jelenlegi 65-ről, akár 70 éves korig is kitolható majd. Ez a gyakorlatban lényegében azt teszi lehetővé az állam számára, hogy az ellátásokat, különböző jogcímen megadott nyugdíjat visszavegye.
2014-ben még megmarad, hogy a nők hogy kortól függetlenül teljes értékű öregkori nyugdíjba mehessenek, amennyiben rendelkeznek 40 év szolgálati viszonnyal, amiből minimum 32 év valóban ledolgozott biztosított időszak.
Öregségi nyugdíjban csak az a személy részesülhet, aki legalább 20 év biztosított időszakkal rendelkezik, résznyugdíjat pedig az a személy, aki legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezik, és amennyiben elérte a nyugdíjkorhatárt.
A nyugdíjakat új számítási mód alapján lecsökkentik 2013-tól.Ez a százalék 40 éves jogviszony esetén 2008 előtt még 80% volt, de 2013-tól már csak 66%.
A korhatár előtti nyugdíjakat pedig megszüntették.

A kormány tervei szerint 2013-tól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál kezelik majd az egyéni nyugdíjszámlákat.
A tervezet szerint “a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet „Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség” alcíme a következő 89/A. §-sal egészül ki:
89/A. § A társadalombiztosítási egyéni számlát [Tny. 96/A. §] 2013. január 1-jétől a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság vezeti.”

Hogyan számítják ki a nyugdíjat?
A nyugdíj alapjául 2014. január 1-jétől is a kereset nettó értéke szolgál
A nyugdíjmérték skála
- 15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik,
- 25 év szolgálati időig (63 százalék) évi 2-2 százalékkal, majd
- 26 év szolgálati időtől (64 százalék)
- 36 év szolgálati időig (74 százalék) évi 1-1 százalékkal,
- 37 év szolgálati időtől (75,5 százalék)
- 40 év szolgálati időig (80 százalék) évi 1,5-1,5 százalékkal,

Lenni vagy nem lenni – játék a számokkal
A létminimum a háztartás minimális jövedelemszükségletét jelenti, az az összeg, melyből egy ember szerény körülmények között még biztosítani tudja a folyamatos életvitelét.
A nyugdíjminimum összege 28.500FT 2009.1.1-től 4. éve változatlan, csak a kormány döntése az emelés vagy csökkentés. A Fidesz kormány nem tartotta szükségesnek emelni egészen most a választásokig, amikor is hatalmas, 2,4%-os emelést ígértek. ez 684Ft-os emelést jelent vagyis a nyugdíj minimum 29.184Ft-ra emelkedik az idén. Ehhez képest a KSH szerint a létminimum 2012-ben 86.000Ft volt, és 2013-ban 93.000Ft; a minimálbér pedig 2012-ben 96.000Ft, 2013-ban pedig 98.000Ft (az összegek bruttó összegek, és 40 órás munkahétre vonatkoznak)

A tervezett 2,8%-os inflációt 2,4%-ra módosították. Ezzel szemben az alapvető élelmiszerek árának növekedése két számjegyű.

A fenti tények elég egyértelművé teszik, hogy a most 65 év felettieket, illetve ha majd 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt akkor a 70 év feletti embereket a gengszterváltás rezsimjei halálra ítélték közös erővel. Méghozzá éhhalálra, fagyhalálra, és ellátatlan betegségekre. Persze mindezért a felelősök még őket hibáztatják, mert nem gondoskodtak magukról, miközben egyik napról a másikra éltek és gyermekeiket unokáikat támogatták. Ráadásul megtakarításaikat is erre herdálták el, már amit az állam nem vett el tőlük. Ha vegetálhatnak, legyenek hát hálásak a dőzsölő kormányok könyöradományáért! A rokkantaknak és mozgássérülteknek is van miért hálálkodniuk, hiszen egy tollvonással “meggyógyították” őket – bár őket még e könyöradománytól is megfosztották.

Sajátos módon az egészségügyi ellátás is legalább ennyire katasztrofális állapotban van. Így eme gazdasági ág állapota is pontosan belepasszol a gengszterváltó trendbe, ahogy még sok más ágazat.

Szabad Riport – Audie

forrás: blogolog.com/parlament.hu/nyugdij.adohirek.hu/hvg.hu