A Voronszovszkij park Moszkva délnyugati részén, felkapott környéken található. Ryan Fogle ezt a helyszínt választotta, hogy találkozzon célpontjával 2013 májusában. A 29 éves Fogle papíron az amerikai nagykövetség politikai osztályának egyik titkára volt, valójában a CIA speciális ügynökeként dolgozott Moszkvában. Parókában, nyolcvanezer euróval a zsebében indult a találkozóra. „Évi egymillió dollárt is kereshetsz” – mondta korábban telefonon az orosz titkosszolgálat egyik munkatársának. „Százezer dollárt adunk előre, de csak ha most azonnal tudunk találkozni. Igen vagy nem?” A távolban, az esti árnyékok között már ki tudta venni egy várakozó férfi alakját. „Igen, már látlak. Mindjárt ott leszek” – súgta a mobiljába Fogle, akit pillanatokkal később az orosz titkosszolgálat munkatársai elfogtak, egy várakozó autóba tuszkoltak és elvittek. A Hetek cikke.
Az amerikai hírszerzés centrumában sokáig emberek álltak, olyan kémek, mint Fogle vagy az a Nathan Hale, akit még a függetlenségi háború idején, az ellenséges vonalak mögött fogtak el és akasztottak fel az angolok. Habár bizonyos mértékig mindig is szükség lesz kémekre, a hangsúly más irányba tolódott el. A hidegháború vége felé az amerikai kémek a Szovjetunió területén már katasztrofális eredményekkel működtek. A CIA-s Aldrich Ames és az FBI-os Robert Hanssen kettős ügynököknek köszönhetően a szovjetek a CIA által beszervezett tucatnyi kém mindegyikét elfogták és kivégezték. Az aktívan tartott ügynököket pedig az oroszok szisztematikusan dezinformálták.
Így kezdett egyre nagyobb szerepet kapni a technikai hírszerzés, és alakult át a CIA egy elsődlegesen kémek alkotta hivatalból egy kiberháborúkat vívó és drónokat működtető titkos katonai szervezetté. Ma már a technokémek teszik ki a hírszerző ügynökségek személyzetének túlnyomó részét – ilyenek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatói és kódfeltörői, a Nemzeti Felderítési Hivatal műholdakat készítő és működtető mérnökei, az Állami Geoinformációs Szolgálat képelemzői és digitálistérkép-készítői.
A sokszor automatizált és mára rendkívül kiterjedt hírszerző tevékenység azonban sokakban komoly aggodalmakat kelt. Egy amerikai állampolgár ma nem tud anélkül telefonálni, hogy az NSA ne rögzítené a hívással kapcsolatos adatokat – ötven évre.
Ugyanazok a műholdak, amelyek naponta kétszer haladnak el Irán fölött, az Egyesült Államok egén is átrepülnek. A nemzetközi telefonhívásokat hordozó optikai kábelek, amelyeket az NSA lehallgat, helyi hívásokat is közvetítenek. Milyen mértékű adatgyűjtés szükséges és megengedhető? És ki tartja szemmel a megfigyelőket? Ezek egy demokrácia velejéig ható kérdések, a rossz válaszok pedig nagyon hamar a diktatúrához vezető pályára állíthatnak rá egy országot – figyelmeztet James Bamford, a Time magazin titkosszolgálatokról szóló különszámában.
A Fort Meade katonai bázis Maryland államban található. A bázishoz tartozó English Avenue sugárút végéhez közeledve fákkal körülvett, szigorúan őrzött telken található egy gyönyörű viktoriánus kastély. A telek bejáratát kicsiny ágyúk, az épületét dór oszlopok jelzik. Ez a ház ad otthont Keith Alexander tábornoknak, aki a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója és az amerikai történelem legnagyobb hatalommal rendelkező titkosszolgálati vezetője.
Öt kilométerre innen található az ő szupertitkos birodalma, egy elektromos kerítésekkel és tűzfalakkal, retinaszkennerekkel és ujjlenyomat-leolvasókkal felszerelt állam az államban. A biztonsági kamerák mindent rögzítenek, a Nemzetbiztonsági Ügynökség fehér rendőrautói járőröznek a területen. De mindezen biztonsági intézkedések ellenére az NSA féltve őrzött titkai mára napvilágra kerültek – nem egy külső behatolás, hanem Edward Snowden belső szivárogtatása következtében. A Snowden által nyilvánosságra hozott dokumentumokból derült ki, hogy az NSA széles körben figyeli az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. Sokak szerint az ügynökségnek ez és más tevékenysége is törvénytelen és az amerikai alkotmányba is ütköző. Mások szerint Snowden volt az, aki önkényes akciójával megtorpedózta az amerikai hírszerzés munkáját, és veszélybe sodorta mindazok életét, akiket a hírszerzés védeni próbál.
Az NSA 35 ezer alkalmazottal dolgozik, éves költségvetése 10,8 milliárd dollár. A nemzetközi szintű lehallgatások mellett az NSA az interneten zajló minden adatforgalmat igyekszik átcsatornázni a saját szerverein, hogy így ellenőrizni tudja a globális digitális kommunikációt. Az amerikai telefontársaságokkal állítólag titkos háttérmegállapodások jöttek létre, amelyek révén az NSA le tudja hallgatni a telefonbeszélgetéseket. A PRIZMA-program pedig arról szólt, hogy a kilenc legnagyobb internetes vállalat, köztük a Google és a Yahoo is elérhetővé tegyék az NSA számára az ügyfeleik adatait, a keresőrendszerek és az e-mailek alapján.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség telefonos adatgyűjtő programja eddig „semmilyen kimutatható hatással nem volt a terrorista cselekmények megelőzésére” – állítja a New America Foundation washingtoni székhelyű kutatócsoport tanulmánya. A jelentés 225, az Egyesült Államok területén elkövetett vagy tervezett terrorista cselekmény körülményeit vizsgálta. Michael Morell, a CIA egykori igazgatója és a jelentést publikáló öttagú bizottság egyik tagja azonban rámutatott: ha a fontos adatgyűjtő program egy évtizeddel korábban létezett volna, akkor valószínűleg megelőzhető lett volna a szeptember 11-ei merénylet. „Ez a program jó eséllyel megakadályozhatja a következő szeptember 11-ét – egyetlen egy siker is felbecsülhetetlen értékűvé teszi.” December végén egy szövetségi bíróság kimondta, hogy az NSA telefonos adatgyűjtése törvényszerű, ugyanakkor egy másik bíró megkérdőjelezte a program alkotmányosságát. Várhatóan az ügy nemsokára az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé fog kerülni.
A Washington Post munkatársai két éven keresztül kutattak az amerikai titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Dana Priest és William Arkin jelentése szerint a szeptember 11-ét követő években a hírszerzési tevékenység annyira nagyra nőtt, hogy annak mind a költségvetését, mind a hatékonyságát lehetetlen megállapítani. Amerika-szerte 1271 kormányzati hivatal és 1931 privát cég végez terrorelhárító, nemzetvédelmi vagy hírszerző tevékenységet, összesen tízezer helyszínen. 854 ezer amerikai állampolgár végez titkosszolgálati munkát. 2001. szeptember 11-e óta csak Washingtonban vagy környékén 33 épületet, három Pentagonnyi területet húztak fel a szolgálatok számára.
Szintén a Washington Post hozta nyilvánosságra, hogy a NSA olyan számítógép fejlesztésén dolgozik, amely szinte bármilyen kódot képes lesz feltörni. A hipergyors kvantumszámítógép a jelenlegi számítógépek lineáris számolási technikájával szemben képes lesz több kalkuláció egyidejű elvégzésére. Az ügynökség eddig 80 millió dollárt költött erre a projektjére.
ATV
Az amerikai hírszerzés centrumában sokáig emberek álltak, olyan kémek, mint Fogle vagy az a Nathan Hale, akit még a függetlenségi háború idején, az ellenséges vonalak mögött fogtak el és akasztottak fel az angolok. Habár bizonyos mértékig mindig is szükség lesz kémekre, a hangsúly más irányba tolódott el. A hidegháború vége felé az amerikai kémek a Szovjetunió területén már katasztrofális eredményekkel működtek. A CIA-s Aldrich Ames és az FBI-os Robert Hanssen kettős ügynököknek köszönhetően a szovjetek a CIA által beszervezett tucatnyi kém mindegyikét elfogták és kivégezték. Az aktívan tartott ügynököket pedig az oroszok szisztematikusan dezinformálták.
Így kezdett egyre nagyobb szerepet kapni a technikai hírszerzés, és alakult át a CIA egy elsődlegesen kémek alkotta hivatalból egy kiberháborúkat vívó és drónokat működtető titkos katonai szervezetté. Ma már a technokémek teszik ki a hírszerző ügynökségek személyzetének túlnyomó részét – ilyenek a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatói és kódfeltörői, a Nemzeti Felderítési Hivatal műholdakat készítő és működtető mérnökei, az Állami Geoinformációs Szolgálat képelemzői és digitálistérkép-készítői.
A sokszor automatizált és mára rendkívül kiterjedt hírszerző tevékenység azonban sokakban komoly aggodalmakat kelt. Egy amerikai állampolgár ma nem tud anélkül telefonálni, hogy az NSA ne rögzítené a hívással kapcsolatos adatokat – ötven évre.
Ugyanazok a műholdak, amelyek naponta kétszer haladnak el Irán fölött, az Egyesült Államok egén is átrepülnek. A nemzetközi telefonhívásokat hordozó optikai kábelek, amelyeket az NSA lehallgat, helyi hívásokat is közvetítenek. Milyen mértékű adatgyűjtés szükséges és megengedhető? És ki tartja szemmel a megfigyelőket? Ezek egy demokrácia velejéig ható kérdések, a rossz válaszok pedig nagyon hamar a diktatúrához vezető pályára állíthatnak rá egy országot – figyelmeztet James Bamford, a Time magazin titkosszolgálatokról szóló különszámában.
A Fort Meade katonai bázis Maryland államban található. A bázishoz tartozó English Avenue sugárút végéhez közeledve fákkal körülvett, szigorúan őrzött telken található egy gyönyörű viktoriánus kastély. A telek bejáratát kicsiny ágyúk, az épületét dór oszlopok jelzik. Ez a ház ad otthont Keith Alexander tábornoknak, aki a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója és az amerikai történelem legnagyobb hatalommal rendelkező titkosszolgálati vezetője.
Öt kilométerre innen található az ő szupertitkos birodalma, egy elektromos kerítésekkel és tűzfalakkal, retinaszkennerekkel és ujjlenyomat-leolvasókkal felszerelt állam az államban. A biztonsági kamerák mindent rögzítenek, a Nemzetbiztonsági Ügynökség fehér rendőrautói járőröznek a területen. De mindezen biztonsági intézkedések ellenére az NSA féltve őrzött titkai mára napvilágra kerültek – nem egy külső behatolás, hanem Edward Snowden belső szivárogtatása következtében. A Snowden által nyilvánosságra hozott dokumentumokból derült ki, hogy az NSA széles körben figyeli az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. Sokak szerint az ügynökségnek ez és más tevékenysége is törvénytelen és az amerikai alkotmányba is ütköző. Mások szerint Snowden volt az, aki önkényes akciójával megtorpedózta az amerikai hírszerzés munkáját, és veszélybe sodorta mindazok életét, akiket a hírszerzés védeni próbál.
Az NSA 35 ezer alkalmazottal dolgozik, éves költségvetése 10,8 milliárd dollár. A nemzetközi szintű lehallgatások mellett az NSA az interneten zajló minden adatforgalmat igyekszik átcsatornázni a saját szerverein, hogy így ellenőrizni tudja a globális digitális kommunikációt. Az amerikai telefontársaságokkal állítólag titkos háttérmegállapodások jöttek létre, amelyek révén az NSA le tudja hallgatni a telefonbeszélgetéseket. A PRIZMA-program pedig arról szólt, hogy a kilenc legnagyobb internetes vállalat, köztük a Google és a Yahoo is elérhetővé tegyék az NSA számára az ügyfeleik adatait, a keresőrendszerek és az e-mailek alapján.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség telefonos adatgyűjtő programja eddig „semmilyen kimutatható hatással nem volt a terrorista cselekmények megelőzésére” – állítja a New America Foundation washingtoni székhelyű kutatócsoport tanulmánya. A jelentés 225, az Egyesült Államok területén elkövetett vagy tervezett terrorista cselekmény körülményeit vizsgálta. Michael Morell, a CIA egykori igazgatója és a jelentést publikáló öttagú bizottság egyik tagja azonban rámutatott: ha a fontos adatgyűjtő program egy évtizeddel korábban létezett volna, akkor valószínűleg megelőzhető lett volna a szeptember 11-ei merénylet. „Ez a program jó eséllyel megakadályozhatja a következő szeptember 11-ét – egyetlen egy siker is felbecsülhetetlen értékűvé teszi.” December végén egy szövetségi bíróság kimondta, hogy az NSA telefonos adatgyűjtése törvényszerű, ugyanakkor egy másik bíró megkérdőjelezte a program alkotmányosságát. Várhatóan az ügy nemsokára az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé fog kerülni.
A Washington Post munkatársai két éven keresztül kutattak az amerikai titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Dana Priest és William Arkin jelentése szerint a szeptember 11-ét követő években a hírszerzési tevékenység annyira nagyra nőtt, hogy annak mind a költségvetését, mind a hatékonyságát lehetetlen megállapítani. Amerika-szerte 1271 kormányzati hivatal és 1931 privát cég végez terrorelhárító, nemzetvédelmi vagy hírszerző tevékenységet, összesen tízezer helyszínen. 854 ezer amerikai állampolgár végez titkosszolgálati munkát. 2001. szeptember 11-e óta csak Washingtonban vagy környékén 33 épületet, három Pentagonnyi területet húztak fel a szolgálatok számára.
Szintén a Washington Post hozta nyilvánosságra, hogy a NSA olyan számítógép fejlesztésén dolgozik, amely szinte bármilyen kódot képes lesz feltörni. A hipergyors kvantumszámítógép a jelenlegi számítógépek lineáris számolási technikájával szemben képes lesz több kalkuláció egyidejű elvégzésére. Az ügynökség eddig 80 millió dollárt költött erre a projektjére.
