Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Négy év alatt négyszeresére nőtt a Németországban dolgozó magyarok száma

2014. január 16. - Andre Lowoa

Mindnyájan tudjuk, hogy Németország rá van utalva a külföldi munkaerőre – ez a mondat is jelzi, hogy a német kormány pozitívan áll hozzá a bevándorlókhoz. A legfrissebb adatok szerint az országban hivatalosan dolgozó magyar állampolgárok száma négy év alatt a négyszeresére nőtt.

A német kormány megtárgyalta a 2012-es migrációs jelentést, és átadta tanulmányozásra a német parlamentnek (Bundestag) – jelentette a Belügyminisztérium (Bundesministerium des Innern). Sajtóközleménye szerint 2012-ben egymillió 81 ezer bevándorló érkezett az országba, míg egy évvel korábban csak 960 ezer, vagyis 12,6 százalékkal nőtt a számuk. Azonban 712 ezer fő el is költözött, így csak mintegy nettó 372 ezer fővel nőtt a vándorlás miatt az ország lakossága.

Sok-sok éve nem volt ilyen

Még érzékletesebb a helyzet, ha azt vesszük figyelembe, hogy 1995 óta nem volt ekkora mértékű bevándorlás az országba. A bevándorlók közül 115 ezren németek voltak – ez alatt valószínűleg visszatelepülő német állampolgárokat értenek –, és 620 ezer fő érkezett különböző EU-s országokból.

A hatalmas adathalmazból a magyar állampolgárokat kikeresve, 2012-ben 54 827 magyar bevándorlót regisztráltak, viszont 28 619 fő magyar elköltözött onnét, a kettő különbsége 26 208 fő. Arról, hogy ők hazaköltöztek-e, vagy továbbálltak valamely harmadik országba, nincsen statisztika. A magyarok egyébként a lengyelek, a románok és a bolgárok után a negyedik helyen álltak (lásd a grafikont).

Bordó: Németországba költözők száma, kék: elköltözők száma (Bundesministerium des Innern)

Szükség van a bevándorlókra

Az utóbbi időben – a britekhez hasonlóan – a németeknél is felerősödtek a viták, hogy szükség van-e bevándorlásra, a bevándorlók nem terhelik-e meg túlságosan az ottani szociális ellátó rendszert, nem szorítják-e ki a helyi munkaerőt, illetve általában véve szerepük pozitív-e. A német kormány meglehetősen pozitív álláspontját valószínűleg jól jelzi a minisztériumi közlemény utolsó bekezdése:

„Mindnyájan tudjuk, hogy Németország rá van utalva a külföldi munkaerőre is. A migrációs jelentés megmutatja, hogy a harmadik országokból érkezők bevándorlásához a megfelelő kereteket biztosítottuk.” (A német eredetiben: „helyesen állítottuk a váltókat”, ami egy szójáték, a „Zug” szó ugyanis vándorlást, költözést és vonatot egyaránt jelent. Harmadik országok alatt az EU-n kívüli államokat értik.) Ezt a híradások szerint a Bundestagban ma Tomas De Maizére belügyminiszter is elmondta.

Több mint százezer magyar él ott

A Destatis német statisztikai hivatal adatai közel kétezer fővel eltérnek az említettektől, azok szerint 2012 végén 107 398 magyar állampolgár élt Németországban, egy évvel korábban pedig még csak 82 760, vagyis 24 638 fő, 29,8 százalék volt a növekedés egy év alatt. Ám a 2012-es adatok már nem újak, korábban különböző forrásokból napvilágot láttak hasonló számok.

Frissebb adatokat a munkaügyi statisztikákból lehet időnként kibányászni, mint ahogy az osztrák szomszédoknál is. A Bundesagentur für Arbeit nevű német munkaügyi hivatal időről időre elkészíti a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országok és egyben a dél-európai krízisországok munkavállalóiról szóló jelentését. Értékeli annak hatását, hogy számukra Németország (és Ausztria is) 2011 májusától nyitotta meg korlátozásoktól mentesen munkaerőpiacát, illetve általában a nemzetközi válság hatásait a német munkaerőpiacra.

Nem semmi: 39 százalék egy év alatt

A január elején közzétett jelentés szerint október végén 62 625 magyar munkavállaló dolgozott hivatalosan Németországban, míg 2012 végén még csak 45 069, vagyis 39 százalékkal nőtt a számuk, ami magas érték. Összehasonlításképpen, a teljes EU-8 országcsoportból, amely alatt a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országokat értik, érkezett munkavállalók létszáma 32 százalékkal bővült. (Ide tartozik Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Cseh Köztársaság.)

Az adatsor 2010. januárig nyúlik vissza, ahhoz képest a magyarok száma 281 százalékkal bővült, azaz majdnem négyszereződött, az egész térség dolgozóinak száma együtt „csak” 162 százalékkal, azaz bő két és félszeresére. (Ez 452 ezer főt jelent.) Hogy hányan vannak, akik esetleg feketén dolgoznak vagy élnek kint, azt nem tudni, a nyugati lapok is csak találgatnak néha.


(privatbankar)



A kelet-európai munkavállalókat kigúnyoló lett a legcsúnyább német szó


A szociális turizmust (Sozialtourismus) választotta 2013 legcsúnyább német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága. A kifejezés az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól szóló közéleti vita révén terjedt el.


A kedden ismertetett döntés indoklása szerint a szociális turizmus szóösszetétellel "egyes politikusok és médiumok hangulatot keltenek a nemkívánatosnak minősített bevándorlók, különösen a kelet-európaiak ellen". A turizmus szó kifordítja a valóságot, azt sugallja, hogy a bevándorlók "kéjutazáson" vesznek részt, a szociális jelző, az összetétel célt jelző tagja pedig azt a benyomást kelti, hogy lusta haszonlesők, akik nem dolgozni akarnak, hanem a német szociális ellátórendszer juttatásaira pályáznak - fejtette ki a bizottság. A szociális turizmus kifejezéssel "diszkriminálnak embereket, akik a nyomorból érkeznek Németországba a jobb jövő reményével, és megtagadják tőlük a jogot boldogulás kereséséhez" - emelte ki Nina Janich, a bizottság szóvivője.


A szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlásnak (Armutszuwanderung) is nevezett szociális turizmus körüli vita a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt alakult ki, jóval a korlátozások lebontása előtt. A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták.


A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legcsúnyább szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatok alapján. 2013-ban összesen 746 szót, kifejezést jelöltek. Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is. Korábban a 20. század legcsúnyább szavának az emberanyag (Menschenmaterial) kifejezést választották. 2006-ban a hivatali nyelvezetben a kitoloncolási eljárásokkal kapcsolatban használt önkéntes kiutazás (freiwillige Ausreise) volt az év legcsúnyább szava, 2008-ban, a világméretű pénzügyi válság elmélyülésének évében pedig a szükséget szenvedő bankok (notleidende Banken).

Mfor


süti beállítások módosítása