Röviden arról szól, hogy akkor is jár, ha mellette visszamegy az anya dolgozni. Nem az a cél, hogy az elméleti boldogságban, biztonságban világra hozott szeretett gyermekét nevelje egészséges szellemű, ép egész emberré. Hanem hagyd, menj vissza hajszolni, minthogy arra ösztönözne, hogy ne. Emlőiden nevelkedett csodát és nem tápszereset. Érzi magadhoz ölelő tested melegét, annak minden rezdülését, szíved nyugtató minden dobbanását. Milyen szeretet az, ha idő előtt az állami átnevelő tanfolyamra (mai bölcsődék, óvodák) lököd be és csodálkozol, ha később nem bírni vele. Mivel nem ismer, szinte idegenként kezel a roncsolt kis lelkivilága. Nem vagy több neki, mint egy kollégiumi vagy albérleti lakótárs, nem anya és kiváltképp nem család! Szóval a GYED fedőnevű szavazatvásárló erő ötlete kétség kívül hatalmas, aktuális, reális a család és nemzetrombolók tárházából. Ma erre fogják felhasználni… nem véletlenül most dobták piacra.

Tanulmány

Ennek értelmében január 1-jétől a gyes és a gyed folyósítása mellett is lehet majd munkát vállalni a gyermek egyéves kora fölött. Testvér születésekor megmarad az első gyerek után járó pénz is, így akár kétszeres gyedet, illetve gyest is lehet majd kapni. Emellett megteremtik a diplomás gyedet, aminek keretében a felsőfokú tanulmányokat folytatók is kaphatnak majd gyedet a minimálbérből kalkulálva. Tegyük fel (és innentől mi nem támogatjuk ezt a családromboló rendszert, mert a mi rendszerünkben, ebben az esetben nem lenne megengedhető, hogy az anya 3, de inkább a gyermek 7 éves kora előtt gyermekétől elszakadjon, hiszen ilyenkor van a legnagyobb szüksége az egészséges fejlődésnek a tőle eredő szellemi-lelki-fizikai támogatásra), hogy az anyának van hová visszamennie, dolgozni. Ehhez természetesen a gyereket valahova tenni kell napközben, bölcsődét kell tehát találni. A nagyszülő, ha van és vállalja még a jobbik eset. Jelenleg az országban 38 ezer bölcsődei férőhely van, amely jövőre 41 ezerre bővül állítólag. A gond elsősorban nem is a férőhelyek hiánya – hiszen szakemberek szerint a rendszer akár 15-20 százalékos gyerekszám-bővülést is elbírna, bár kétség kívül a minőség rovására menne a nagyobb terheltség. Azok egyenetlen eloszlása: amíg az ország egyes területein nem töltik fel a csoportokat, addig például Közép-Magyarországon és a fővárosban sokszor a bölcsődei helyhiány tartja otthon az anyákat. Hiszen a nagy hajszolásban kézzel-lábbal menne vissza a fertőközösségbe, nehogy kiessen a ritmusból. A gyermek csak másodlagos, sőt, örüljünk, hogy egyáltalán vállalt egyet is. Tisztelet a kivételnek, aki tényleg anyagi kényszerhelyzetben van, például egyedülállóan kénytelen megküzdeni a napi gondokkal. Feltehetően azonban nem élnek majd tömegek a gyed extrával, hiszen ahhoz, hogy az anya teljes állásba visszamenjen dolgozni, legalább napi kilenc órát kellene távol töltenie a mindössze egyéves gyerektől. A tapasztalatok szerint ezt önszántukból kevesen vállalják, hacsak nem áll fenn súlyos anyagi kényszer. Erre a problémára nyújtana megoldást például a részmunkaidős foglalkoztatás, amely amellett, hogy a bölcsődei rendszert is kíméli, hiszen egy férőhelyet két gyerek közösen tölt be, úgy kínál munkát és fizetést az anyának, hogy közben még a családi életre is marad idő. Elméletileg!

Részmunkaidős állások azonban nemigen akadnak. A KSH adatai szerint ugyan a részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2001 óta megduplázódott Magyarországon, tavaly még mindig csak az összfoglalkoztatás 6,6 százalékát tette ki. Ezzel az unióban az ötödikek vagyunk Bulgária (2,2%), Szlovénia (4,0%), Csehország (5,1%) és Horvátország (6,3%) mögött. Az uniós átlag 19,2 százalék, a világelső Svájc 34,5 százalékkal. Azt, hogy a vállalt gyermekek száma és a részmunkaidős lehetőségek között szoros összefüggés van, még maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismeri. Októberi közleményükben kiemelték: uniós adatok alapján látható, hogy azokban az országokban serken a gyermekvállalási kedv, ahol a nők a gyerekek mellett fokozatosan térhetnek vissza a munka világába. Ha egészséges társadalmak lennének és nem profitéhes kormányok által ledegradáltak, akkor a családmodell lenne az alapegysége a társadalomnak. Ami arra hívatott, hogy a férfi benne a családfenntartó a feleség a családmegtartó a gyermek kettejük által létrehozott öröklött javak letéteményese. Vagyis a férfi megteremti mindazt a biztonságot a munkája által (ha volna tisztességes munka és bérezés persze) előfeltételként, míg a nő őrzi és ápolja az öröklött javak egységben, egészségben történő továbbvitelét kettőjük utódjában. Erre hivatott a nő! Ez a küldetése! Nem a vagyonhalmozás elősegítése. Mégpedig azért, hogy a fejlődés valódi fejlődés legyen, hogy a jövő generációja ne degenerációként végezze be a világot. Ezek után minden másodlagos az egészséges társadalom és a természet törvényei szerint. Éppen ezért kérdéses, hogy a gyed extra – amellett, hogy a gyed-gyes halmozhatóságával valóban javít a családok helyzetén – képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket és megváltoztatni Magyarország aggasztó demográfiai tendenciáit. Valószínűleg nem. Nem a pénzösszeg függvénye a népszaporulat, hanem a felfogásé. És ezt jól tudták, akik az elmúlt hosszú évtizedek alatt így alakították ki a gondolkodásmódot. Most már egyszerű szabályozni pénzügyi látszatintézkedésekkel, amik arra szolgálnak csak, hogy ilyen-olyan csavarral, de a hatalmuk megdönthetetlen és megkérdőjelezhetetlen lehessen. Hiszen segítenek mindig valami aktuális kérdésen túljutni, csak éppen a valódi megoldás hiányzik mindig ebből a nagy ámításból. Mire elég? Szintén a kisgyerekes anyák munkaerőpiacra való visszaterelését hivatott segíteni a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a gyesről, gyedről visszatérő szülőket foglalkoztató cégeknek kínál járulékkedvezményt. A kormány állítása szerint is a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv sikere azonban kétséges. A Jó-Lét(!) Alapítvány nem reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy a járulékkedvezmény kevéssé befolyásolja a munkáltatót a munkaerő-választásban. Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolja a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett járulékkedvezmény a kisgyermekes nők foglalkoztatását a cégnél, a -5-től +5-ig terjedő listán 0,5 százalékot adtak a megkérdezett vállalatok. Többet nyom a latban a jelentkező motiváltsága és képességei. Még hála Istennek!

“Visszamennék ősztől tanítani, miután kislányom bölcsödébe kerül, de nem akarnak részmunkaidőben alkalmazni. Ez jogos?” – tette fel a sokakat érintő kérdést egy álláskereső portál olvasója. A válasz röviden: nem, ha időben jelzi igényét a részmunkaidőre, az elutasítás jogtalan.

Az Új Munka Törvénykönyve szerint:

- a gyermek hároméves kora előtt visszatérő anya igényelheti a részmunkaidős foglalkoztatást, melyet a munkaadó köteles biztosítani a számára. Ehhez azonban a munkavállalónak is tennie kell. A jogszabály szerint a korábban teljes munkaidős közalkalmazottnak írásbeli kérelmet kell benyújtani a munkáltatónak, aki köteles heti húszórás részmunkaidőt alkalmazni munkavállalót, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe (GYED-en, GYES-en van). Nagyon fontos, hogy a kérést időben jelezni kell a munkáltató felé. A kérelmet munkáltató felé a fizetés nélküli szabadság tartama alatt jelezni kell. Nem mindegy, hogyan! A kérelem tartalma is szabályozott: tájékoztatni kell a munkáltatót, hogy a gyermek mikor lesz három éves, és ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni a pedagógus, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatát is meg kell határozni. A részmunkaidő nem, csupán az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó kérelem tagadható meg. Ez is csak akkor lehetséges, ha ez a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A részmunkaidős lehetőséget a munkaadó legfeljebb a gyerek három éves koráig köteles biztosítani. Ha az anya visszamegy dolgozni a gyes vagy gyed mellett. Kiderült, hogy van kockázata. Méghozzá az elbocsátási szabály változása miatt. Hiszen az új Munka Törvénykönyve bevezetése óta már nem illeti meg az abszolút felmondási tilalom a kismamákat a gyermek 3 éves koráig. Vagyis ha az anya visszamegy dolgozni, akkor neki bármikor felmondhatnak. Ekkor pedig a gyes vagy gyed önmagában csak egészségügyi ellátásra jogosítja őt, tb-ellátásra nem. Így ha hosszabb ideig nem talál munkát, és közben újra szül, akkor nem lesz meg a gyed-hez szükséges biztosítási jogviszonya. Ha viszont nem megy vissza dolgozni, akkor ilyen kockázatot nem vállal, hiszen a munkaviszonya és ezzel a biztosítási jogviszonya is fennmarad a gyes végéig. Ha pedig ismét babája lesz, akkor rá is megkaphatja a gyed-et. Vagyis emiatt nem is olyan könnyű meghozni a döntést, hogy a pluszpénz reményében visszamenjen-e dolgozni az anya. A gyed extráról szóló törvénycsomag értelmében változás, hogy a következő évtől testvér születése esetén gyermekenként válik jogosulttá a szülő az ellátásokra. Újdonság, hogy a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóknak és a frissdiplomásoknak is jár majd gyed bizonyos feltételek mellett. A három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztatók pedig újabb adókedvezményt kapnak.

Idén januártól azok a kisgyerekes szülők, akik gyed, gyes folyósítása mellett itt állnak munkába, komoly terheket spórolhatnak meg munkáltatójuknak. A munkába való visszatérést követő első két évben a foglalkoztatói teher 100 százalékát, a harmadik évben pedig az 50 százalékát engedi el az állam. A kedvezmény felső határa bruttó 100.000 forint. A kedvezmény részmunkaidőben is jár, felső határa itt is a bruttó 100.000 forintnak megfelelő, a részmunkaidő arányában csökkentett összeg, vagyis 6 órás munkaidő esetén bruttó 75.000 forint. A cégek már másfél éve szociális hozzájárulási adó megfizetése nélkül alkalmazhatják a kisgyermekes szülőket. Az adóhivatal adatai szerint májusban csaknem 30 ezer kisgyermekes szülő után vették igénybe ezt a kedvezményt. A havi adatokból kiderül, hogy a kedvezményt igénybe vevők száma folyamatosan bővül. Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos szerint a munkáltatóknak további költségmegtakarítási lehetőségük is van ezen a területen. Idén pedig az igénybe vétel feltételeit is enyhítették, valamint a szükséges igazolásokat a korábbinál könnyebb beszerezni. Ha egy korábban átlagkeresettel rendelkező, gyesen lévő nőnek születik második gyermeke, akkor összesen 3,1 millió forinttal több támogatással számolhat a család, harmadik gyermek esetén pedig ez az összeg már 4,6 millió forint. Az átlagkeresetűeknél így ezekben az esetekben havi szinten 86 és 130 ezer forint között lesz a többlettámogatás összege. Állami finanszírozhatóság? Az papírforma, a valóság meg az amerikai nagybácsi!

És azt tudta, hogy két különböző korú, gyedre és gyesre jogosító gyermek után csak akkor kaphatja meg mindkét ellátást az anya (bizonyos esetben az apa), ha a második gyermek 2014. január 1.-je után született? Vagyis aki hamarabb szülte meg a kisebbik gyermekét, az elesik a dupla ellátástól. Van benne ráció, mi!

Sokakat érinthet. A véleményünket ezzel kapcsolatban már kifejtettük korábbi összegzésünkben, de mivel napi szinten "újítják" meg kormányszinten - maguk se tudva merre? -, így napirendre tettük, kizárólag tájékoztatás gyanánt.

A vállalkozó kismamák is dolgozhatnak amellett, hogy kapják az ellátásokat. Nem mindegy azonban, hogy gyed, gyes vagy gyet mellett végeznek-e munkát, és az sem, hogy pontosan milyen státuszban vannak.

2014 január elsejétől a gyed extra részeként új szabályok érvényesek a kismamák munkavállalására. Ha a gyermek betöltötte egyéves korát, akkor már nem csak a gyes mellett lehet munkát vállalni, és nemcsak heti 30 órányit, hanem a gyed mellett is, korlátlanul. A gyet (főállású anyaság) mellett azonban továbbra is csak heti 30 órában lehet dolgozni, kivéve ha a kismama otthon végzi tevékenységét, mert akkor nincs időbeli korlátozás. A felsorolt lehetőségekkel élhetnek a vállalkozó kismamák is. De az, hogy a munkavégzésük alapján kell-e minimum járulékot fizetniük, vagy hogy kaphatnak-e szociális hozzájárulási adókedvezményt a foglalkoztatásukhoz első ránézésre talán nem egyértelmű. A PwC Magyarország adószakértője, Keztyűs Mónika segített eligazodni a szabályokban. Kiderült, a járulékfizetési kötelezettség és a kapható adókedvezmény attól függ, munkaviszonyos-e vagy pedig személyesen közreműködő, illetve fő- vagy mellékállású-e a vállalkozó kismama. Ha a társas vállalkozó (gyeden, gyesen vagy gyeten lévő) anya munkaviszonyban végzi a tevékenységét, akkor a bére után kell megfizetni a közterheket. Ebben az esetben a vállalkozás a kismama után igénybe veheti a munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett szociális hozzájárulási adókedvezményt. Ez bruttó százezer forintos bérig az első két évben teljesen lenullázza a vállalkozás által fizetendő 28,5 százalékos munkáltatói közterhet, a harmadik évben pedig megfelezi (helyesebben csak 14 százaléknyit kell fizetni). 3 vagy több gyerek esetén az első három évben jár a 28,5 százalékos kedvezmény, a 4. és 5. évben pedig a 14,5 százalékos. A társas vállalkozó (gyeden, gyesen vagy gyeten lévő) kismama személyes közreműködőként is dolgozhat a gyermeke egyéves kora után. Egyéni vállalkozóként pedig csak személyesen közreműködő lehet. Ha ilyen formában végzi a munkát, akkor a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén pedig az átalányban megállapított jövedelem után kell megfizetni. Az ellátás típusától függően különbség van azonban abban, hogy van-e minimális járulékalapja. A gyeden és gyeten lévő vagy nem főállású vállalkozó kismamáknál nincs járulékminimum. A gyesen lévő főállásúaknál azonban van. Főállásúnak egyébként akkor számít a vállalkozó, ha máshol nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya vagy nincs aktív tanulói vagy felsőoktatási nappali jogviszonya. A főállású gyesen lévő vállalkozó kismama nyugdíjjárulék-alapja így – függetlenül attól, hogy mekkora a vállalkozói kivét összege – havonta legalább a minimálbér. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Emellett meg kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után. A havi minimálbér 2014-ben 101 500 forint, a legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint a járulékfizetés alapja. Tudni kell, hogy középfokú végzettségnek minősül a szakmunkásképző iskola is. Fontos még, hogy ebben az esetben, miután nem munkaviszonyról beszélünk, ezért szociális hozzájárulási adókedvezmény nem vehető igénybe.

Tételezzük fel, hogy egy aktív nagycsaládos vállalkozóról van szó, aki már a gyed mellett elkezd dolgozni, aztán folytatja a gyes és a gyet mellett, főállású anyaként is. Mondjuk, hogy személyesen közreműködőként, főállásban dolgozik a vállalkozásánál. Ha van energiája, megérheti neki. Főleg úgy, hogy a gyerekek után járó pénzt is megtarthatja és a gyermeket is felveszik bölcsődébe, óvodába. Mi vonatkozik rá a jelenlegi szabályok szerint? Amíg gyeden van, addig nincs minimum járulékalapja, a kivét után fizeti a közterheket. Aztán ha gyesen lesz, akkor belép a járulékminimum, ahogy írtuk. S végül ha áttér a gyetre, megint nem vonatkozik rá a minimális járulékfizetési kötelezettség. Szociális hozzájárulási adókedvezmény munkaviszony hiányában nem érvényesíthető.

Ha a kismama katás vállalkozó, akkor ő a tételes adóval (főállásúként 50 vagy 75 ezer Ft-tal) letudja a közterheket. Az evás kismamának főállásban szintén meg kell fizetnie legalább a minimum járulékokat, de a gyed és a gyet melletti munkavégzés ebben az esetben is kivétel. Ha viszont mellékállású (tehát még arra is lenne energiája az anyának, hogy a gyerek(ek) és egy 36 órás állás vagy tanulói, hallgató jogviszony mellett evás vállalkozóként dolgozzon), akkor csak az evaalap 4 százalékát kell neki közteherként megfizetnie. A katás, evás vállalkozó kismama esetén, nem munkaviszonyos foglalkoztatásnál szociális hozzájárulási adókedvezmény nem érvényesíthető.