Tizenegy ember meghalt az alkotmányról szóló egyiptomi népszavazás első napján. A hatóságok szerint a voksolók közül ketten természetes halált haltak, kilencen azonban a BBC szerint a Muszlim Testvériség hívei és a rendőrség közötti összecsapások áldozataivá váltak.

A 80 milliós ország 53 millió választójának arról kell döntenie, hogy elfogadja-e az új alkotmányt vagy sem. Az alkotmány betiltaná a vallási pártokat, és meglehetősen nagy függetlenséget biztosítana az ország vezetésében eddig is nagy szerepet játszó hadseregnek. A következő nyolc évre például a hadsereg jelölhetné a védelmi minisztert. Az iszlám ugyan államvallás maradna, ám vallási, földrajzi és nemi alapon nem lehetne pártot szervezni.

A Muszlim Testvériség – amelynek soraiból került ki a 2011-es elnökválasztások nyomán Mohamed Morszi államfő, akit azonban a hadsereg tavaly elmozdított posztjáról – ennélfogva ellenzi az új alkotmányt. Híveit ezért egyenesen a voksolás bojkottjára szólította fel. A szervezet szerint a legitim elnök továbbra is Morszi, és érvényesnek tartják a Hoszni Mubarak 30 éves uralmát elsöprő arab tavasz után hozott – 2012 decemberében azonban felfüggesztett – alkotmányt is.

A betiltott – és az új alkotmány esetén nem is újraszervezhető – Muszlim Testvériség szerint a bojkott sikeres, míg a világi, baloldali politikai erők, valamint a muszlim vallási pártok előretörésétől aggódó, az ország 10-15 százalékát kitevő keresztények szerint a valódi siker a választás megtartása volt. Úgy vélik többen vettek rajta részt, mint az elmúlt három év bármelyik szavazásán.

Az urnákat magyar idő szerint szerda este nyolckor zárják le Egyiptomban. Eredmények szombatra várhatók.

Több, mint alkotmány

A voksolás tétje nagy: az alkotmány elfogadása után következne az új elnökválasztás, majd a parlamenti választás. (A korábban megválasztott parlamentben a Muszlim Testvériség politikai szárnya és radikálisabb iszlám pártok kerültek többségbe, ám a törvényhozást feloszlatták.)

Az alkotmány megszavazása fontos legitimációs érve lehet a hatalmat magához vevő hadseregnek és az elnöki hatalomra pályázó Abdel Fatah al-Sziszinek. Egyelőre úgy tűnik, a vezérkari főnököt támogatja a társadalom többsége, azt remélve tőle, hogy képes lehet a gazdasági bizonytalanság felszámolására, az erőszak visszaszorítására és a politikai helyzet stabilizálására.

Ez azonban egyelőre nem valósult meg: BBC szerint egy összecsapásban négy embert lelőttek a felső-egyiptomi Szohagban, hármat egy Kairó melletti tüntetésen, egyet szintén a főváros közelében, egy tüntetőt pedig Kairó déli részén.

A biztonsági előkészületek is nagyok: az országban 200 ezer katonát és 160 ezer rendőrt állítottak készenlétbe a választás idejére.

Index