A nemzetközi pénzintézetek mostanra kezdtek komolyan aggódni amiatt, hogy Kelet-Európában tovább növekszik a pár éve kezdődő tőkekivonás.
Az IMF a tőkekivonás három hullámáról beszél: az első a 2008-as "pénzügyi válság" hatására kezdődött meg. Ekkor még átmeneti válságjelenségként értékelték a történteket, amiben a befektetők kockázatvállalási hajlandósága csökken és emiatt nagyobb vagyonkivonások indultak meg az EU perifériaállamaiból.
A nyugati országok pénzügyi visszarendeződését követően egyértelművé vált, hogy ugyanez a folyamat a perifériaállamokban nem fog megkezdődni. A második hullámban 2011 közepétől a nyugati bankok fékezték a kelet-európai leányvállalataik tőkeellátását. A bedőlt hitelek miatt kiszámíthatatlan környezetté vált Kelet-Európa, ahol csak a legnagyobb tőkével bíró pénzintézetek tudtak továbbra is extraprofitban gondolkozni. A társadalmi kérdésekre érzéketlen profitéhes bankok a bedőlt hitelekre egyszerű pénzkivonással reagáltak.
A harmadik hullám már politikai vonatkozású - 2012 második felében Kelet-Európába helyeződött át a nyugati és az orosz érdekszféra ütközőzónája. Ennek kézzelfogható hatásai 2013 első negyedévére kezdtek megjelenni, a kelet-európai országok orosz állammal kötött államközi megállapodásainak hatására a tőkekivonás ugrásszerűen felgyorsult, addigra a nyugati pénzügyi körök közül a kevésbé józanabbak is hanyatt-homlok menekültek.
A térség 2008-as pénzügyi válsága óta a nyugat-európai bankok több mint 120 milliárd eurót vontak ki, és ebben még nincsenek benne a 2013-as év kiemelkedően mínuszos adatai, amiket az IMF jövő héten hoz majd nyilvánosságra.
http://www.hidfo.net/2014/01/15/menekul-toke-kelet-europabol
