A hazai- és külföldi bankrendszer a 2008-as válságot megelőzően jóval több hitelt helyezett ki, mint amennyi betétet gyűjtött. 2008-ban Magyarországon a hitel/betétmutató 160 százalék felett volt, azaz 60 százalékkal több hitel volt, mint betét. A bankok a fent említett mérlegalkalmazkodást a hitelek agresszív visszavételével és a betétek növelésével valósították meg, így mára ez a mutató 120 százalék alá csökkent. A folyamat még nem ért véget, ugyanakkor az út nagyobbik felét – az elemzők szerint - már megtette a bankszektor. A hitelezés újraindulásához azonban nem csak forrásra (azaz betétre) van szüksége a bankoknak, hanem tőkére is. E tekintetben számos bank nehézségekkel küszködik. A különbséget többnyire az anyabankok biztosították hazai leányvállalatoknak. A válság kitörésével ez a gyakorlat megszűnt, és általánossá vált az a banki politika, hogy minden országban a helyi hiteleket a helyi betétekkel kell finanszírozni. Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére – írja a Portfolio.hu. Mivel nem volt annyi betét, ami fedezetet nyújtott volna a további finanszírozásra, így azok jó része elmaradt, bedőlt. Minimálisra csökkent vagy inkább stagnált mind a kereskedelemben, mind a bankszektorban a pénzmozgás. Hiába szajkózzák rendületlenül a pozitív jelzőket, sem a világgazdaság sem a hazai termelés nem halad, sem a vásárlóérték nem nő.
Tavaly összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki devizahitel-törlesztésre, az árfolyamgát nélkül pedig 622 milliárd forintot költöttek volna. Ha sem végtörlesztés, sem árfolyamgát nem lett volna, akkor összesen 818 milliárd forint lett volna a teljes összeg a pénzügyi portál számításai szerint. Az extra profit elmaradt, na bumm… A devizahitelek kamata nem emelkedett tovább tavaly, sőt, kis mértékben csökkent (svájci frank hitelek esetében 6,37 százalékról 6,28 százalékra). A forint viszont soha nem volt olyan gyenge az év átlagában a frankhoz és az euróhoz képest, mint 2013-ban. Ezzel a legkönnyebb kimagyarázni a sajtot a szánkból, vagy mert az állam rossz gazda, hogy köznépi bölcseleteknél ragadjunk. Megjegyezzük, hogy ez az állami berendezkedés tényleg rossz gazda, de nem a bank-oligarcha szempontjából (mert ott össze-összekacsingatnak a jól felfogott érdekek, még ha más a tálalás is), hanem nemzetünk és vagyonunk elsüllyesztésében játszott szerepéért! Ezért meg úgyis felelnek! Ha nem előttünk, akkor majd az Ítélet napján elszámolnak a Magasságos előtt, de szó szerint!
Gölöncsér Miklós
