Közös katonai akciót indít az Európai Unió a Közép-afrikai Köztársaságban az ország biztonságának helyreállítására, miután Michel Djotodia államfő lemondása nyomán tartani lehet attól, hogy az országban tomboló vallási erőszak tömegvérengzésekhez vezet. A Külügyminisztérium nem tud a Közép-afrikai Köztársaságban tartózkodó magyar állampolgárról – mondta Kaleta Gábor, a tárca sajtófőosztályának vezetője.

Az unió 28 tagállamának nagykövetei szombatra virradó éjjel elvi beleegyezésüket adták ahhoz, hogy rövid időn belül több száz katonát vezényeljenek az országba a helyszínen lévő 1600 fős francia és 4000 fős afrikai békefenntartó erők támogatására – közölte Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének egy szóvivője.

A diplomata szerint a tervezett beavatkozásról a jövő héten folytatódnak az egyeztetések, s a végső döntés a külügyminiszterek január 20-i brüsszeli tanácskozásán születhet meg. Az Európából küldött katonák a tervek szerint rendfenntartó feladatokat teljesítenének a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, a menekültek és segélymunkások biztonságára vigyáznának, és esetleg a repülőtér őrizetét biztosítanák. A beavatkozást, amely korlátozott idejű lenne, az ENSZ jóváhagyásával hajtanák végre.
Tekintettel a keresztények és muzulmánok közötti felekezeti erőszak súlyosbodására “az EU tagállamai nem akarják (…) tétlenül szemlélni az eseményeket. Senki sem akar egy újabb Ruandát” – magyarázta egy uniós diplomata az AFP hírügynökségnek.
Becslések szerint az elmúlt hónapban több mint ezer ember halt meg a Közép-afrikai Köztársaságban dúló felekezeti erőszak miatt, és egymillió ember vált menekültté, köztük a főváros, Bangui lakosságának fele.

A francia hadsereg pénteken páncélozott harcjárműveket vezényelt az elnöki palota közelébe Banguiban, miután az átmeneti államfő lemondásának hírére ezrek ünnepeltek a főváros utcáin. Michel Djotodia elnök és Nicolas Tiangaye kormányfő lemondását pénteken jelentették be a csádi fővárosban, a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közösségének csúcstalálkozója után. A nemzetközi közösség azért szorgalmazta távozásukat, mert Djotodia nem tudott véget vetni az országban tomboló vallási erőszaknak.
A muzulmán vallású elnök tavaly márciusban került hatalomra, amikor a keresztény Francois Bozizé államfő hatalmát megdöntötte a Séléka muszlim lázadó szövetség. Az egykori francia gyarmaton december 5-én véres összetűzések törtek ki a Séléka fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztény harcosok között.

A Külügyminisztérium nem tud a Közép-afrikai Köztársaságban tartózkodó magyar állampolgárról – mondta Kaleta Gábor, a tárca sajtófőosztályának vezetője szombaton.

Azzal kapcsolatban, hogy közös katonai akciót indít az Európai Unió a Közép-afrikai Köztársaságban az ország biztonságának helyreállítására, Kaleta Gábor kiemelte: a végső döntés a beavatkozásról az uniós tagállamok külügyminisztereinek január 20-i tanácskozásán születhet meg.
Magyarország tavaly óta aktívan részt vesz az afrikai országgal kapcsolatos tárgyalásokon – emlékeztetett. Hozzátette: a beavatkozással kapcsolatos magyar álláspontot a jövőben meghozandó végleges uniós döntés függvényében alakítják ki.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szombaton bejelentette, hogy megkezdi 33 ezer külföldi evakuálását az országból. Az első három légi járatot, 800 csádi menekülővel még szombaton elindítják – közölték. A bangui repülőtér mellett felállított táborban jelenleg 2500 csádi várakozik, hogy elhagyhassa az országot.
Az IOM közlése szerint Nigéria, Mali, Szudán és a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányától is kaptak felkérést állampolgáraik kimenekítésére. Banguiban afrikai államok mintegy 60 ezer állampolgára fordult segítségért az ottani nagykövetségekhez, s közülük “mintegy 27 ezret már kimenekítettek kormányaik” – áll az IOM közleményében.
(Magyar Hírlap)

Közép-Afrika nem éppen Európa közeli ország. Viszont valaminél fogva igen fontos Brüsszelnek, ha már haderőt is küld oda-RENDET TEREMTENI! Nem tán a RENDTEREMTÉS technikáját kivánja elsajátitani az uniós haderő?-amelynek mindezidáig Európában NEM KELLETT MÉG helytállnia! Nem tán SZERETNÉ GYAKOROLTATNI AZ EU a rendteremtést?-számitva arra, hogy valamikor a NEM IS TÁVOLI JÖVŐBEN Európában is szükség lehet a Közép-Afrikában megszerzett rendteremtő tapasztalatok alkalmazására!

Talán ÉPPEN MAGYARORSZÁGON?!