Szabó József Andor, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja a Krónikának adott interjújában mondta, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Romániában. A Külügyminisztérium állítja: csak ötlet volt, kormányprogram nincs, az attasé pedig nem is adott interjút a témában.

Futótűzként járta be az erdélyi magyar sajtót a hír, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Erdélyben, az európai uniós moratórium január elsejei lejártával. Erről állítólag Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja beszélt a Kolozsvárott megjelenő Krónika című, Fidesz-közeli lapnak. A Külügyminisztérium szóvivője azonban a Népszabadságnak cáfolta a hírt, Zákonyi Botond bukaresti nagykövet pedig azt is tagadta, hogy a beosztottja interjút adott volna a témában.

„Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni” – idézte az attasét a Krónika. Szabó József Andor állítólag azt is elmondta, hogy a magyar kormány az erdők és az ásványvízforrások magyar kézben tartását is támogatja. A kérdésre, hogy felkészültek-e „az amúgy is hisztériakeltő román nacionalista hatalom” reakciójára, azt válaszolta: nem tartanak egy esetleges diplomáciai háborútól, az uniós alapelvek egyértelműen támogatják ugyanis a szabad tőkeáramlást, ráadásul a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat.

Lapunk megkereste a bukaresti nagykövetség mezőgazdasági attaséját, hogy részleteket kérjen a kormány erdélyi földvásárlási programjáról, de Szabó József Andor azt mondta, nem nyilatkozhat, és a nagykövethez irányított. Zákonyi Botond közölte: nem kommentálja a cikket, már csak azért sem, mert az attasé nem adott interjút a Krónikának. A nagykövetség ezért helyreigazítást kér a napilaptól. Zákonyi szerint egy marosvásárhelyi, zártkörű rendezvényen, még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de ilyen kormányprogram nincs. A Krónika-interjút aláíró Szucher Ervin azonban ragaszkodik ahhoz, hogy volt interjú, és lapunknak le is játszotta telefonon a beszélgetés felvételét.

Egy neve elhallgatását kérő, befolyásos erdélyi politikus lapunknak nyilatkozva rámutatott: folyamatosan zajlanak egyeztetések a magyarországi és az erdélyi magyar politikusok között a földek és erdők magyar kézben tartásáról, de erről nem kell nyíltan beszélni. „Egy ilyen nyilatkozat után szó sem lehet semmiféle állami földvásárlásról” – magyarázta.

A román parlament 2013 utolsó napjaiban fogadott el törvényt azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a külföldi magánszemélyek földvásárlási tilalmának január elsejei megszűnését. (Külföldiek eddig is vásárolhattak földet Romániában, ha azt jogi személyre telekkönyvezték.) Az új törvény szerint elővásárlási jog illeti meg a társtulajdonosokat, a bérlőket, majd sorrendben a szomszédos parcellák bérlőit, az illető településen gazdálkodókat és a román államot, amelyet ezekben az ügyletekben a kormányfőnek közvetlenül alárendelt hatóság fog képviselni.

A törvény várható hatásairól eltérnek a vélemények. A több agrárszervezetet tömörítő RO PAC egyesület értékelése szerint a törvény „felhívás a földek kisajátítására”, és az európai ingatlan- és energetikai spekulációkat favorizálja. Ezzel szemben Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter úgy véli, hogy a jogszabály kellő védelmet biztosít majd a román földnek, miközben elősegíti a termőföldek szétdaraboltságának megszüntetését, valamint egy gazdálkodói középosztály kialakulását.

Romániában egy hektár termőföld ára kétezer euró körül mozog, míg a nyugat-európai ár ennek akár a tízszerese is lehet. Becslések szerint 700 ezer hektár romániai termőföld van külföldi befektetők birtokában, a teljesen szántóterület nyolc százaléka.
(NOL)