Időkjelei : Miközben a legtöbb médium az amerikai tőzsdék remek teljesítményéről és kilábalásról ad hírt, lehetséges, hogy ennek éppen az ellenkezője történik a valóságban? Az alábbi fejlemények mindenesetre erre engednek következtetni. Ugyanakkor ne hagyjuk ki a számításból, hogy az ilyen komoly részvényeladások önmagukban is befolyásolják a piacokat, így az okok között a lépés hatása is szerepelhet.
Az elmúlt három hónap 6,5 százalékos tőzsdei szárnyalása ellenére néhány milliárdos szép csendben megszabadul amerikai részvényeitől, mégpedig igen gyors ütemben.
Warren Buffett, aki az amerikai részvények lelkes támogatójának számít, ijesztő ütemben szabadul meg saját részvényeitől. Nemrégiben arra panaszkodott, hogy „csalódott” az „igazi” amerikai cégek, mint a Johnson & Johnson, a Procter & Gamble és a Kraft Foods részvényeinek teljesítményében.
A milliárdos Berkshire Hathaway nevű holding cégének legutóbbi adatai szerint Buffett drasztikusan csökkentette kitettségét az olyan részvényekben, amelyek árfolyama a fogyasztók vásárlási szokásaitól függ. A Berkshire hozzávetőleg 19 millió Johnson & Johnson részvényt adott el, 21 százalékkal csökkentve “fogyasztói részvényeinek arányát”. A Berkshire Hathaway emellett valamennyi Intel részvényétől megszabadult.
Figyelembe véve, hogy az amerikai gazdaság a fogyasztók vásárlóerejétől függ, Buffett látszólagos hitvesztése az ilyen cégekben, aggasztó jelnek számít.
Buffett sajnos nincs egyedül.
John Paulson, szintén milliárdos befektető, aki tetemes haszonra tett szert a jelzálogválsággal indult összeomláson, szintén megszabadul amerikai részvényeitől. 2013 második negyedévében Paulson alapkezelője, a Paulson & Co. 14 millió JPMorgan Chase részvényt adott el. Emellett valamennyi Family Dollar (kiskereskedelmi diszkont hálózat) és Sara Lee részvényétől megszabadult.
Végezetül pedig Soros Györgyöt említenénk, aki szinte valamennyi bankrészvényét eladta, beleértve JPMorgan Chase, Citigroup és Goldman Sachs papírjait is. Összesen csaknem egymillió bankrészvényt adott el.
Miért szabadulnak meg ezek a milliárdosok amerikai részvényeiktől?
Elvégre a piac éppen egy történelmi szárnyalás kellős közepén jár. Az ingatlanárak végre kezdenek helyreállni, és öt év után először bizonyos helyeken még emelkedtek is. A munkanélküliségi ráta is stabilizálódni látszik.
Igen valószínűnek tűnik, hogy ezek a hivatásos befektetők egy hatalmas, akár 90 százalékos piaci korrekciót előrejelző, konkrét kutatásra reagálva léptek.
A kutatás egyik résztvevője Robert Wiedemer, elismert közgazdász, az Aftershock (utórengés) című New York Times bestseller írója.
Mielőtt a kedves olvasó félresöpörné egy 90 százalékos korrekció lehetőségét, érdemes figyelembe venni Wiedemer néhány korábbi eredményét.
2006-ban a közgazdász csapata pontosan megjósolta az amerikai ingatlan- és részvénypiacok összeomlását és a vásárlóerő zuhanását, amelyek csaknem elsüllyesztették az Egyesült Államokat. Következtetéseiket az „Egyesült Államok lufigazdasága” című könyvben tették közzé.
A könyv hamar a címoldalakra került, mivel nagyon pontosan jósolt meg egy olyan eseményt, amit a legtöbben elképzelhetetlennek tartottak.
A Standard & Poor’s vezető befektetési elemzője szerint Wiedemer bizonyított teljesítményei „megkövetelik, hogy figyelmezzünk a véleményére”.
A Goldman Sachs pénzügyi igazgatója szerint pedig Wiedemer „első könyvében kifejtett előrelátásai hitelt adnak a figyelmeztetésének. A könyv megérdemli a figyelmünket.”
A 2011-ben megjelent, Aftershock (utórengés) című könyve kapcsán készült interjúban Wiedemer elmondja, hogy a 90 százalékos zuhanás a részvényárfolyamokban a legrosszabb forgatókönyv. A szinte azonnal megkérdőjelezett kijelentést Wiedemer higgadtan magyarázza el, kifejtve, hogy miért tart egy ilyen mértékű esést szinte biztosnak.
Szerinte az egész a Federal Reserve meggondolatlan stratégiájával kezdődött, aminek lényege, hogy a semmiből állítanak elő hihetetlen mennyiségű pénzt a gazdaság stimulálása érdekében.
„Ezek a pénzek még nem kerültek a piacokra vagy a gazdaságba. Azonban matematikai bizonyosság, hogy amikor a gát átszakad és ez a pénz átkerül a piacokra, az infláció megugrik majd,” mondja Wiedemer.
„Amikor az infláció eléri a 10 százalékot, a 10-éves futamidejű államkötvények értékük felét elveszítik. 20 százaléknál már tulajdonképpen teljesen értéktelennek számítanak. Ezen a ponton a kamatok is drámai mértékben megemelkednek, aminek hatására az ingatlanárak összeomlanak. Ezeknek a problémáknak az együttes hatására pedig összeomlik a tőzsde.”
Ez az a pont ahol Wiedemer magyarázatot ad arra, miért akarhat megszabadulni Buffett, Paulson és Soros amerikai részvényeiktől:
„A cégek kénytelenek többet költeni hitelre, mint terjeszkedésre. Ez alacsonyabb haszonkulcsot, kevesebb osztalékot, kevesebb új munkaerőt, de több elbocsátást jelent.”
Egyetlen befektető, főleg milliárdos befektető sem akar csökkenő hasznot hozó részvényeket és alacsonyabb osztalékot. Tehát amennyiben Buffett, Paulson és Soros ezért adják el részvényeiket, akkor a cechet az átlag befektetőknek kell állni.
Ugyanakkor nem szükségszerű, hogy az átlag befektetők öt éven belül másodszor is elveszítsék pozícióik értékét.
Wiedemer számos tanácsot ad a 2011-ben készült egyórás interjúban a gazdasági túlélésre is.
„Az emberek tényleg felfigyeltek és kérték, hogy osszuk meg az anyagot,” mondja Aaron DeHoog, a Newsmax pénzügyi kiadója az anyagról, amit immár 40 millióan láthattak.
Forrás: moneynews.com
