A 2014-es költségvetés 77,4 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol 2013 év végére. A jelenleg ismert adatokból kiindulva ezt az értéket biztosan nem teljesítettük.
Hatalmas, kétszámjegyű reál GDP-növekedést kellett volna elérnie a magyar gazdaságnak a negyedik negyedévben ahhoz, hogy teljesülhessen az a 77,4 százalékos GDP-arányos államadóssági cél, amelyet a kormány a 2014-es költségvetésben a 2013-as záróértékről feltételez. A jelenleg elérhető publikus adatok, illetve az mfor.hu kalkulációja alapján ugyanis az államháztartás teljes bruttó, konszolidált adóssága december végén 23 350 milliárd forint körül lehetett, ami a kormány által várt 29 200 milliárdos 2013-as év végi GDP-re vetítve 79,9 százalékot tesz ki. Ez az érték pedig 2,5 százalékponttal magasabb a 77,4-es célnál, sőt még a 2012-es év végi értéket is 0,1 százalékponttal meghaladja. De nézzük, hogy számítottuk ki a 23 350 milliárdos államadósságot!
22 380 milliárdnyi központi költségvetési adósság és 970 milliárd egyéb
Azt a jegybank múlt heti adataiból ismerjük, hogy 2013 szeptember végén a 28 774 milliárdnyi magyar GDP-re 23 089 milliárd konszolidált bruttó államadósság jutott, ami 80,2 százalékos GDP-arányos adósságot jelentett. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint ugyancsak szeptember végén 22 085 milliárd volt a központi költségvetés bruttó adóssága, vagyis az államháztartás további szereplőire (önkormányzatok, TB alapok) konszolidációt követően 1004 milliárdnyi egyéb adósság jutott. Ahhoz, hogy a december végi értékeket meg tudjuk becsülni, mind a központi költségvetés, mint az egyéb adósság utolsó három havi változását figyelembe kell vennünk.
Az ÁKK a központi költségvetés adósságára havonta egyszer közöl pontos számokat, illetve hetente közöl előzetes adatokat. A legfrissebb adatok december 20-ára datálódnak az ÁKK honlapján és 22 365,5 milliárdról szólnak. (A 280,5 milliárdos növekedés jelentős részben a 2 milliárd dolláros novemberi dollárkötvény-kibocsátásnak köszönhető.) Az adósságkezelő október és december közötti időszakára vonatkozó frissített kibocsátási terve alapján december 27-én volt egy 40 milliárdos összegű háromhónapos diszkontkincstárjegy (DKJ) lejárat, míg 31-én egy 0,8 milliárdnyi kötvénylejárat. Ezek a tételek apasztották az állományt, míg a december 23-i, illetve 30-i háromhónapos DKJ-kibocsátások 50, illetve 55 milliárdos értéke növelték azt. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy december 20-án volt egy nagyobb, 128 milliárdos kötvénylejárat is, de az ÁKK heti adatainak változása alapján feltételezzük, hogy ezt a december 20-i állapotra közölt adataiban az adósságkezelő figyelembe vette.)
A lejáratok és az új kibocsátások mellett azzal is kell számolni, hogy a december 20-i 298,47 forintos euróárfolyam szilveszterre 296,91-re csökkent, vagyis a november végi 30,7 milliárd eurós devizaállományon forintban kifejezve szűk 50 milliárdnyi “nyereség” képződhetett. Ezek alapján a központi költségvetés adóssága december végén 22 380 milliárd forint lehetett, hacsak valami nagy átrendezés, például kisebb előtörlesztések a likvid tartalékok terhére nem történtek.
Ehhez jön még hozzá az önkormányzati, a társadalombiztosítási, és egyéb, államszférába sorolt szervezetek adóssága, ami mint fentebb írtuk, szeptember végén 1000 milliárd forint volt. Mivel önkormányzati adósságátvállalás a publikus adatok szerint az év utolsó negyedévében nem valósult meg, így ezt a tételt csak azzal a 30 milliárddal csökkentettük, amelyre Varga Mihály utalt múlt héten, vagyis a 30 milliárdnyi kórházi adósságátvállalással. Így a saját számításaink szerint december végén a teljes államadósság 23 350 milliárd forint volt (22 380 központi + 970 egyéb).
És mennyi lesz a GDP?
Ahhoz tehát, hogy a 23 350 milliárdnyi adósság 77,4 százalékos GDP-arányos adósságállományt jelentsen, év végén 30 170 (23 350/0,774) milliárdos GDP-re lett volna szükség. Na ez az, ami teljességgel kizárt. Az év első három negyedében folyóáron 21 174 milliárd volt a GDP, tehát az utolsó három hónapban 8997 milliárd (30 168-21 174) bruttó terméket kellett volna előállítanunk, miközben 2012-ben ugyanezen időszak alatt 7601-re futotta. Vagyis nominálisan 18 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Bár ebből a 18 százalékból valamennyit az árak emelkedése is magára “vállal”, de ha ugyanannyi 2 százalékos éves deflátorral (a GDP számításnál használt árindex) kalkulálunk, mint ami a harmadik negyedévben volt, akkor is 16 százalékos éves reálnövekedésre lett volna szükség, ami ugye a lehetetlen kategória.
Egyébként, ha a deflátor valóban 2 százalék lesz az utolsó negyedében is, akkor éves összevetésben 3,5 százalékos növekedés kellene a 29 200 milliárdos éves GDP-hez is, ami szintén igencsak optimista forgatókönyvnek tűnik. Így bár nincs kizárva, hogy bizonyos technikai műveletekkel (pl. kisebb előtörlesztésekkel) valamivel alacsonyabb lesz az államadósság év végi értéke az általunk számoltnál, de az alacsony infláció miatt könnyen lehet, hogy a nominális GDP is kisebb lesz a várt 29 200 milliárdnál. Ez pedig azt jelentené, hogy nemcsak a 77,4 százalékos célt, de a 2012-es év végi 79,8 százalékos értéket sem tudtuk tartani tavaly.
(mfor.hu )
