Vén Európánk uniós ragálytól fuldoklik, szenved és kínlódik. A haszonlesés szabadkőműves mesterei vájják bele bűzös karmaikat a nemzetek testébe, hogy a kiserkent vért azonnal elszívják herpesszel teli szájukkal. Ők élet és halál urai. Nemzeteket emelnek fel az égig vagy sűllyesztenek el a föld alá. Aki kétségbe meri vonni a "jószándékukat" és "emberszeretetüket", annak nyomban kijár a terrorista megnevezés. Néhány szerencsétlen országtól kizsarolt pénzzel tömik be a nyugati jóléthez szokott népek pofáját. Nekünk, magyaroknak is beígérték, hogy az átlag európai bérezéshez lesz igazítva a hazai fizetés is. Ez is elmaradt többek között, vagyis pontosítva a pénzünk annyit sem ér mint néhány évvel ezelőtt. Egy autógyárban ugyanazt az autót rakják össze Magyarországon vagy Németországban, ez az autó a világ számos pontján ugyanazért az összegért kerül értékesítésre, mégis a magyar dolgozó töredékét keresi a német béreknek, ugyanazzal a munkával. Azért szipolyozzák ki a magyar dolgozót, mert így több jut a kapitalizmus emlőin nevelt nyugati népeknek. A magyar amúgy is bírja, mindent elvisel. Erről szól a bűn és hazugság uniója. Egyiknek viszonylagos jólét, a másiknak gyötrelem és halál. Az Uniót működtetőknek pedig a Kánaán. A tákolmányok, amiket csak a pénzközpontú fajtajelleg és a fekete mágián alapuló rítusok tartanak össze, magukba omlanak. Összeomlásuk pedig a népek szabadságának első hajnali fényei. A népiszocialista irány, aminek a magyar munkás az első számú képviselője, legfontosabb feladatának tartja a munka becsületét visszaállítani. Azokat a vérszívókat pedig, akik most még az Unió haszonélvezői, méltóképpen megjutalmazni a magyar nép megnyomorításáért.
Dunai István
