Hozzájárul az állam a romagyilkosságok túlélő sértettjei kártérítéséhez, azonban ennek az a feltétele, ha lemondanak az állammal és szerveivel szembeni egyéb követeléseikről a bűncselekményekkel összefüggésben.
Döntött a kormány a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és az elhunyt áldozatok hozzátartozóinak megsegítéséről. Az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. A pénzt a költségvetésből fizetik ki. Az áldozatok közvetlen hozzátartozói és az áldozatokkal a bűncselekmények idején egy háztartásban élő túlélők is kapnak hozzájárulást káraik megtérítéséhez.
Azt, hogy kik ezek az áldozatok, illetve hozzátartozóik, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel e feladat ellátására szerződést kötött civil szervezet állapítja meg. A szerződés azzal a civil szervezettel köthető meg, aki az áldozatsegítés területén legalább egy évtizede aktív tevékenységet folytat és vállalja, hogy az áldozatokkal közvetlenül felveszi a kapcsolatot és fogadja őket, intézi a kártérítéssel kapcsolatos összes ügyet.
A miniszter a kártérítést az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint fizeti ki, ha a közvetlen áldozat lemond az állammal és szerveivel szembeni – a bűncselekményből származó – igényéről – olvasható a rendelkezésben.
A kormány idén ősszel kérte fel az emberi erőforrások miniszterét és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy mérjék fel: kik azok, akik a romák elleni 2008-2009-es támadássorozat közvetlen sértettjei és a büntetőeljárásban kárigényt érvényesítenek, valamint a kárigény jogos mértékét is.
A Budapest Környéki Törvényszék augusztus elején tényleges életfogytiglanra ítélte a romagyilkosságok ügyében K. Árpád elsőrendű, K. István másodrendű és P. Zsolt harmadrendű vádlottat első fokon. Cs. István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
A K. testvérek és P. 2008-2009-ben kilenc helyszínen, intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, és 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.
(MTI/Blikk)
Az év utolsó napjaiban milliárdos osztogatásba kezdett a kormány a 2013-as költségvetés terhére – derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számából. Az év végi ajándékok között nemcsak újonnan kiutalandó pénzek szerepelnek, jócskán van olyan forrás is, amelyet átcsoportosításokkal szedett össze a kabinet. A kormány bőven talált okot a pénzosztásra: az orgonaépítéstől a kriptához vezető úton át az A38 állóhajóig sok mindenre jut.
A kormányrendeletekből kiderül, hogy a kabinet a ferihegyi repülőtéren a kor elvárásainak megfelelő repülőmúzeumot és légiközlekedési látogatóközpontot alakítana ki, amelyre a rendkívüli tartalékokból 95 millió forintot szánnak. Szintén a rendkívüli tartalékból kap 50 millió forint támogatást az A38 Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. is „kulturális közhasznú tevékenységéhez”. Ugyancsak a kulturális értékek megőrzésére hivatkozva a kabinet lecsípett másfél milliárd forintot a helyi önkormányzatok támogatási keretéből, az összeget a tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó 27 településnek adják fejlesztéseik elősegítéséhez. Ezzel kapcsolatosan már most kitérnek arra, hogy a Bor-Vidék Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programmal összhangban a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak és a nemzetgazdasági miniszternek a 2015-ös és a 2016-os büdzsé előkészítése során gondoskodnia kell a tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó települések fejlesztéséhez szükséges források megtervezéséről.
Az egyik legnagyobb tétel hasonló címke alatt fut. „A gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok” és „kulturális fejlesztések támogatásához” csaknem 7,2 milliárd forintot biztosít a kormány. Ezt a pénzt a közlöny sorai szerint több helyről szedik össze, ám jellemzően a devizahitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő forrásait vágják meg: ingatlanvásárlásra, -beruházásra, valamint a működésére fordítható keretéből csaknem hatmilliárd forintot vesznek el. Az újracímkézett összeg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál landol, igaz, az utóbbi tárca ebből csak százmillió forinttal gyarapodik.
A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára – átcsoportosítás révén – 4,68 milliárd forintot szánnak a dokumentumok szerint. Ebből az egyik legtekitélyesebb részt a köznevelési feladatokat ellátó intézmények kapják: esetükben személyi juttatásokra 1,4 milliárd forint jut. Az év közben sokat emlegetett elektronikus útdíj is előkerül a dokumentumokban. Az ennek kiépítésére szánt összegből átcsoportosítanak 1,148 milliárd forintot „infokommunikációs szolgáltatások javára”. Hogy ez pontosan mit is takar, az nem derül ki a közlönyből.
Az viszont igen, hogy a Budapest Fasori Református Egyházközség templomának orgonájához az NFM keretéből 9,7 millió forintot adnak, de lesz pénz a geszti Tisza-kriptához vezető út kiépítésére is, ami 2,9 millióba kerül. Ez az összeg egyébként Geszt község korábban megítélt 35 millió forintos szubvenciójának „maradványa”.
(NOL)
