Berlin, 2013. december 28., szombat (MTI) - Több mint 11 milliárd euróba került eddig a német államkincstárnak Németország részvétele az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) missziójában - olvasható a Rheinische Post napilap szombati internetes kiadásában.
A lap összesítéséből kiderül, hogy az ISAF-misszióban való közvetlen katonai részvétel 8,15 milliárd euróba került, a külügyminisztérium egymilliárd, a fejlesztési tárca pedig kétmilliárd eurót költött a műveletben való részvételre. A 2002-től 2013-ig számított 8,15 milliárd euró közvetlen katonai kiadás nem tartalmazza a katonák zsoldját, amelyet odahaza vesznek fel - mutat rá a lap. A honlap idézi André Wüstner alezredest, az aktív és nyugalmazott katonák érdekvédelmi szervezetének vezetőjét, aki sürgeti a politikusokat, hogy mielőbb tisztázzák az afganisztáni békefenntartás további teendőit.
Angela Merkel kancellárnak és Barack Obama amerikai elnöknek szerinte mielőbb egyértelmű jelzést kellene adnia azzal kapcsolatosan, hogy a Nyugat korántsem közömbös Afganisztán további sorsa iránt, és folytatja majd erőfeszítéseit az ország stabilitása érdekében.
A katonai tisztségviselő szerint Frank-Walter Steinmeiernek, a német diplomácia új vezetőjének közvetítő szerepet kellene játszania Kabul és Washington között egy biztonsági megállapodás mielőbbi aláírása érdekében.
A német hadsereg október 6-án adta át - a Guido Westerwelle akkori külügyminiszter részvételével tartott ceremónia keretében - a helyi biztonsági erőknek az észak-afganisztáni Kunduzban addig használt támaszpontját, ahol katonáik mintegy tíz évig állomásoztak a nemzetközi erők kötelékében. A támaszpont átadása része volt a nyugati erők fokozatos kivonásának a közép-ázsiai országból. A bázis 250 kilométerre északra fekszik Kabultól.
A misszió 2002-es kezdete óta 51 német katona és három rendőr vesztette életét a közép-ázsiai országban. Thomas de Maiziere német védelmi miniszter azt mondta, hogy a második világháború óta sehol sem halt meg harcban annyi német katona, mint Afganisztánban.
A német katonák fokozatos kivonását két éve kezdték meg. Akkor még a Bundeswehr 5350 katonája szolgált Afganisztánban, számuk mára mintegy 3100-ra csökkent.
Az afganisztáni misszióval kapcsolatos kiadások 2002 óta a kezdeti évi 306 millió euróról fokozatosan évi csaknem 1,3 milliárd euróra nőttek. 2014-ben befejeződik ugyan a küldetés, de a megtakarítás egyelőre alig érződik majd, mert járművek és konténerek ezreit kell visszaszállítani Németországba költséges légi vagy tengeri úton. Jelentős veszteség keletkezik abból is, hogy a felszerelések egy része Afganisztánban marad.
A sebesült vagy lelkileg sérült katonák későbbi otthoni gyógykezelését és az egyéb káros következményeket is figyelembe vevő más szakértői becslések szerint az afganisztáni bevetés összköltsége hosszabb távon elérheti a 18 milliárd eurót is Németország számára - írta a Rheinische Post.
A lap összesítéséből kiderül, hogy az ISAF-misszióban való közvetlen katonai részvétel 8,15 milliárd euróba került, a külügyminisztérium egymilliárd, a fejlesztési tárca pedig kétmilliárd eurót költött a műveletben való részvételre. A 2002-től 2013-ig számított 8,15 milliárd euró közvetlen katonai kiadás nem tartalmazza a katonák zsoldját, amelyet odahaza vesznek fel - mutat rá a lap. A honlap idézi André Wüstner alezredest, az aktív és nyugalmazott katonák érdekvédelmi szervezetének vezetőjét, aki sürgeti a politikusokat, hogy mielőbb tisztázzák az afganisztáni békefenntartás további teendőit.
Angela Merkel kancellárnak és Barack Obama amerikai elnöknek szerinte mielőbb egyértelmű jelzést kellene adnia azzal kapcsolatosan, hogy a Nyugat korántsem közömbös Afganisztán további sorsa iránt, és folytatja majd erőfeszítéseit az ország stabilitása érdekében.
A katonai tisztségviselő szerint Frank-Walter Steinmeiernek, a német diplomácia új vezetőjének közvetítő szerepet kellene játszania Kabul és Washington között egy biztonsági megállapodás mielőbbi aláírása érdekében.
A német hadsereg október 6-án adta át - a Guido Westerwelle akkori külügyminiszter részvételével tartott ceremónia keretében - a helyi biztonsági erőknek az észak-afganisztáni Kunduzban addig használt támaszpontját, ahol katonáik mintegy tíz évig állomásoztak a nemzetközi erők kötelékében. A támaszpont átadása része volt a nyugati erők fokozatos kivonásának a közép-ázsiai országból. A bázis 250 kilométerre északra fekszik Kabultól.
A misszió 2002-es kezdete óta 51 német katona és három rendőr vesztette életét a közép-ázsiai országban. Thomas de Maiziere német védelmi miniszter azt mondta, hogy a második világháború óta sehol sem halt meg harcban annyi német katona, mint Afganisztánban.
A német katonák fokozatos kivonását két éve kezdték meg. Akkor még a Bundeswehr 5350 katonája szolgált Afganisztánban, számuk mára mintegy 3100-ra csökkent.
Az afganisztáni misszióval kapcsolatos kiadások 2002 óta a kezdeti évi 306 millió euróról fokozatosan évi csaknem 1,3 milliárd euróra nőttek. 2014-ben befejeződik ugyan a küldetés, de a megtakarítás egyelőre alig érződik majd, mert járművek és konténerek ezreit kell visszaszállítani Németországba költséges légi vagy tengeri úton. Jelentős veszteség keletkezik abból is, hogy a felszerelések egy része Afganisztánban marad.
A sebesült vagy lelkileg sérült katonák későbbi otthoni gyógykezelését és az egyéb káros következményeket is figyelembe vevő más szakértői becslések szerint az afganisztáni bevetés összköltsége hosszabb távon elérheti a 18 milliárd eurót is Németország számára - írta a Rheinische Post.
