Újabb botrány jelenik meg az Európai Unió és Magyarország kapcsolatában. A londoni The Financial Times újság szerint az EU vezetői úgy döntöttek, hogy befagyasztják a korábban Magyarország számára már jóváhagyott a közös EU-források összegeit. Ennek értéke 2 milliárd euró.
Úgy tűnik, hogy az Európai Unió komolyan aggódik Magyarország növekvő politikai és gazdasági függetlensége miatt és hajlandó egy meglehetősen kétes intézkedést alkalmazni annak érdekében, hogy visszanyerje az egyik tagországa feletti teljes irányítást.
„Az EU ellenőrzése jelentős hiányosságokat tárt fel az Európai Unió nyolc programjának irányítási és ellenőrzési rendszerében” – így hangzik a történteket megmagyarázó hivatalos verzió, amelyet az Európai Bizottság képviselője nyilatkozott a The Financial Times-nak.
A több milliárd eurót érintő, már elfogadott és elkülönített források befagyasztásának a gyakorlatát Brüsszel eddig csak a lesújtó Görögországgal szemben alkalmazta. Magyarországot eddig nem volt szokás a pénzügyileg és gazdaságilag ”problémás” országok közé sorolni. Politikai értelemben azonban Budapest egyre komolyabb problémát jelent az EU vezetői számára.
A londoni The Guardian napilap szerint az Európai Uniót nem is annyira a magyar miniszterelnök antidemokratikus intézkedései zavarják, hanem sokkal inkább a globális pénzügyi rendszertől való függetlensége. Jelenleg az Orbán-kormány az egyetlen olyan európai kormány, amely adót vetett ki a bankok tranzakcióira. 2013-ban az energiaipari és vízszolgáltatási vállalkozások adói 8%-ról 11%-ra nőttek. A Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy a gazdasági növekedés érdekében különleges kölcsönöket biztosít alacsony (10%-nál kisebb), egyes esetekben pedig 0%-os kamattal a kisvállalkozások számára. Az adott döntéseket felsorolva a The Guardian világossá teszi, hogy az ilyen intézkedések rossz példát mutathatnak a többi uniós kormány számára, elsősorban Magyarország szomszédjainak a Közép- és Kelet-Európai régióban. Ez pedig már veszélyt jelent az EU ”kifogástalan” válságkezelő modellje számára, amelyet a erős Németország nyomása alatt dolgoztak ki.
A Brüsszel és Budapest közötti konfrontáció újabb fordulóját a Magyarország és az IMF közötti kapcsolat szülte. Július közepén a Magyar Nemzeti Bank vezetője, Matolcsy György levelet küldött az IMF ügyvezető igazgatójának, Christine Lagarde-nak azzal a követeléssel, hogy zárják be az adott pénzügyi intézmény irodáját Magyarországon és hagyják el az országot. Ennek magyarázata az, hogy a magyar kormány a vártnál előbb, az idei év végéig szándékozik kifizetni a teljes külföldi adósságot, annak ellenére, hogy az IMF-megállapodás 2014 végéig szól.
Úgy tűnik, egyre növekszik Magyarország azon szándéka, hogy a mai feltételek melletti lehetséges legnagyobb távolságot tartsa meg mind a központi uniós intézményekkel, mind pedig a nemzetközi pénzügyi intézményekkel szemben. Az ilyen törekvéseiben pedig aligha marad egyedül Budapest.
Úgy tűnik, hogy az Európai Unió komolyan aggódik Magyarország növekvő politikai és gazdasági függetlensége miatt és hajlandó egy meglehetősen kétes intézkedést alkalmazni annak érdekében, hogy visszanyerje az egyik tagországa feletti teljes irányítást.
„Az EU ellenőrzése jelentős hiányosságokat tárt fel az Európai Unió nyolc programjának irányítási és ellenőrzési rendszerében” – így hangzik a történteket megmagyarázó hivatalos verzió, amelyet az Európai Bizottság képviselője nyilatkozott a The Financial Times-nak.
A több milliárd eurót érintő, már elfogadott és elkülönített források befagyasztásának a gyakorlatát Brüsszel eddig csak a lesújtó Görögországgal szemben alkalmazta. Magyarországot eddig nem volt szokás a pénzügyileg és gazdaságilag ”problémás” országok közé sorolni. Politikai értelemben azonban Budapest egyre komolyabb problémát jelent az EU vezetői számára.
A londoni The Guardian napilap szerint az Európai Uniót nem is annyira a magyar miniszterelnök antidemokratikus intézkedései zavarják, hanem sokkal inkább a globális pénzügyi rendszertől való függetlensége. Jelenleg az Orbán-kormány az egyetlen olyan európai kormány, amely adót vetett ki a bankok tranzakcióira. 2013-ban az energiaipari és vízszolgáltatási vállalkozások adói 8%-ról 11%-ra nőttek. A Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy a gazdasági növekedés érdekében különleges kölcsönöket biztosít alacsony (10%-nál kisebb), egyes esetekben pedig 0%-os kamattal a kisvállalkozások számára. Az adott döntéseket felsorolva a The Guardian világossá teszi, hogy az ilyen intézkedések rossz példát mutathatnak a többi uniós kormány számára, elsősorban Magyarország szomszédjainak a Közép- és Kelet-Európai régióban. Ez pedig már veszélyt jelent az EU ”kifogástalan” válságkezelő modellje számára, amelyet a erős Németország nyomása alatt dolgoztak ki.
A Brüsszel és Budapest közötti konfrontáció újabb fordulóját a Magyarország és az IMF közötti kapcsolat szülte. Július közepén a Magyar Nemzeti Bank vezetője, Matolcsy György levelet küldött az IMF ügyvezető igazgatójának, Christine Lagarde-nak azzal a követeléssel, hogy zárják be az adott pénzügyi intézmény irodáját Magyarországon és hagyják el az országot. Ennek magyarázata az, hogy a magyar kormány a vártnál előbb, az idei év végéig szándékozik kifizetni a teljes külföldi adósságot, annak ellenére, hogy az IMF-megállapodás 2014 végéig szól.
Úgy tűnik, egyre növekszik Magyarország azon szándéka, hogy a mai feltételek melletti lehetséges legnagyobb távolságot tartsa meg mind a központi uniós intézményekkel, mind pedig a nemzetközi pénzügyi intézményekkel szemben. Az ilyen törekvéseiben pedig aligha marad egyedül Budapest.
Oroszország Hangja
