Miközben Európa szerte minden liberál-démon(kratikus) országban(Franciaországtól kezdve, Svédországon át, Nagy-Britanniáig, csakhogy a jéghegy csúcsát említsem, de a kisállamok közül például Svájc alapból szigorú, Dánia se tűri meg a hivalkodást) gőzerővel és azonnali hatállyal foganatosítanak különböző szankciókat és azokat sokszor karhatalmi bevonással megvalósítják a bevándorlók és a már hőzöngő „betelepültek” ellen, addig az Unió szaktárcái Magyarországot megrovásban részesítik, hogy nem elég intenzív a ”befogadóképességünk”! Pedig higgyék el uraim, hogy a nagyszerű „kedves pásztor” Balog Zoltán és díszes bandája az Emberi Erőforrás Minisztériuma, a Bevándorlásügy, a különböző jogvédő intézetek a Kormánnyal karöltve mindent megtesznek. Annak érdekében, hogy elfogadjuk a több tízezres befogadó lágerek újabb létesítését és azoknak időszerű feltöltését. A TV ontja a tolerancia-műsorokat, a címlapokon néger kanok csókolnak svéd nőstényárja szőkéket és a fantázia határtalan, ha akarod…
Nos, nem védelmezzük ezeket az európai kapitalista Csoda-országokat, mert tudjuk, mire megy ki valójában a játék. De jöjjünk azzal tisztába, mint a fenti példán láthatjuk, hogy országunk amúgy is a legmocskosabb erkölcstelen erők markában tobzódik. Úgy látszik, hogy a bűnöző cigány, a gyilkos román, a pakisztáni és szír „háborús” menekült sehol sem talál szerető otthonra Európában, nem beszélve a szegény üldözött zsidóról! Aki ha beteszi ide a lábát, „nálunk” máris zsíros, nem túl megerőltető (vagyis nem kőbányai) állásban részesül és nem botütésben vagy puskatusban végzi, mint kellene (csak hogy tudja, itt mi a szokásrend, mihez tartsa magát)! Nekünk viszont a jelek szerint kellenek ezek a remek példányok! Szeretetért, ételért, kitartottságért rablással-fosztogatással, gyújtogatással hálálkodnak és beígérték már a verést, a gyilkolást is, ha nem teljesülnek álmaik. Ilyen a közhangulat a lágerekben és válik veszélyessé a környék, a mi hazánkban. Mivel százezrek menekültek külföldre az építő generációinkból megélhetésért! Hangsúlyozom megélhetésért!!!
Nem egyelőek ezekkel a barmokkal. A mi kényszeredett fiaink elismert, értékes, értékteremtő munkaerő - sajnos - külföldön. Csak a mi kormányunknak nem az! Itthon nem éri meg elismerni kellő bérezéssel. Nem kiemelkedő bérrel csak kellővel! Pont annyival, ami az elvégzett munkáért jár. Nem többel, csak ennyivel honorálnák! Mert ennyivel is bőven beérnék már, és fütyörészve gyarapítanák itthon a közjót!
Ezek a nemzettestvéreink még akarnak valamit kezdeni az életben és nem élősködni az általuk is eltartott (mindegy az ebben az esetben, hogy az EU-ba adóznak vagy itthon) szociális háló valamelyik átláthatatlan pénzpumpa szektorában. Az Alapítványok jól lefedik ezeket, mondhatnánk, hogy az egész rendszer ezek Szövetkezetét alkotják. Kell a helyünkre valaki, ha már mi odébb álltunk. Ezek a szociális rendszerek pedig gondoskodnak arról, hogy pénzeljék, törvényesítsék és lepapírozzák ily „elveszett nemzettörzseink” honosítandó állampolgárságát. Itt korántsem a székelyekről, a felvidékiekről, a kárpátaljaiakról vagy a délvidékiekről van szó sajnos. Ők az álca a nagy Nemzetpolitikában! Ennek egy része a Honosítási – Szavazatgarantáló Papírosztály! Minden mindennel összefügg! Milyen érdekes, ezek mind egyből, hogy törik a magyart, - ahol érik - viszont a beszédük folyékony, legfeljebb „hebegős tájszólás” jellegű. Ezek itt vannak köztünk, a közhivatalokban!
Szóval, például Angliában is mindennaposak az etnikai-bevándorlási lázongások. Ennek most törvénnyel próbálják elejét venni, miszerint a tartózkodási idő és a munkavállalás terén szigorítanak be, hogy ne lehessen hónapokig vagy akár kiskapukkal évekig is lógni a rendszeren, mint „szociális potyautas” – ahogy fogalmaz a Times. Franciaország drasztikusabb módszerekben érdekelt, itt bizony a puskatus-effektus dívik. Svédországban az egyszerű svéd lakosság összefogással, „gerillaakciókkal” a karhatalom szemhunyása mellett, vagyis hallgatólagos támogatásával paterolja ki a viselkedni nem tudókat és nem akarókat…
Tehát Európa szerte van példa erre is arra is.
Várhegyi Kálmán