Nyilvánosságra hozta a Legfelsőbb Bíróság ('Kúria') a devizahitelekkel kapcsolatos döntéseket és azok indoklását. Ezek közül több is egyszerű hazugság, amiről bár korábban is bebizonyosodott, hogy hazugság, a bankok érdekeit védelmezve mégis tényként kezelik.

A bírói fórum többek közt kimondta, hogy a devizahitelek mögött devizaforrás áll. Korábban azonban egyértelművé vált; a bankok nem rendelkeztek elég devizaforrással ahhoz, hogy a kihelyezett összes devizahitel valóban deviza alapú legyen.

Éppen emiatt lett kollektív bírósági ügy a devizahitel-problémából. Nem azért robbant ki a botrány, mert az emberek nem akarnak vagy nem tudnak fizetni, hanem mert a bankok deviza alapú forinthitelként adtak ki olyan pénzeket, amihez a szükséges devizatartaléknak csak töredékével rendelkeztek. Az így bezsebelt extraprofitot pedig azzal akarták megsokszorozni, hogy a szerződéseket utólag, egyoldalúan módosították.

Vagyis a bankok az adós szorult helyzetét kihasználva akartak extraprofithoz jutni olyan módszerekkel, amit szerencsejátékokban általában blöffölésnek hívnak. A bankok visszaélnek azzal a helyzettel, hogy pénzintézeti voltukból adódóan az egyes magánszemélyeknek nincs semmiféle rálátása a bank valós pénzügyi helyzetére, - miközben a banknak teljes rálátása van a magánszemély pénzügyi helyzetére és hitelt eleve csak akkor ad, ha a szerződés jellegéből adódóan vesztes féltől van mit elvenni. Vagyis a bank semmit nem veszíthet. Arra hivatkozni pedig nevetséges, hogy a kölcsön nem uzsorakölcsön, mert nem az adós szorult helyzetével élt vissza. Ebben a rendszerben a többség eleve szorult helyzetben van. Bérből otthonhoz jutni csak a kevesek kiváltsága, aki lakást akar, autót akar, annak hitelt kell felvennie.

A Kúria indoklásának az a pontja is hazugság, ami kimondja, hogy a devizahitel nem tekinthető uzsorázásnak. Bármelyik devizahiteles esettel alátámasztható, hogy a devizahitel egyértelműen uzsorakölcsön. Egy lényegéből fakadóan nyertes-vesztes felállás, amiben a bank csak nyertes lehet, a hitelfelvevő pedig kizárólag vesztes. A devizahitelek áldozatai minden esetben a felvett kölcsön sokszorosát fizetik vissza, vagy mindenüket elveszti. Ezek után a Kúria nyíltan kijelenti, hogy a devizahitel nem uzsorakölcsön, amivel csak még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a bírói hatalom a velejéig elkurvult, a nyugati érdekeket a végsőkig kiszolgáló bürokrata gépezetté silányult.

Arra hivatkozva hozott ilyen döntést a Kúria, hogy a hitelek fedezetét (hogy a hitel mögött valós devizaforrás áll-e) csak az egyes esetekben lehetne vizsgálni, ami "lehetetlen is, szükségtelen is".

Ha a fedezet nem vizsgálható az egyes esetekben, annak vizsgálata lehetséges (és szükségszerű!), hogy a bankok összesítve rendelkeztek-e annyi devizaforrással, mint amennyi deviza alapú hitelt folyósítottak. Ennek "szükségtelenségére" hivatkozni annyit jelent, hogy a hatalom nem akarja vizsgálni, rendelkeztek-e a bankok a szükséges fedezettel, mert tisztában van vele, hogy a bankok nem rendelkeztek a hitelek kihelyezéséhez elég devizatartalékkal. Vagyis blöfföltek.

Ennek a blöffölésnek több százezer otthon, ezernyi élet és egy generáció jövője volt a tétje. A bírói hatalom pedig összekacsintott a bankokkal, és többszörös igent mondtak egy nemzet uzsoráztatására.

Fenyvesi Áron

Napok óta a mélyen tisztelt kormánypárti politikusok fel vannak háborodva azon, hogy mit is döntött a kúria a devizahitelesek ügyében. Háborognak, hiszen a választások közeledtével egy ilyen üzenet a milliókat érintő és milliárdokról szóló hitelek kapcsán nagyon rosszul jön a kormánynak. Hiába rezsicsökkentés meg minden, ha a hitel kérdésében nincs előrelépés, akkor hidegzuhanyként a kormány megkapja a magáét majd a választóktól. A kúria hogy dönthetett volna? Egy zsidó Wellmann György mit is mondhatott volna? Mit is mondhatott volna fajtársainak? Csak ezt! Magyarok fizetni fogtok, ha bele is döglötök. Mindenetek, de még a lelketek is bankoké, ha mi zsidók úgy gondoljuk! És persze úgy gondolják. A kormány is hazudozik és folyamatosan ígérget. Mindig is tolták a határidőket a megoldással kapcsolatban. Volt itt szeptember, november és december közepe is határidő, csak a baj az volt, hogy sosem volt megoldás. A kormány politikája egyszerűen áttetsző bankok melletti kiállás, miközben a nép az elbutított tömeg felé pedig üzen, hogy mellettetek vagyunk. És mit vár még a nép ezek után? Miért üldögél még otthon? Hát csak azért, mert valószínűleg nem hisz a tömeg, az utcára nyomuló többszázezres tömeg erejében kb. 1956 óta. De kell itt tömeg emberek? Kell itt ezer fő? Nem kell. Már a facebook-on is megjelentek a plakátok a molotov koktélokról és a facebook-os ellenállás elindult, megindult. De ez megjelenhet az utcán? Miért is ne. Gondoljon bele mindenki, hogy ha csak néhány csoportocska minden este beverné az üvegét egy pár banknak, akkor mi lenne itt 1-2 hét után? A rendőrség csak a bankokat őrizné. Tényleg mi lenne, ha molotov koktélok repülnének be a kirakaton? Működőképes maradna a rendszer? Valószínűleg egyáltalán nem. Az ellenállás pedig előbb vagy utóbb ezt fogja generálni és ha csak néhány ilyen példa lesz, akkor megindul,megindulhat a lavina országszerte. A kormány időt húzva hazudik, a zsidópárti kúria pedig röhög a markában, miközben a zsidó bankárok dörzsölik a kezüket. Hova tovább még emberek?

A legfrissebb döntés szerint a bankmentésben a magánbetéteket is felhasználhatják - erősítette meg a Hír TV Magyarország élőben című műsorában a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.

A százezer euró alatti betétek azonban a bankunió létrejötte után is biztonságban vannak - tette hozzá Győri Enikő. Az Európai Unió kétnapos csúcsértekezletén döntöttek az eurózóna bankjait felügyelő szervezet létrehozásáról. Magyarország később határoz arról, hogy csatlakozik-e a bankunióhoz.

"A kisbetétesek pénzéhez továbbra sem lehet hozzányúlni, százezer euróig ezek garantálva vannak, védettek, semmilyen bankmentésnél nem eshetnek áldozatul, a bankbetétek tulajdonosai tehát nyugodtak lehetnek. A kockázatviselésben elsősorban a bank részvényeseinek, kötvénytulajdonosainak, hitelezőinek kell helytállniuk, utánuk következnek a sorban a nagy bankbetétek birtokosai, a százezer euró feletti befektetésekkel rendelkezők" - mondta az államtitkár.

A magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskorA magánbetétesek pénzét is felhasználhatják bankmentéskor

Tekintse meg a Győri Enikővel készült teljes interjút:

Magyarország élőben - Bankunió

MNO