Bankunió
„Megígértük, hogy decemberre megcsináljuk, és decemberben meg is lett” – jelentette ki a bankunióról szólva csütörtök éjfél körül, az uniós csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón Herman van Rompuy, az Európai Tanács (Eit) elnöke. „Ez a vég kezdete a bankok közpénzből való megmentésében” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke is arra utalva, hogy az elmúlt öt évben radikálisan megváltoztak a pénzügyi szektor szabályai, az egységes szanálási mechanizmussal pedig az utolsó építőkocka is a helyére kerül az új, bankuniós rendszerben.
Szerda éjjel a pénzügyminiszterek (Ecofin) abban állapodtak meg, hogy minden tagállamnak először kötelező lesz felállítani egy bankszanálási alapot (ezt angol rövidítéssel SRM-nek mondjuk, a megfelelő magyar kifejezés a single resolution fund-ra még nem született meg), majd ezeket tíz év után egyetlen közös, 55 milliárd eurós alapban egyesítik. A nemzeti alapokba a pénzintézeteknek kell befizetniük, az eurózóna-tagok és akik még csatlakoznak a bankunióhoz, az alapban lévő összeg 10 százalékát évente a közösbe utalják.
A pénzügyminiszterek között született szerdai megállapodás értelmében többlépcsős lesz a döntési folyamat. Az SRM hatáskörébe automatikusan az Európai Központi Bank (EKB) által felügyelt bankok és a csatlakozó államokban a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzintézetek kerülnek be (szakértők szerint összesen körülbelül 250-260 bank). A szanáláshoz a startpisztolyt az EKB-n belül működő felügyelet süti majd el. Azon belül is feláll egy végrehajtó bizottság, amely a felügyelet elnökéből, négy független szakértőből és a bank anya- és leányvállalatainak otthont adó országok pénzügyi felügyeleteinek képviselőiből áll majd. Nekik egyhangú döntést kell hozniuk, ha az nem sikerül, az elnök és a négy független szakértő dönt, a felügyeleti testület teljes plénuma csak akkor kapcsolódik be, ha a bank szanálása a teljes szanálási alap több mint negyedét kimerítené. A döntést pedig az Európai Bizottságnak kell majd szentesítenie. A folyamatba kivételes esetekben a szakminiszterek tanácsa is bekapcsolódhat. A tervek szerint ez a teljes folyamat lefolytatható egyetlen hétvége alatt, amíg a bank zárva van – fejtette ki Györkös Péter nagykövet.
Kulcskérdés volt, hogy mi legyen az a pénzügyi védőháló (ezt backstop néven emlegetik uniós szaknyelven), illetve legyen-e egyáltalán ilyen, amely akkor finanszírozza a bankszanálást, ha az alap kimerül.
A bankszanálási rendszer még számos megválaszolatlan kérdést tartalmaz, ezért a magyar álláspont az, hogy a bankunióhoz való csatlakozásról akkor kell dönteni, ha már minden építőelem egyértelművé vált. Elemzők szerint viszont Közép-Európa – benne hazánk – jobban járna, ha része lenne a most formálódó rendszernek. Annál is inkább, mert a Magyarországon működő bankok anyabankjai nem magyar kézben vannak, tehát rájuk minden valószínűség szerint kiterjed majd az egységes felügyelet. Az OTP könyveibe pedig – a szlovák leányon keresztül – ugyancsak bele tud majd nézni az EKB.
A bankszanálás nehezen kiizzadt megoldása (szerdán rendkívüli Ecofint kellett összehívni) ugyanakkor nem tetszik az Európai Parlamentnek (EP), amely még lassíthatja, boríthatja az intézkedéseket, ugyanis csak a hozzájárulásával lehet elfogadottnak tekinteni a „meccset”. Márpedig ha márciusig nem sikerül tető alá hozni a trialógust, akkor az EP-választás miatt legalább őszig borítékolható a csúszás.
Családi fotó csütörtök kora délutánról – ezután kezdődött a csúcs érdemi része Fotó: MTI |
Gazdasági kormányzás
Tavasz helyett csak jövő őszig, 2014 októberéig dolgozzák majd ki az Európai Unió intézményei az uniós gazdasági kormányzás újabb elemét, amelynek keretében a tagállamok szerződéses megállapodásokat köthetnek az Európai Bizottsággal, amelyben strukturális reformokra vállalnak kötelezettséget, s cserébe anyagi ösztönzést kaphatnak.
E téren is sok még a megválaszolatlan kérdés: nem világos például, hogy a szolidaritási mechanizmus milyen forrásokból táplálkozna.
Védelempolitika
A cél, hogy jobban és gyorsabban tudjunk cselekedni – összegezte az uniós csúcs e témájának lényegét Herman Van Rompuy csütörtök éjjel. E témához az uniós vezetők meghívták a NATO főtitkárát, Anders Fogh Rasmussent. Ő kijelentette: a nemzetközi válságkezelésben aktív szerepet vállaló erős Európai Unióra van szükség, és az EU-nak valódi katonai képességeket kell kifejlesztenie, ám ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel saját hadosztályok fölött rendelkezzen. Rasmussen kiemelte, hogy a kontinensnek saját távirányítású repülőgéprendszerekre, azaz megfigyelő drónokra, nehéz légi szállítási kapacitásra és légi üzemanyag-utántöltési képességre volna szüksége. A NATO és az EU feladatai, képességei közötti átfedés olyan luxus lenne, melyet nem engedhetünk meg magunknak – szögezte le Rasmussen.
Az állam- és kormányfők este elfogadtak egy zárónyilatkozatot, amelyben a lisszaboni szerződés keretei között hatékony és hiteles közös védelmi és biztonságpolitika mellett kötelezték el magukat. A többi között célul tűzték ki, hogy 2014 folyamán el kell készíteni az EU kibervédelmi politikai keretét. A zárónyilatkozat szerint a képességfejlesztés területén az Európai Tanács szabad kezet ad az együttműködésre az arra hajlandó tagállamoknak. A célok között szerepel, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakra kell elkészülnie az unió tagállamai által készített drónoknak, továbbá fejleszteni kell a légi üzemanyag-utántöltési képességeket.
A Heti Válasz Online egy brüsszeli EU-s forrástól úgy értesült, „szép célkitűzés” drónokról beszélni, de „Magyarországnak erre úgysincs képessége és pénze”.
Franciaország szerette volna csökkenteni az EU függőségét, alárendeltségét a NATO-tól, ám ez nem került be végül az elfogadott szövegbe. Úgy tudjuk, a britek nem is engedték volna.
Az Európai Unió nyitva áll az ukrán nép előtt, „de nem feltétlenül a mostani kormány számára” – mondta Dalia Grybauskaite, az EU soros elnökségét ellátó Litvánia elnöke pénteken, mielőtt az uniós állam-, illetve kormányfők megkezdték kétnapos találkozójuk második munkanapját.
Herman Van Rompuy a csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján stratégiai partnernek nevezte Oroszországot, mondván: Moszkva több kérdésben kulcsszereplő, ugyanakkor a nézetkülönbséget listája is hosszú.