Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Jogász szemmel is kifogásolható, – a Kúria döntése

2013. december 18. - Andre Lowoa

Jogász szemmel is kifogásolható, - a Kúria döntése

Banki Adósok Devizaadósok:

- A Kúria 2013.12.16-i döntése -

A jogegységi határozat pontjai:

1. A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszak ban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Vélemény:

Az európai polgári jog és magyar Polgári Törvénykönyv „arany” alapszabálya, hogy a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni.

Mivel az adósok ténylegesen nem kaptak külföldi devizá,t a szerződés alapján külföldi devizában sem adósodhattak el.

A külföldi devizahitel hiányában a külföldi deviza csupán a forinthitel kifejezése külföldi devizában, amely a forinttartozás egyenértéket kifejező devizaként a terheket az árfolyamváltozás miatt nem növelheti.(Valójában emiatt nincs is árfolyamváltozás)

Nem lett megvizsgálva, hogy a bank egyáltalán, hogy tudott külföldi devizában hitelezni, ha annak csak töredékével rendelkezett, ha egyáltalán rendelkezett

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jog szabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A Kúria ehhez hozzáteszi: a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

Vélemény:

Az adóst csak akkor terhelné az árfolyamkockázat, ha a kölcsönt külföldi devizában kapta volna, további feltétele, ha előzetesen tájékoztatják az árfolyam teher irányáról és mértéké- ről-legalább becslés szintjén-, mivel a pénzintézetek elemző részlegeinek ez a feladata.

A szerződések e tekintetben sértik a Ptk 23l.§-ban illetve az 1996 évi CXII Tv 213.§.(l.) bek b.) pontja utolsó fordulatában foglaltakat

Józan ésszel nem hihető, hogy a magyarországi bankok kb. 3.5oo Milliárd Ft értékű devizaalapú szerződést „vakban” kötötték volna meg, nem ismerve az árfolyamváltozás irányát. A hivatalból való árfolyamirány előzetes ismeretére tanúvallomások állnak rendelkezésre

Az árfolyamváltozás irányának hivatalból ismeretét feltételezi maga a Pénzintézeti Törvény 1996.évi CXII. Tv. is, amely előírja, hogy amennyiben a szerződés megkötésekor valamilyen költség pontosan nem határozható meg, azt a banknak meg kell becsülni. (Az árfolyamváltozás vonatkozásában a Kúria Partiscum ügyben korábban hozott ítélete indokolásban foglaltak szerint az árfolyam forrásköltség.)

Az európai jog, a magyar Polgári Törvénykönyv, de a Legfelsőbb Bíróság egyes döntései szerint is a jó erkölcs fogalma a tisztességes polgárok egymás közötti jogügyleti gyakorlatából vezethető le.

A tisztességes polgárok között nem gyakorlat olyan kölcsönszerződés kötése, ahol, nem ismert, hogy mennyi a kölcsön pontos összege, illetve, hogy az a jövőben egyoldalúan és a mérték előzetes megbecslése nélkül változtatható.

Ha igaz az, hogy a bank igénybe vett külföldi devizát, úgy annak költségei nem ismertek, de pl. ismert, hogy a CHF alapú kölcsönök esetében a báziskamat o.l-o.5%/év mértékű volt, szemben az annak 2o-25-szörösen magasabb kölcsönkamat kiszabásával az adósok felé.

Véleményünk szerint a báziskamat 5-6-szorsát meghaladó kamatmérték uzsora jellegű.

Az érvénytelenség tekintetében a bankok előtt ismert volt a külföldi deviza és a magyar forint árfolyamának változása, mégpedig az adósok hátrányára, tehát az érvénytelenségi ok a szerződéskötéskor is fennállt. Ezt támasztja alá a már jogszabályilag az előzőekben felhívott és a bankokra kötelező előzetes becslési kötelezettség

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztő-részletekre.

Vélemény:

Ez a pont konform az EU jogával. Viszont a bankok által alkalmazott és még becslést sem tartalmazó csak az általánosság szintjén mozgó tájékoztatás nem felel meg az EU jogának illetve a magyar Polgári Törvénykönyvnek. Szerintünk a formális tájékoztatás elégtelenségére ki kellett volna terjednie a döntésnek.

Ez azért lényeges, mert a szerződés előre és egyoldalúan meghatározott feltételei egyedi tájékoztatásának elmaradása azt jelenti, hogy azok a tartalmi részek nem képezhetik a szerződés tartalmát. (Ezek általában az árfolyam, kamat és költségváltozásra vonatkozó részek, amely alapján a szerződés tisztességes feltételek mellett helyreállítható és tisztességes elszámolást követően továbbteljesíthető)

Ezen pontban foglaltak helyes értelmezése alapján az adósok lehetőséget kaphatnak a tisztességes feltételek alkalmazására. (Pl.az utólagos árfolyamváltozás –többletteher kiiktatására)

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

Vélemény:

A magyar joggal szemben is érvényes EU Jog szerint a tagállami bíróság nem módosíthatja a szerződést. Tehát csupán arra jogosult, hogy megállapítsa, hogy a szerződés mely részei maradnak érvényben.

(Ha az előzetes tájékoztatás a korábbiakban felhívottak szerint elmarad, a visszamaradó részek alapján-mivel nem tájékoztatták a feleket az egyoldalúan módosítható árfolyam kamat és költségek változásnak mértékéről legalább a becslés szintjén-, tulajdonképpen minden utólagos változást hatálytalanítanak és a szerződés az eredeti feltételek mellett köti a feleket.(93/13/EGK Irányelv 6. cikk. (1.) bek., azaz nincs utólagos és korlátlan egyoldalú módosítási lehetőség.)

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

Vélemény:

Az előző ponthoz fűzött indokolás szerint

6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdeket sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotó beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Vélemény:

Azzal teljesen egyet lehet érteni, hogy a szerződések tartalmát nem a bíróságnak, hanem a jogalkotónak, a Parlamentnek kell megállapítani. Pl egymondatos törvény-módosítással visszaható hatállyal megszüntetni a pénzintézetek 2000 évtől hatályosított egyoldalú szerződés-módosítási jogát, amely minden jogellenesség alapvető oka.

Nem vizsgált feltételek:

A 9o/88/EK Irányelvvel módosított 87/102/EGK Irányelv szerint a jelzálogjoggal biztosított fogyasztói szerződéseket nem lehet egyoldalúan módosítani.

A 2008-as IMF-Magyarország hitel kapcsán az állam vállalta, hogy ha a törlesztés összege az alapösszeghez képest 125% fölé emelkedik, úgy az afölötti rész 8o%-át az adós helyett átvállalja.

Az állam ugyancsak vállalta, hogy a saját hibáján kívül munkanélkülivé váló adósok esetében nem engedi az ingatlanjukat elzálogosítani-elárverezni. Gyakorlatilag helyettük vállalta fizetni a hiteleket

A fentiek alapján nagyon sok szerződést fel sem lehetett volna mondani és árverezni sem.

Bp. 2013.12.17.

Dr. Czirmes György


Tovább küzdeni, akár a Nemzetközi Bíróságon is, – a Kúria döntése ellen!

A Kúria döntése II.

Elborzadva nézzük, hallgatjuk a médiában a jogegységi döntéssel kapcsolatos nem jogászok vagy ezen ügyekben gyakorlati tapasztalat nélküli jogászok világvégét jövendölő megnyilatkozásait a devizaalapú hitelek ügyében…

A devizaalapú hitelek jogilag “ezer sebből” véreznek, amelyből egy-kettő ki lett ideiglenesen húzva, de számtalan további támadási felület maradt:

Maga a döntés is tartalmaz ilyet, a bankot terhelő tájékoztatási kötelezettség megszegése tekintetében:

Ugyanis előzetesen tájékoztatni kellett volna az adósokat a szerződések megkötése előtt többek között arról, hogy a bankok által hivatalból ismert árfolyam a hátrányukra jelentősen meg fog változni. Amennyiben ilyen tájékoztatás nem történt, úgy az ezzel kapcsolatos utólagos törlesztőrészlet emelés érvénytelen.

Ez nem azonos az árfolyamrés kérdésében történt “tájékoztatás” elmaradással, hanem attól lényegesen és jelentősen több, a probléma kb 95%-ának az okozója.

Az alsóbíróságokat a jogegységi döntés egyébként csak akkor köti, ha az nem ellentétes az Alkotmánnyal vagy az EU Jogával.

Tehát a perlés adott esetben nem mérlegelés kérdése, hanem kényszerlépés, és egyetlen lehetőség, amelynek esélyeit az eddigiekhez képest a jogegységi döntés nem csökkenti, mivel végső esetben nemzetközi bírósághoz lehet fordulni, amely teljesen ingyenes és a nemzetközi jog az érintett kérdéseket lényegesen másképpen oldja meg.

Dr. Czirmes György

A Szabad Riport megjegyzése:

A Hágai Nemzetközi Bíróság ismertetése magyarul: ITT >> – angolul jóval részletesebben: ITT >>

A Hágai Nemzetközi Bíróság honlapja: ITT >>

Elérhetősége: ITT >> - Kapcsolatfelvételi űrlap: ITT >>

Címe:

International Court of Justice
Peace Palace
Carnegieplein 2
2517 KJ The Hague
The Netherlands

Telephone: (+31) (0)70 302 23 23
Telefax: (+31) (0)70 364 99 28

Ha valaki úgy gondolja, – a fenti elérhetőségek birtokában elindíthatja a hivatalos eljárást.

SzRTI

süti beállítások módosítása