Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Családok százai indultak el a hajléktalanságba vezető lejtőn

2013. december 18. - Andre Lowoa

A hajléktalanokra költött évi 18 milliárd forintnál már 2013-ban is 30 százalékkal többet áldoz az orbáni állam fociberuházásokra. Míg azonban a hajléktalan-ellátás stagnál, a foci-beruházásokra szánt közpénz 2014-ben több mint kétszeresére, 2015-ben pedig több mint a háromszorosára nő.
A kormányfő egy hajlékta...

A kormányfő egy hajléktalanszállón – Orbán Viktor facebookos rajongói oldalára feltöltött kép

Mindez a budapesti OSA Archívum gyorskonferenciáján hangzott el, ahol az előadók a két egymástól eléggé távol eső kérdéskört járták körbe. Tény, hogy az ország labdarúgó beruházásokra ebben az évben 24 milliárdot költ, miközben a hajléktalan-ellátás támogatása 18,2 milliárd forint. Jövőre 54,1-18,4 az arányszám. Rév István, az OSA vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy az előző kormány 2 milliárddal emelte a hajléktalan-ellátásra fordított összegeket, az Orbán-kormány 0,4 milliárddal költ többet.

Vecsei Miklós (Máltai Szeretetszolgálat) nem tartotta kevésnek a hajléktalan támogatásokat, de azt leszögezte, hogy addig nem építene stadionokat meg 4-es metrót, amíg nincsenek a településeken bölcsődék. Azt is elmondta, hogy az indulat prédája lett a fővárosi hajléktalanság, majd önkrittikusan hozzátette, kevés tapasztalat híján „elrontottuk” a hajléktalankérdés rendezését a rendszerváltás után. – Ágyakat toltunk be a szállásokra, és azt hittük, ez elég lesz – mondta Vecsei, és hozzátette, ma már látható, hogy a hajléktalanság nem egyenlő azzal, hogy valaki lakás és jövedelem nélkül az utcára kerül.

Több előadó foglalkozott a hajléktalanság előszobájának tartott lakáshelyzettel és a bérlakás-programok elégtelen voltával. Győri Péter (Budapesti Módszertani Szociális Központ) a szociális lakáshelyzet tarthatatlanságára hívta fel a figyelmet. 2012-13-ban 10-11 ezer új lakás az országban, ami 150 éves mélypont. Emellett 370 ezerről 480 ezerre nőtt a nem lakott lakások száma, ebben az adatban már a kivándorlás is tükröződik. Nagyon sok a félkomfortos lakás (310 ezer), és 300 ezer az egyszobás vagy a 39 négyzetméternél kisebb lakhely.

Az önkormányzati bérlakásállomány 3 százalékot tesz ki, és igen alacsony a magánbérlakások száma is (4 százalék). A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest elnyomorodott hajléktalanok, akiknek jelenleg mindössze negyedük rendelkezik munkajövedelemmel, a bérleti kockázatok nem tudnak bejutni az üres lakásokba, mert a legszerényebb lakbért sem tudják megfizetni.

Sok család megindult a hajléktalanság irányába. A kilencven napot meghaladó közüzemi tartozás 413 háztartást érint, hiteltartozása 810 ezer háztartásnak van. Ha rosszabb lesz a helyzet, nem lesz elég a 11 ezer hajléktalan férőhely (a felmérések szerint 6 ezer ember él az ellátórendszeren kívül, fedél nélkül az utcán). Több előadó úgy vélte, a hajléktalanság inkább élethelyzet.A rendszerváltás óta kb. 100 ezer ember fordult meg a válságos élethelyzetben. Sokan vissza tudtak térni ideiglenesen a bizonytalan lakhatás körülményei közé, de aztán megint visszazuhantak.

A lakhatási szegénység visszatérő téma volt (Magyarországon a jövedelmek 46 százalékát felemészti a lakásfenntartás!). Hegedűs József (Városkutató Kft.) arról beszélt, hogy a magyar családok 25-35 százaléka bizonytalan helyzetben, lakása elvesztésének szélén áll, a lakáspolitikai beavatkozások növelték a társadalmi különbségeket, és hozzájárultak a hátrányos helyzetű csoportok elszigetelődéséhez. A politika a módosabbakat támogatja.

A végtörlesztés állami szinten 350 milliárd forintba került, s végül 170 ezren éltek vele. A lakásrendszer aránytalan, a bérlakás-szektor működésképtelen, a szociálisan rászoruló családok előtt bezárultak a kapuk.
A futballkapukkal nincs ennyi gond. Egyedi kormánydöntés alapján az általános tartalékból 6,9 milliárdból épül az FTC új stadionja, Felcsút is 2,19 milliárd állami pénzh jutott. A labdarúgásra 2015-ben több mint 77 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés TAO-felajánlások nélkül). Arra, hogy két év múlva várhatóan mennyit fordít az ország a hajléktalanokra, nincs adat.(
NOL)

süti beállítások módosítása