Vasárnap este nyújtotta be a parlamentnek Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tankönyvpiac teljes államosításáról szóló törvényjavaslatát, amit kedden már el is fogadhat az országgyűlés. Január elsejétől ennek értelmében a tankönyvek teljes ellátása, így a terjesztés, előállítás állami kézbe kerül.
A törvényjavaslatot várhatóan kivételes sürgős eljárásban, már kedden, az idei utolsó ülésnapon elfogadja a parlament, legalábbis erre utal, hogy már január 1-jén hatályba lépne. A javaslat államosítja a tankönyvellátást, illetve feloszlatja tankönyves vállalkozók testületét. A törvényjavaslat indoklásának 6.pontja egyértelműen fogalmaz: "jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és megvalósul az állam teljeskörű felelősségére épülő állami közfeladatként megszervezésre kerülő köznevelési tankönyvfejlesztés és -ellátás".
Egy októberi kormányrendelet alapján már számítani lehetett a törvényre, azonban a Nyomda- és Papíripari Szövetség a hét elején jelezte megdöbbenéssel értesültek a törvényjavaslatról. Szerintük, egy ilyen központosított gyártás teljes mértékben ellehetetleníti annak a 20-25 nyomdának a működését - köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét, vagy éppen Dabasi Nyomdáét, Dürer Nyomdáét, Kaposvári Nyomdáét stb. -, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás.
A kormány részéről a tankönyvek fejlesztésének és terjesztésének központosításáról a tárca oktatásért felelős államtitkársága korábban azt közölte Világgazdaság című lappal, hogy a tananyag egységes tartalmi szabályozása feleslegessé teszi a jelenleg átláthatatlan, a valódi választás lehetőségét korlátozó tankönyvválasztékot. Mint írták, a kormány nem foglalkozik az "egy évfolyam, egy tárgy, egy tankönyv" híreszteléssel.
A törvényjavaslatot várhatóan kivételes sürgős eljárásban, már kedden, az idei utolsó ülésnapon elfogadja a parlament, legalábbis erre utal, hogy már január 1-jén hatályba lépne. A javaslat államosítja a tankönyvellátást, illetve feloszlatja tankönyves vállalkozók testületét. A törvényjavaslat indoklásának 6.pontja egyértelműen fogalmaz: "jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és megvalósul az állam teljeskörű felelősségére épülő állami közfeladatként megszervezésre kerülő köznevelési tankönyvfejlesztés és -ellátás".
Egy októberi kormányrendelet alapján már számítani lehetett a törvényre, azonban a Nyomda- és Papíripari Szövetség a hét elején jelezte megdöbbenéssel értesültek a törvényjavaslatról. Szerintük, egy ilyen központosított gyártás teljes mértékben ellehetetleníti annak a 20-25 nyomdának a működését - köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét, vagy éppen Dabasi Nyomdáét, Dürer Nyomdáét, Kaposvári Nyomdáét stb. -, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás.
A kormány részéről a tankönyvek fejlesztésének és terjesztésének központosításáról a tárca oktatásért felelős államtitkársága korábban azt közölte Világgazdaság című lappal, hogy a tananyag egységes tartalmi szabályozása feleslegessé teszi a jelenleg átláthatatlan, a valódi választás lehetőségét korlátozó tankönyvválasztékot. Mint írták, a kormány nem foglalkozik az "egy évfolyam, egy tárgy, egy tankönyv" híreszteléssel.
HVG
Kiakadtak a mérnökök az államosítási terveken
Államosításként fogják fel a magyar mérnökök a kormánynak azt a tervét, hogy 2014 és 2020 között az uniós beruházások tervdokumentációját csak állami tervezőirodák állíthatnák össze. A terv továbbá súlyosan versenyellenes, és nemcsak a magánszférát teszi tönkre, hanem a teljes magyarországi tervezést, állítják.
A tervezői magánvállalkozások szürkeállományának, a vállalkozó mérnökök és építészek szellemi kapacitásának államosítása.
- így jellemzi Kovács István a Mérnök újság cikkében a 1731/2013. (X. 11.) kormányrendeletet. Jogszabály írná elő ugyanis, hogy az uniós programoknál a nagy infrastrukturális projektek, állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlanberuházások esetében a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történjen meg.
A tervezői magánvállalkozások szürkeállományának, a vállalkozó mérnökök és építészek szellemi kapacitásának államosítása.
- így jellemzi Kovács István a Mérnök újság cikkében a 1731/2013. (X. 11.) kormányrendeletet. Jogszabály írná elő ugyanis, hogy az uniós programoknál a nagy infrastrukturális projektek, állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlanberuházások esetében a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történjen meg.
Barsiné Pataky Etelka - Fotó: Kollányi Péter
Az ügyben Barsiné Pataky Etelka okleveles építőmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke is felszólalt, hiányolva a kormány részéről a mérnökök megkeresését. Véleménye szerint nem jelent megoldást a tervek állami szolgáltatása, sőt ehhez sem a szervezeti, sem az eszközrendszer nincs meg.
Kovács István szerint 2014-20 között évi 400-500 milliárd forintos forrásra lehet számítani, ami rengeteg mérnököt érint. Az állami és az önkormányzati kapacitás viszont véges, ezért azt csak a meglevő magánkapacitások államosításával lehet megteremteni.
Ez egyfelől súlyosan versenyellenes lenne, másfelől pedig erősen vitatható, hogy a kormányhatározat által elvárt befolyásmentesség megteremthető. Az új állami tervezőirodák ugyanis nem tisztán szakmai felettessel működnének, egy közalkalmazotti státuszban nem lehet független egy mérnök. A szocializmus állami tervezőirodáiban 22-25 ezre fő dolgozott, a tervezőmérnökök és építészek becsült száma most viszont csak 12-15 ezer fő.
Kovács hozzáteszi: tudják, hogy az uniós pénzek elköltése nem volt zökkenőmentes, de ehhez támadhatatlan tervek kellettek volna, amire a pályázók sajnálták a pénzt.
Végül reményét fejezi ki, hogy a többezres szakembergárdát nem tudják összetoborozni, és az állami-önkormányzati szféra felismeri: megvalósíthatatlan a terv.
A NAV botrányról... (Horváth András)
Tartalom: A volt NAV-os elemző az általa felfedett ügyről beszél. A legfelsőbb körök mégsem nevezik - egyelőre - ügynek az ügyet. A vállalkozók ezért is teszik fel magukban a kérdést miért pont rám száll az adóhatóság és a nagyokat - a tudtával - szabadon futkosni hagyja... Az interjúban több "érdekes" dolog felvetődik, mely előtt értetlenül áll - szerintünk - az egész magyar társadalom.
Videó: http://komlomedia.hu/video.php?id=2013121301
