Izrael nem ad ki több állampolgárságot születés alapján, ha a gyermek egyik szülője sem izraeli állampolgár. Ez a döntés leginkább a bevándorlók miatt született meg, ám érinti a diplomatákat is. Hivatalos izraeli indoklás szerint erre a lépésre azért volt szükség, hogy a bevándorló családok ne az ott született gyerekeiket használhassák fel indoknak az országban maradáshoz, és a szociális rendszeren való élősködéshez. Az új törvény szerint ilyen esetekben a kórház, ahol a szülés zajlott, állít ki egy csak héber nyelvű iratot arról a tényről, hogy a gyerek ott született, egyfajta ún. “születési igazolást”. Ez a dokumentum viszont nem egyenlő az állampolgársággal. Ehhez a rendelkezéshez társul még az a döntés, hogy a fent említett gyerek születési igazolására nem kerül fel az apa vezetékneve, a gyerek az anya vezetéknevét kapja meg.

Emellett az izraeli kabinet meghozott egy olyan döntést is, miszerint a Szudánból és Eritreából érkező bevándorlók egy évig zárt táborokban fogva tarthatóak.

Az izraeli kormány célja a fenti rendelkezések bevezetésével teljesen egyértelmű: olyan nehézzé tenni a bevándorlók állampolgársághoz jutását és letelepedését, amennyire csak “jogi keretek között” lehetséges.

Ami a legnagyobb önellentmondás ebben az egészben, hogy a zsidó lobbista ernyőszervezetek valamint nemzetközi cionista bizottságok számos államot a bevándorlást maximálisan elősegítő rendelkezésekre kényszerítenek. Izrael a saját népét óvni kívánja mindenfajta keveredéstől más népekkel (főként az afrikai államokból érkezőkkel) viszont nemzetközi színtéren a cionista világhatalomnak a nemzetek olyan mértékű elkorcsosítására törekszik, hogy totálisan elveszítsék az identitásukat. Ekkor megérkeznek a művelt zsidó szakértők, és új identitást adnak a "gólyoknak", miszerint az ő életük célja a zsidó ingyenélés maximális kiszolgálása. Ez egy erejét vesztett, genetikailag felhígított, hagyományaitól és nemzeti identitásaitól megfosztott nemzet esetében már könnyen kivitelezhető.

Nagy Kálmán