Öt év után újra felmérték a magyarok lelkiállapotát. E szerint három biztos pont van a magyarok életében: a házasság, a család és a munkahelyi stressz. A házassághoz az elsöprő többségünk ragaszkodik, családot többnyire szerelemből alapítunk, a munkahelyi feszültségeket pedig már azok sem tudják megúszni, akik eddig igen. A fiatalok egész jól megtalálják a helyüket, a mai ötvenesek nem, és mindenki nagyon szeret képzeletbeli dolgokon izgulni.

A magyar nők attól rettegnek, hogy elveszítik vonzerejüket, a férfiak a befolyásukat féltik a leginkább, miközben bőven stresszelünk mindannyian, elég sokat bántjuk egymást, akár fizikailag is, és sokunkat gyötörnek rémálmok. Viszont mintha a legfiatalabbak kezdenék megtalálni a helyüket a világban.

Nagyjából ilyen a magyar emberek lelkiállapota a SOTE Magatartástudományi Intézete által készített A magyar lelkiállapot 2013 című kutatás szerint. Az utolsó hasonló felmérés 2008-ban készült, azóta általánosságban elmondható, hogy egyre kevésbé vagyunk vallásosak, fő életcéljaink között pedig megjelent a jó megjelenés és az anyagi siker. Nem annak van jelentősége, hogy valójában mennyit keresünk, hanem, hogy egy elképzelt ranglistán hová helyezzük magunkat.

Bár a depressziós tünetek az elmúlt években nem emelkedtek, a munkahelyi stresszre közel kétszer annyian panaszkodtak, mint az előző felméréskor. Míg korábban a felsőfokú végzettség egyfajta védelmet jelentett a munkahelyi stressz ellen, ma már nagyjából mindegy, hogy az embernek van-e diplomája vagy nincs. A dohányosok stresszesebbek, mint azok, akik nem dohányoznak, a család és a munkahely közötti konfliktus jelenléte pedig növeli a dohányzás előfordulását, különösen akkor, ha a munkavégzést gátolják a családi feszültségek, és egyidejűleg a munkahelyi problémák is kihatnak a családi életre. A férfiak életében a hatalmi pozíció, a nőknél pedig a nőiességük elvesztésétől való félelem jelenti az egyik legnagyobb stresszfaktort.

Mindenkit bántanak

Az idei kutatás foglalkozott először a táplálkozási, magatartási zavarokkal. A túlsúly és az elhízás gyakori a magyar felnőttek között, a probléma leginkább az idősebbekre, az alacsonyabb iskolai végzettségűekre és a házasságban, párkapcsolatban élőkre jellemző. A megkérdezettek közel 4 százaléka küzd valamilyen táplálkozási zavarral, a jelenség gyakoribb a nők között.

Szintén új területként jelent meg a kutatásban a partner általi bántalmazás: a megkérdezett, párkapcsolatban élők 30 százaléka mondta azt, hogy valamilyen módon bántja a partnere. A leggyakoribb a lelki és a fizikai erőszak, ezt követi a szexuális bántalmazás. A bántalmazásokra majdnem ugyanannyi férfi, mint nő panaszkodott. A válaszadók 20 százalékával előfordult már, hogy szülője vagy rokona megütötte, megverte vagy megrugdosta. A középkorúaknál és a többgyerekes családokban a leggyakoribb a partner bántalmazása. Az elmúlt tíz évben mind a nők, mind a férfiak között nőtt a szülőktől, rokonoktól elszenvedett fizikai bántalmazás aránya.

A kutatás másik kiemelt területe volt a magyar generációk közérzetének vizsgálata. A rendszerváltó generáció tagjai (tehát az 1951 és 1965 között születettek) a legkevésbé elégedettek az anyagi helyzetükkel. Erre a szerzők szerint magyarázat lehet, hogy ők fektették a legtöbbet a rendszerváltásba, így anyagi értelemben is többet reméltek, de csalódtak a várakozásaikban. A legfiatalabb – az X- és az Y-generáció tagjai közül utóbbiak, tehát az 1980 és 1994 között születettek a legelégedettebbek: jól érzik magukat a bőrükben, otthonosan érzik magukat a világban, mintha nekik termett volna ez a mostani világ.

Követjük a tradíciókat

A megkérdezett 18 és 35 év közötti fiatalok egyharmada házasságban élt, harminc százalékuknak pedig már volt gyereke. A magyar fiatalok házasságpártiak, mindössze 10 százalékuk gondolja idejétmúltnak az intézményt. A nőknek kétszer olyan fontos a házasság, mint a férfiaknak, de arról is eltérően gondolkodnak, hogy mitől működik jól.
hirdetés

A nők szerint a legfontosabb a hűség és a szerelem, míg a férfiak úgy gondolják, hogy a jól működő frigy fontos része a biztos jövedelem és a biztos munkahely is. Az emberek többsége valamiféle elégedettséget, egyfajta csodás dolgot remél a házasságtól és a gyerekvállalástól. A nőknél a kinézettel kapcsolatos félelmek mértéke összefüggésben van a házassághoz való viszonnyal: minél közelebb van a házasság, annál kevésbé félnek attól, hogy nem vonzók. A házasság vagy annak terve, ígérete, biztonságot nyújt nekik.

A magyar fiatalok gyerekpártiak, tradíciókövetők, ez abban is megnyilvánul, ahogyan a hagyományos női és férfi szerepekről gondolkodnak. A gyereknevelés és a háztartás vezetése mindkét nem szerint a nők dolga. Az első gyerek születése még a szülők 30 éves kora előtt ideális, ekkor még nem anyagi tényezők játszanak szerepet a gyerekvállalásban, hanem, hogy milyen jó a párkapcsolatuk. A második és a harmadik gyerek születése előtt viszont már az anyagi helyzetűk az egyik legfontosabb befolyásoló tényező.

A kutatás egyik legérdekesebb része az álmok szerepét vizsgálta. A nők gyakrabban képesek felidézni, hogy mit álmodtak, mint a férfiak, és az ő álmaik gyakrabban kifejezetten nyomasztóak. A megkérdezettek közel 8 százalékának vannak olyan rémálmai, amik felébresztik. Minél alacsonyabb az iskolai végzettségünk, és minél rosszabb az anyagi helyzetünk, annál nagyobb az esély rá, hogy nyomasztó rémálmok gyötörjenek.

Öt éve ezek voltak...

(Prókai Eszter, origo)