Moszkva új megközelítést alkalmaz gazdasági kapcsolatainak a fejlesztése terén. Amikor a nagy rendszerváltás hazugság megtörtént, hazánknak nagyjából 20 milliárd dollár adóssága volt. Pontosan a mai napig sem tudni mennyi, a sok "egyenes beszéd" miatt. Moszkva most leült és megegyezett a kubai vezetéssel. Méghozzá úgy, hogy a 32 milliárd dollárnyi adósságból 29 milliárdot elengednek.
A megállapodást aláírták, így mától Kuba összes adóssága 3 milliárd dollár maradt, melyet 10 év alatt kell kifizetnie. Cserébe felújítják a régi jó kapcsolatokat Havanna és Moszkva között. Kubának nincs pénze arra, hogy a mai normáknak megfelelő komoly beruházásokat végrehajtsa. A Kreml nem fog pénzt adni (hitelt), hanem gazdasági együttműködést kezdeményez az iparban és a mezőgazdaságban, valamint a nyersanyagok kitermelésében.
Kuba két hatalmas bevételi forrásra tehet szert. Az egyik, az egyre növekvő, és egyre több valuta bevételt jelentő nosztalgia turizmus. Ezekből a bevételekből valószínű, hogy több modern üdülő és színvonalas szálloda épül majd. A másik nagy bevételi forrása a szinte feltáratlan olajlelőhelyek lehetnek, melyről kiderült, hogy bőven van belőlük Kuba környékén a tengerfenék alatt. Ennek a két ágazatnak a fejlesztése számottevő bevételeket hozhat, melyből az ország gyors fejlődésnek indulhat. Ezek az összegek fellendítik a busz és jármű gyártást, az építkezéseket, tehát a bevételek nagy ipari emelkedést is hoznak magukkal, ha megfelelően fektetik be. Van potenciál Kubában, mivel jószerével szűz területnek számít a 11-12 millió lakójával, és katonailag fontos fekvésével. Mivel Moszkva megtanulta, hogy nem folytathat csupán gazdasági együttműködést, hanem nyugati mintára katonai együttműködést is vár, könnyen kikövetkeztethető, hogy miért engedtek el a 29 milliárd dollárt.
