Kávéval, étolajjal és szaloncukorral is csalják az áfát a cégek, de Észak-Magyarországon az igazi nagy üzlet a „vas”. Magyar-szlovák viszonylatban „utaztatják” az árut, a kamionokról gyakran le sem pakolnak, csak kicserélik a fuvarlevelet, és mehet is vissza a szállítmány a feladóhoz. Előfordul, hogy hétfőn a rakodómunkások felpakolják a lemezeket a teherautóra, és pénteken ugyanazokat a lemezeket pakolják le róla. Addig járja az utakat, és termeli a visszaigényelhető áfát.
A kamionsofőröknek is elege van az áfacsaló cégekből, akiknek színlelt fuvarozásokat kell végezniük, és Horváth András, a NAV-botrány kirobbantójának példája arra ösztönözheti őket, hogy ők is kitálaljanak - véli egy sofőr, aki megkereste a hvg.hu-t, hogy elmesélje, hogyan zajlanak azoknak a cégeknek a gyanús ügyletei, amelyektől időnként ő is kapott megbízásokat. Azért akart mesélni nekünk, hogy megmutassa, valóban létezik és működik az, amiről Horváth András beszél. Arra számít, hogy ha az adócsalások miatti botrány „nagyot szól”, akkor egy idő után más érintett sofőrök is meg fognak szólalni.
A kilencvenes évek óta kis családi vállalkozása van Észak-Magyarországon, és több teherautóval rendszeresen szállít Szlovákiába, Ausztriába, illetve Lengyelországba. A beszélgetés elején azonban kiköti, hogy nevét nem írhatjuk le, és nem készíthetünk róla képfelvételt, mert tart azoktól, akikről beszél nekünk. Végül csak azt követően megyünk bele egy terepszemlébe vele, miután leellenőriztük, cége és tevékenysége sem kamu. Az utunk során említ konkrét cégeket (még a telephelyeiket is megmutogatja az észak-magyarországi falvakban), amelyekről úgy véli, áfacsalásokban vesznek részt, de mivel állításait nem tudjuk bizonyítani, a cégek nevét kihagytuk a riportból. Ugyanakkor többórás közös utunk alatt nyilvánvalóvá válik, életszerűek azok az esetek, amikről beszélt.
Az igazi nagy üzlet a vas
A sofőr szerint általában kétféle ügylet van az áfacsalásos történetekben. Az egyik az, amikor újra és újra külföldre utaztatják ugyanazt az árut, és az export után visszaigénylik az áfát. Ezt inkább kisebb, „pitiáner” cégek végzik, és a lényeg, hogy lehúzzák az áfát az áruról – mondja.
Az igazi nagy üzlet viszont egy másik trükk: Szlovákiába eladnak szállítmányokat, de csak papíron, majd ugyanazt az árut visszahozzák, gyakran egy másik cégen keresztül, és feketén, vagyis áfa nélkül, jóval nyomottabb áron adják tovább a felhasználónak. Ez, mint meséli, évek óta nagyban megy azon a környéken. A kávéval, az étolajjal vagy például a szaloncukorral csinálják ezt, de az igazi nagy üzlet a „vas” arrafelé - mondja. Kérdésünkre, hogy honnan tudja ezeket, azt mondja, onnan, hogy fuvarozással foglalkozik, és sokszor „beleszalad” ebbe a történetbe.
Botrányos trükkök
A sofőr által elmondott esetek hasonlítanak arra, amit Horváth András állít. A NAV volt munkatársa szerint az áfacsalás nagy része a magyarországi cégek Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával folytatott, színlelt külkereskedelmén keresztül valósul meg. Becslése szerint a költségvetésből legalább 700 milliárd forint áfabevétel esik azzal, hogy az utaztatással a cégek exportot színlelnek, majd visszaigénylik a kiszállított termékek áfáját. Ez a csalás kombinálódhat azzal, hogy papíron szlovák cégeken is keresztülfuttatják az árut, és szlovák oldalról is eljátsszák a színlelt exportot (Magyarországra vagy Romániába), és ott is visszaigénylik az áfát. Ugyanaz az áru többször megfordulhat a két-három ország között.
Emellett Horváth András becslése szerint további 1000 milliárd forint maradhat el a költségvetésből azzal, hogy árut importálnak, nem fizetik meg az áfát, de áfatartalommal együtt adják tovább egy közvetítő cégnek (ez azonban így csak virtuális áfa). Ezt követően a cég bedől, eltűnik, és az áru közvetítő cégeken keresztül eljut a bevásárlóközpont polcaira. Valójában az áru a szlovák gyárból a bevásárlóközpontba megy, és a közvetítő cégek ügyletei csak annak elfedéséhez kellenek, hogy valójában a bevásárlóközpont jut áfa nélkül a külföldről behozott áruhoz. Ezen kívül úgy is lehet áfát csalni, hogy a cégek exportot színlelnek, de az áru itthon marad, és feketén értékesítik.
A NAV bizonyíthatná
A sofőr a legtöbbet egy cégvezetőről mesél, aki szerinte egy fémkereskedelemmel foglalkozó adócsalásos láncolat kulcsembere. Állítólag ő finanszírozza és irányítja az ügyleteket, és cégét csak arra használja, hogy „lepapírozza” a szállítmányokat, vagyis a hatóság előtt azt a látszatot kelti, hogy legális fémkereskedelemmel foglalkozik. Beszélgetőpartnerünk azt állítja, a cégvezetőhöz több olyan cég is tartozik, amelyeket egy stróman üzemeltet, ezek a cégek végzik a piszkos ügyleteket.
Tud hasonló esetekről?
Fuvarozóként vagy egy cég alkalmazottjaként rálát az áfacsalásokra? Esetleg dokumentumokkal is tudná igazolni a történetet? Ne habozzon, írja meg történetét az onlinegazdasag@hvg.hu e-mail címre!
Kérdésünkre, hogy mivel lehetne bizonyítani, amit mond, azt mondja, a fuvarlevelekkel. Az adócsaló cégek „legálisan” végzik a tevékenységüket, és a könyvelésükből nem derül ki, hogy az árujukat azért viszik ki Szlovákiába, hogy megjárassák cégeken keresztül, majd áfa nélkül sokkal olcsóbban adják el Magyarországon. Ez csak akkor derülne ki, ha az adóhatóság bebizonyítaná, hogy az árut megjáratták. Szerinte ezt be lehet bizonyítani. Azt mondja, a vámosok számtalan esetben lefényképezik a teherautókat, és tudják, hogy ugyanaz az áru jön vissza, ami kiment. A sofőr által említett cégeket és alvállalkozóit már többször vizsgálta az adóhatóság, de az szerinte mindig csak azokig a stróman cégekig jutott, amelyek elúsztatják az áfát, pedig nagyon egyszerű lett volna eljutni a láncolat vezetőjéhez is, mégsem történt semmi - mondja.
Úgy érzi, a hatóságnál valami elakad. Azt mondja, vámosokkal beszélgetett, akik azt mondták, 'higgye el, hogy nem hülyék, hanem egyszerűen nem tudnak mit tenni, lefényképezik, jelentik, és nem történik semmi'. A férfi azt mondja, hogy „november elsejétől huszadikáig volt egy szabály, hogy a Magyarországra unión belülről érkező árut regisztrálni kellett. Minden egyes árut be kellett mutatni a vámhivatalban, és megnézték, hogy aki küldi, fizet-e adót, legális-e a cég, még azt is, hogy a gépkocsivezető be van-e jelentve. Ennyire naprakész adatai vannak a NAV-nak, mégsem tesznek semmit” – meséli.
Papírfuvarok
A fémkereskedő cégnél zajló csalás a sofőr szerint azzal kezdődött, hogy amikor Magyarország bekerült az Európai Unióba, rájöttek: ha az Ózdon vásárolt fémet papíron eladják Szlovákiába, majd onnan egy strómancégen keresztül papíron visszahozzák Magyarországra, megspórolhatják az áfát. A sofőr úgy keveredett bele ezekbe az ügyletekbe, hogy amikor már jobban ment a fémkereskedelem, a cégnek egyre több teherautóra volt szüksége. Megjegyzésünkre, hogy eszerint ő nekik dolgozott, azt mondja, szállított, de nem tudott arról, mi zajlik. Egy időben Ózdról szállított vasat Kápolnásnyékre, de „csak papíron”, vagyis az áru csak névlegesen került a fogadócég tulajdonába, a szerepe az lehetett, hogy nála eltűnjön a szállítmány, és feketén, áfa nélkül adhassák tovább. A cég nevét nem említi, csak azt, hogy azóta lekapcsolta az adóhatóság. Később bevontak egy szlovák céget, egy tüzép telepet is. Kezdetben oda is csak papíralapon „szállítottak”, később viszont ténylegesen is oda kellett vinni az árut, majd ugyanazt vissza kellett hozni.
Az áru utaztatását kezdetben óvatosan végezték: 2007-ig a sofőr által megnevezett cég csak befelé hozta a vasat. Ugyanazt a vasat visszaszállították Szlovákiába, de akkoriban még azt egy másik „társaság” végezte a sofőr szerint. Az első időszakban próbálták elkülöníteni a két tevékenységet, és a Szlovákiába visszamenő forgalmat távol tartották a cégtől. Valószínűleg féltek – mondja a sofőr. A következő években, amikor egyre több áru lett, lejjebb adtak az óvatosságból, és 2010 óta már az adócsaló cég viszi visszafelé is a vasat.
A sofőrünk többször úgy keveredett bele áfacsaló fuvarokba, hogy más cégnek Szlovákiába szállított valamit, és mivel a leszállítás után Szlovákiában volt üres teherautóval, érdeklődött, van-e valakinek onnan áruja, mert visszafelé tudna szállítani. „Nagyon sokszor akaratomon kívül olyan fuvart "vettem le" – mert soha nem tudja az ember, hogy mi az áru, mindig azt mondják, hogy normál kereskedelmi áru” – mondja. Kérdésünkre, hogy a fuvarlevélből nem lehet-e rájönni, miről szól az ügylet, azt mondja, hogy amikor a sofőr „leveszi” a fuvart, vagyis szóban megegyezik valakivel telefonon, akkor nem tudja, hogy illegális ügyletről van szó. Megegyeznek, a cég elküldi a megbízást, és csak akkor lehet látni, hogy miről szól a ügylet, amikor már kiment a helyszínre.
Amikor Szlovákiában elment a másik fuvarért, amiről telefonon megegyezett, ott már várta egy másik kamion, amit le sem pakoltak, csak odaadták neki a szállítólevelét, és ő üresen jött vissza Magyarországra - meséli. Így papíron azt az árut hozta, amit éppen akkor exportáltak Magyarországról, és az adócsaló cég teherautója is üresen ment vissza Magyarországra, így a cég azt a látszatot keltette, hogy csak exportált. 2011 után azonban ez az elővigyázatosság megszűnt. Amire korábban nagyon vigyáztak, hogy ne ugyanaz az autó hozza vissza, már nem számít - mondja. Az adócsaló cégek kamionjai azóta már nem üresen jönnek vissza Magyarországra: Szlovákiában lerakják vagy sokszor le sem rakják az árut, és hozzák vissza.
Volt olyan cég, ahol a rakodómunkások azt mesélték neki, hogy hétfőn lemezeket pakoltak fel egy teherautóra, és pénteken ugyanazokat a lemezeket pakolták le róla. Addig a kamion valószínűleg hozta-vitte ugyanazt az árut, csak a papírt cserélgették. A hvg.hu-nak a sofőr megmutatta azt a fémmegmunkáló céget is, ahová állítása szerint az elmúlt időszakban szállított árut. A cégben két munkás dolgozik, de valójában nem folyik munka. Akkor hozták létre a vállalkozást, amikor már jobban lepapírozták az áruk utaztatását. A Szlovákiából jövő autók ehhez a céghez jártak okmányt cserélni - mondja.
Ezekkel nem lehet versenyezni
Kérdésünkre, hogy hányan vannak az ismeretségi körében, akik ezzel foglalkoznak, azt mondja, nagyon sok sofőr vesz részt ilyen ügyletekben, „és egyre jobban csinálják”. Vagy azt érzik, hogy ennek az egésznek rövidesen befellegzik, és még gyorsan minél több fuvart meg akarnak csinálni. Vagy azt gondolják, hogy ezt még lehet csinálni, vagy tudják, hogy nem fogják meg őket - teszi hozzá. Később némi önellentmondásba keveredik, amikor azt mondja, hogy az áruk utaztatása csak a teherforgalom kis hányadát teszi ki, és a csókos sofőrök végzik. Meg azok, akik belecsöppennek, és előzetes ismeretek nélkül, akaratlanul vesznek részt a folyamatban.
A fuvarozókra nézve vegyes lenne a következménye, ha az adócsaló cégeket lekapcsolná a hatóság. Akkor ugyanis kevesebb szállítmány lenne, de legalább le is tisztulna a piac. Ezekkel a cégekkel ugyanis meglátása szerint tisztességesen nem lehet versenyezni: "ők fejlődnek, új gépkocsikat vesznek, akik pedig nem, azok mindent eladnak, és „mennek lefelé” - mondja a sofőr.
Egy furcsa eset
Elmond egy olyan esetet is, amikor először nem tudta, hogy áfacsalásra akarják használni, még akkor sem, amikor a fuvarmegbízást „levette”. Azt mondták neki ugyanis, hogy magyar telephelyről magyar telephelyre kell szállítani. a helyszinen azonban látta, hogy az áru, amit átpakoltak a kamionjára, annyit utazott, hogy teljesen szétesett a raklapokon csomagokra. Még jobban gyanút fogott, amikor átrakták az árut a teherautójára, és semmit sem kellett aláírnia. Feltűnt neki az is, hogy a fuvarlevélen 35 palettát tüntettek fel, a teherautójára viszont legfeljebb 33 fér.
Szólt, hogy ezt írják át, és azt is, hogy az áru számolhatatlan, a csomagolás pedig sérült. Ezt nem akarták, és arra kérték a sofőrt, hogy vigye el úgy, ahogy van. Erre ő nem volt hajlandó. Fenyegetőzni kezdett, hogy kihívja a hatóságot. A sofőr elmondása szerint erre gyorsan felhívták a cégtől a megbízóját, és azt ajánlották, hogy azonnal átutalnak a sofőr számlájára 300 eurót fuvardíj és kiállás címén, ha hagyja lerakni az árut a kamionjáról, és nem szól senkinek. Nem fogadta el az ajánlatot.
Egy sofőr ebbe nem láthat bele?
„A sofőrök nem látják át ilyen szinten azoknak a cégeknek az ügyleteit, akiknek szállítanak” – mondta a hvg.hu-nak egy nagyobb logisztikai cég vezetője, akit a hvg.hu arra kért meg, véleményezze a történetet. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy érzékelhetik a gyanús ügyleteket. Mint mondta, a sofőrnek valóban szemet szúrhat, ha folyton ugyanabban a relációban szállít, ugyanaz az áru, vagy ráadásul üres teherautóval kell járnia az utakat, és csak a papírokat hordozgatja.
A cég vezetője elmondta azt is, hogy a sofőr által említett normál kereskedelmi áruk szállítása uniós országok között egyáltalán nem esik szigorú előírások alá, és az utakon nem is nagyon tudja ellenőrizni az adó- és vámhatóság. Az uniós országok között nincs már vám, szabadon mozoghatnak az áruk, és a szállítmányhoz általában egy CMR (nemzeközi szállítólevél), valamint egy számla elegendő (akkurátusabb cégek a zökkenőmentesebb szállítás érdekében az áruról szóló műbizonylatot és rakományjegyzéket is adnak). A CMR a legfontosabb dokumentum, amelyen a feladó, a kiszolgálási hely, az átvevő, és például az szerepel, hogy milyen áruból, mennyit szállít a kamion. Utóbbi általában nem szöveges információ, hanem géppel leolvasható kód. Egy szúrópróbaszerű ellenőrzésen a vámhatóság megállíthatja a járművet (ez azonban nagyon ritkán történik meg, inkább a kamionok súlyát szokták megnézni, és azt, hogy biztonságos-e a rakomány elhelyezése). A vámosok rákérdezhetnek az áru eredetére, a célállomásra, meg is nézhetik, és elvileg gyanút foghatnak, hogy utaztatják, de erre kicsi az esély a logisztikai cég vezetője szerint. A sofőr például mondhatja azt, hogy meghiúsult a szállítás.
A logisztikai cég vezetője, akinek járművei szinte kizárólag nyugat-európai cégeknek szállítanak, azt mondta, hogy az adóhatóság gyakran ellenőrzi őket (gyakorlatilag minden évben), akár célzottan, vagy azért, mert valamelyik üzleti partnerüket vizsgálva átnézik a partnerükkel kapcsolatba került cégeket is. Ilyenkor minden számlát és fuvarlevelet bekérnek. Azt nem értette, hogy az áfavisszaigényléses csalás miért éri meg a sofőr által említett cégeknek. Ugyanis, ha Szlovákiába szállítják, hogy Magyarországon visszaigényeljék az áfát, akkor a szlovák importőr cégnek be kell fizetnie a szlovák 20 százalékos áfát, így ha a két cég tulajdoni háttere közös, akkor csak a 27 százalékos magyar áfa és a szlovák áfa különbség az, amit nyerni lehet egy szállítmányon, azonban ez már nem túl sok, hiszen csökkenti a szállítási költség is. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy egy teherautónyi vas sem nagy érték, így az áfája is kisebb, mint ha például műszaki cikkekről lenne szó. A logisztikai cég vezetője szerint legfeljebb akkor érheti meg az adócsaló cégeknek az ügylet, ha valamelyik oldalon végül nem fizetik meg az áfát (ezt követően a nemfizető cég felszívódik), és feketén értékesítik az árut.
HVG
A kamionsofőröknek is elege van az áfacsaló cégekből, akiknek színlelt fuvarozásokat kell végezniük, és Horváth András, a NAV-botrány kirobbantójának példája arra ösztönözheti őket, hogy ők is kitálaljanak - véli egy sofőr, aki megkereste a hvg.hu-t, hogy elmesélje, hogyan zajlanak azoknak a cégeknek a gyanús ügyletei, amelyektől időnként ő is kapott megbízásokat. Azért akart mesélni nekünk, hogy megmutassa, valóban létezik és működik az, amiről Horváth András beszél. Arra számít, hogy ha az adócsalások miatti botrány „nagyot szól”, akkor egy idő után más érintett sofőrök is meg fognak szólalni.
A kilencvenes évek óta kis családi vállalkozása van Észak-Magyarországon, és több teherautóval rendszeresen szállít Szlovákiába, Ausztriába, illetve Lengyelországba. A beszélgetés elején azonban kiköti, hogy nevét nem írhatjuk le, és nem készíthetünk róla képfelvételt, mert tart azoktól, akikről beszél nekünk. Végül csak azt követően megyünk bele egy terepszemlébe vele, miután leellenőriztük, cége és tevékenysége sem kamu. Az utunk során említ konkrét cégeket (még a telephelyeiket is megmutogatja az észak-magyarországi falvakban), amelyekről úgy véli, áfacsalásokban vesznek részt, de mivel állításait nem tudjuk bizonyítani, a cégek nevét kihagytuk a riportból. Ugyanakkor többórás közös utunk alatt nyilvánvalóvá válik, életszerűek azok az esetek, amikről beszélt.
Az igazi nagy üzlet a vas
A sofőr szerint általában kétféle ügylet van az áfacsalásos történetekben. Az egyik az, amikor újra és újra külföldre utaztatják ugyanazt az árut, és az export után visszaigénylik az áfát. Ezt inkább kisebb, „pitiáner” cégek végzik, és a lényeg, hogy lehúzzák az áfát az áruról – mondja.
Az igazi nagy üzlet viszont egy másik trükk: Szlovákiába eladnak szállítmányokat, de csak papíron, majd ugyanazt az árut visszahozzák, gyakran egy másik cégen keresztül, és feketén, vagyis áfa nélkül, jóval nyomottabb áron adják tovább a felhasználónak. Ez, mint meséli, évek óta nagyban megy azon a környéken. A kávéval, az étolajjal vagy például a szaloncukorral csinálják ezt, de az igazi nagy üzlet a „vas” arrafelé - mondja. Kérdésünkre, hogy honnan tudja ezeket, azt mondja, onnan, hogy fuvarozással foglalkozik, és sokszor „beleszalad” ebbe a történetbe.
Botrányos trükkök
A sofőr által elmondott esetek hasonlítanak arra, amit Horváth András állít. A NAV volt munkatársa szerint az áfacsalás nagy része a magyarországi cégek Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával folytatott, színlelt külkereskedelmén keresztül valósul meg. Becslése szerint a költségvetésből legalább 700 milliárd forint áfabevétel esik azzal, hogy az utaztatással a cégek exportot színlelnek, majd visszaigénylik a kiszállított termékek áfáját. Ez a csalás kombinálódhat azzal, hogy papíron szlovák cégeken is keresztülfuttatják az árut, és szlovák oldalról is eljátsszák a színlelt exportot (Magyarországra vagy Romániába), és ott is visszaigénylik az áfát. Ugyanaz az áru többször megfordulhat a két-három ország között.
Emellett Horváth András becslése szerint további 1000 milliárd forint maradhat el a költségvetésből azzal, hogy árut importálnak, nem fizetik meg az áfát, de áfatartalommal együtt adják tovább egy közvetítő cégnek (ez azonban így csak virtuális áfa). Ezt követően a cég bedől, eltűnik, és az áru közvetítő cégeken keresztül eljut a bevásárlóközpont polcaira. Valójában az áru a szlovák gyárból a bevásárlóközpontba megy, és a közvetítő cégek ügyletei csak annak elfedéséhez kellenek, hogy valójában a bevásárlóközpont jut áfa nélkül a külföldről behozott áruhoz. Ezen kívül úgy is lehet áfát csalni, hogy a cégek exportot színlelnek, de az áru itthon marad, és feketén értékesítik.
A NAV bizonyíthatná
A sofőr a legtöbbet egy cégvezetőről mesél, aki szerinte egy fémkereskedelemmel foglalkozó adócsalásos láncolat kulcsembere. Állítólag ő finanszírozza és irányítja az ügyleteket, és cégét csak arra használja, hogy „lepapírozza” a szállítmányokat, vagyis a hatóság előtt azt a látszatot kelti, hogy legális fémkereskedelemmel foglalkozik. Beszélgetőpartnerünk azt állítja, a cégvezetőhöz több olyan cég is tartozik, amelyeket egy stróman üzemeltet, ezek a cégek végzik a piszkos ügyleteket.
Tud hasonló esetekről?
Fuvarozóként vagy egy cég alkalmazottjaként rálát az áfacsalásokra? Esetleg dokumentumokkal is tudná igazolni a történetet? Ne habozzon, írja meg történetét az onlinegazdasag@hvg.hu e-mail címre!
Kérdésünkre, hogy mivel lehetne bizonyítani, amit mond, azt mondja, a fuvarlevelekkel. Az adócsaló cégek „legálisan” végzik a tevékenységüket, és a könyvelésükből nem derül ki, hogy az árujukat azért viszik ki Szlovákiába, hogy megjárassák cégeken keresztül, majd áfa nélkül sokkal olcsóbban adják el Magyarországon. Ez csak akkor derülne ki, ha az adóhatóság bebizonyítaná, hogy az árut megjáratták. Szerinte ezt be lehet bizonyítani. Azt mondja, a vámosok számtalan esetben lefényképezik a teherautókat, és tudják, hogy ugyanaz az áru jön vissza, ami kiment. A sofőr által említett cégeket és alvállalkozóit már többször vizsgálta az adóhatóság, de az szerinte mindig csak azokig a stróman cégekig jutott, amelyek elúsztatják az áfát, pedig nagyon egyszerű lett volna eljutni a láncolat vezetőjéhez is, mégsem történt semmi - mondja.
Úgy érzi, a hatóságnál valami elakad. Azt mondja, vámosokkal beszélgetett, akik azt mondták, 'higgye el, hogy nem hülyék, hanem egyszerűen nem tudnak mit tenni, lefényképezik, jelentik, és nem történik semmi'. A férfi azt mondja, hogy „november elsejétől huszadikáig volt egy szabály, hogy a Magyarországra unión belülről érkező árut regisztrálni kellett. Minden egyes árut be kellett mutatni a vámhivatalban, és megnézték, hogy aki küldi, fizet-e adót, legális-e a cég, még azt is, hogy a gépkocsivezető be van-e jelentve. Ennyire naprakész adatai vannak a NAV-nak, mégsem tesznek semmit” – meséli.
Papírfuvarok
A fémkereskedő cégnél zajló csalás a sofőr szerint azzal kezdődött, hogy amikor Magyarország bekerült az Európai Unióba, rájöttek: ha az Ózdon vásárolt fémet papíron eladják Szlovákiába, majd onnan egy strómancégen keresztül papíron visszahozzák Magyarországra, megspórolhatják az áfát. A sofőr úgy keveredett bele ezekbe az ügyletekbe, hogy amikor már jobban ment a fémkereskedelem, a cégnek egyre több teherautóra volt szüksége. Megjegyzésünkre, hogy eszerint ő nekik dolgozott, azt mondja, szállított, de nem tudott arról, mi zajlik. Egy időben Ózdról szállított vasat Kápolnásnyékre, de „csak papíron”, vagyis az áru csak névlegesen került a fogadócég tulajdonába, a szerepe az lehetett, hogy nála eltűnjön a szállítmány, és feketén, áfa nélkül adhassák tovább. A cég nevét nem említi, csak azt, hogy azóta lekapcsolta az adóhatóság. Később bevontak egy szlovák céget, egy tüzép telepet is. Kezdetben oda is csak papíralapon „szállítottak”, később viszont ténylegesen is oda kellett vinni az árut, majd ugyanazt vissza kellett hozni.
Az áru utaztatását kezdetben óvatosan végezték: 2007-ig a sofőr által megnevezett cég csak befelé hozta a vasat. Ugyanazt a vasat visszaszállították Szlovákiába, de akkoriban még azt egy másik „társaság” végezte a sofőr szerint. Az első időszakban próbálták elkülöníteni a két tevékenységet, és a Szlovákiába visszamenő forgalmat távol tartották a cégtől. Valószínűleg féltek – mondja a sofőr. A következő években, amikor egyre több áru lett, lejjebb adtak az óvatosságból, és 2010 óta már az adócsaló cég viszi visszafelé is a vasat.
A sofőrünk többször úgy keveredett bele áfacsaló fuvarokba, hogy más cégnek Szlovákiába szállított valamit, és mivel a leszállítás után Szlovákiában volt üres teherautóval, érdeklődött, van-e valakinek onnan áruja, mert visszafelé tudna szállítani. „Nagyon sokszor akaratomon kívül olyan fuvart "vettem le" – mert soha nem tudja az ember, hogy mi az áru, mindig azt mondják, hogy normál kereskedelmi áru” – mondja. Kérdésünkre, hogy a fuvarlevélből nem lehet-e rájönni, miről szól az ügylet, azt mondja, hogy amikor a sofőr „leveszi” a fuvart, vagyis szóban megegyezik valakivel telefonon, akkor nem tudja, hogy illegális ügyletről van szó. Megegyeznek, a cég elküldi a megbízást, és csak akkor lehet látni, hogy miről szól a ügylet, amikor már kiment a helyszínre.
Amikor Szlovákiában elment a másik fuvarért, amiről telefonon megegyezett, ott már várta egy másik kamion, amit le sem pakoltak, csak odaadták neki a szállítólevelét, és ő üresen jött vissza Magyarországra - meséli. Így papíron azt az árut hozta, amit éppen akkor exportáltak Magyarországról, és az adócsaló cég teherautója is üresen ment vissza Magyarországra, így a cég azt a látszatot keltette, hogy csak exportált. 2011 után azonban ez az elővigyázatosság megszűnt. Amire korábban nagyon vigyáztak, hogy ne ugyanaz az autó hozza vissza, már nem számít - mondja. Az adócsaló cégek kamionjai azóta már nem üresen jönnek vissza Magyarországra: Szlovákiában lerakják vagy sokszor le sem rakják az árut, és hozzák vissza.
Volt olyan cég, ahol a rakodómunkások azt mesélték neki, hogy hétfőn lemezeket pakoltak fel egy teherautóra, és pénteken ugyanazokat a lemezeket pakolták le róla. Addig a kamion valószínűleg hozta-vitte ugyanazt az árut, csak a papírt cserélgették. A hvg.hu-nak a sofőr megmutatta azt a fémmegmunkáló céget is, ahová állítása szerint az elmúlt időszakban szállított árut. A cégben két munkás dolgozik, de valójában nem folyik munka. Akkor hozták létre a vállalkozást, amikor már jobban lepapírozták az áruk utaztatását. A Szlovákiából jövő autók ehhez a céghez jártak okmányt cserélni - mondja.
Ezekkel nem lehet versenyezni
Kérdésünkre, hogy hányan vannak az ismeretségi körében, akik ezzel foglalkoznak, azt mondja, nagyon sok sofőr vesz részt ilyen ügyletekben, „és egyre jobban csinálják”. Vagy azt érzik, hogy ennek az egésznek rövidesen befellegzik, és még gyorsan minél több fuvart meg akarnak csinálni. Vagy azt gondolják, hogy ezt még lehet csinálni, vagy tudják, hogy nem fogják meg őket - teszi hozzá. Később némi önellentmondásba keveredik, amikor azt mondja, hogy az áruk utaztatása csak a teherforgalom kis hányadát teszi ki, és a csókos sofőrök végzik. Meg azok, akik belecsöppennek, és előzetes ismeretek nélkül, akaratlanul vesznek részt a folyamatban.
A fuvarozókra nézve vegyes lenne a következménye, ha az adócsaló cégeket lekapcsolná a hatóság. Akkor ugyanis kevesebb szállítmány lenne, de legalább le is tisztulna a piac. Ezekkel a cégekkel ugyanis meglátása szerint tisztességesen nem lehet versenyezni: "ők fejlődnek, új gépkocsikat vesznek, akik pedig nem, azok mindent eladnak, és „mennek lefelé” - mondja a sofőr.
Egy furcsa eset
Elmond egy olyan esetet is, amikor először nem tudta, hogy áfacsalásra akarják használni, még akkor sem, amikor a fuvarmegbízást „levette”. Azt mondták neki ugyanis, hogy magyar telephelyről magyar telephelyre kell szállítani. a helyszinen azonban látta, hogy az áru, amit átpakoltak a kamionjára, annyit utazott, hogy teljesen szétesett a raklapokon csomagokra. Még jobban gyanút fogott, amikor átrakták az árut a teherautójára, és semmit sem kellett aláírnia. Feltűnt neki az is, hogy a fuvarlevélen 35 palettát tüntettek fel, a teherautójára viszont legfeljebb 33 fér.
Szólt, hogy ezt írják át, és azt is, hogy az áru számolhatatlan, a csomagolás pedig sérült. Ezt nem akarták, és arra kérték a sofőrt, hogy vigye el úgy, ahogy van. Erre ő nem volt hajlandó. Fenyegetőzni kezdett, hogy kihívja a hatóságot. A sofőr elmondása szerint erre gyorsan felhívták a cégtől a megbízóját, és azt ajánlották, hogy azonnal átutalnak a sofőr számlájára 300 eurót fuvardíj és kiállás címén, ha hagyja lerakni az árut a kamionjáról, és nem szól senkinek. Nem fogadta el az ajánlatot.
Egy sofőr ebbe nem láthat bele?
„A sofőrök nem látják át ilyen szinten azoknak a cégeknek az ügyleteit, akiknek szállítanak” – mondta a hvg.hu-nak egy nagyobb logisztikai cég vezetője, akit a hvg.hu arra kért meg, véleményezze a történetet. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy érzékelhetik a gyanús ügyleteket. Mint mondta, a sofőrnek valóban szemet szúrhat, ha folyton ugyanabban a relációban szállít, ugyanaz az áru, vagy ráadásul üres teherautóval kell járnia az utakat, és csak a papírokat hordozgatja.
A cég vezetője elmondta azt is, hogy a sofőr által említett normál kereskedelmi áruk szállítása uniós országok között egyáltalán nem esik szigorú előírások alá, és az utakon nem is nagyon tudja ellenőrizni az adó- és vámhatóság. Az uniós országok között nincs már vám, szabadon mozoghatnak az áruk, és a szállítmányhoz általában egy CMR (nemzeközi szállítólevél), valamint egy számla elegendő (akkurátusabb cégek a zökkenőmentesebb szállítás érdekében az áruról szóló műbizonylatot és rakományjegyzéket is adnak). A CMR a legfontosabb dokumentum, amelyen a feladó, a kiszolgálási hely, az átvevő, és például az szerepel, hogy milyen áruból, mennyit szállít a kamion. Utóbbi általában nem szöveges információ, hanem géppel leolvasható kód. Egy szúrópróbaszerű ellenőrzésen a vámhatóság megállíthatja a járművet (ez azonban nagyon ritkán történik meg, inkább a kamionok súlyát szokták megnézni, és azt, hogy biztonságos-e a rakomány elhelyezése). A vámosok rákérdezhetnek az áru eredetére, a célállomásra, meg is nézhetik, és elvileg gyanút foghatnak, hogy utaztatják, de erre kicsi az esély a logisztikai cég vezetője szerint. A sofőr például mondhatja azt, hogy meghiúsult a szállítás.
A logisztikai cég vezetője, akinek járművei szinte kizárólag nyugat-európai cégeknek szállítanak, azt mondta, hogy az adóhatóság gyakran ellenőrzi őket (gyakorlatilag minden évben), akár célzottan, vagy azért, mert valamelyik üzleti partnerüket vizsgálva átnézik a partnerükkel kapcsolatba került cégeket is. Ilyenkor minden számlát és fuvarlevelet bekérnek. Azt nem értette, hogy az áfavisszaigényléses csalás miért éri meg a sofőr által említett cégeknek. Ugyanis, ha Szlovákiába szállítják, hogy Magyarországon visszaigényeljék az áfát, akkor a szlovák importőr cégnek be kell fizetnie a szlovák 20 százalékos áfát, így ha a két cég tulajdoni háttere közös, akkor csak a 27 százalékos magyar áfa és a szlovák áfa különbség az, amit nyerni lehet egy szállítmányon, azonban ez már nem túl sok, hiszen csökkenti a szállítási költség is. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy egy teherautónyi vas sem nagy érték, így az áfája is kisebb, mint ha például műszaki cikkekről lenne szó. A logisztikai cég vezetője szerint legfeljebb akkor érheti meg az adócsaló cégeknek az ügylet, ha valamelyik oldalon végül nem fizetik meg az áfát (ezt követően a nemfizető cég felszívódik), és feketén értékesítik az árut.
HVG
