Csongrád – A csongrádi családnak hatalmas erőfeszítésébe került, hogy az alsóvárosi telepről rendes, élhető körülmények közé kerüljenek, de most megint annak a réme fenyegeti őket, hogy visszacsúsznak.
Jóravaló, rendes, igyekvő emberek. A maguk erejéből törtek ki a szegénységből, minden segítséget megérdemelnek – jellemezte a csongrádi Gyurászékat a körzet önkormányzati képviselője, Murányi László. Ő javasolta a családot alapítványunk figyelmébe. Az édesapa géplakatos, az édesanya varrónő, jelenleg egyiküknek sincs munkája, nagyon nehéz anyagi körülmények között nevelik három fiukat.
– Akkor fordult igazán rosszra minden, amikor a többi devizahiteleshez hasonlóan mi is bajba kerültünk. Hat éve vettük a házunkat, akkor 32 ezret kellett havonta törleszteni. Ezt gond nélkül vállaltunk, a törlesztés azonban ma már majdnem 100 ezer lenne. Nem bírjuk – mondta el Gyurász Vilmos. Amikor látta, hogy baj lesz, bement a bankba, fizetéskönnyítést kért, de mivel nem volt jártas a jogi és pénzügyi útvesztőkben, belement egy olyan szerződésbe, amely végül nem oldotta meg a gondjaikat. Nyáron újabb problémával kellett szembenézni. A családfő egy sokkal jobb állásajánlatot kapott, ezért felmondott korábbi munkahelyén. Menet közben derült ki, hogy a tények és az ígéret nem vág egybe, két szék között a földre került. Ibolya, a felesége varrodában dolgozott, régóta nem talál magának állást Csongrádon. A családnak most havonta 70 ezer forintból kell megoldania az életét. Hatalmas erőfeszítésükbe került, hogy az alsóvárosi telepről rendes, élhető körülmények közé kerüljenek, de most megint annak a réme fenyegeti őket, hogy visszacsúsznak, sóhajtott a házaspár.
– Minden lehetőséget megragadok, akár 1-2 napos munkákat is elvállalok, csak legyen egy kis pénzünk. Az önkormányzattól engedélyt kaptam fagyűjtésre, a tüzelőre szerencsére nem lesz gondunk a télen – árulta el az édesapa. Az édesanya akár otthon is szívesen hasznosítaná a szaktudását, de nem teheti, nincs varrógépe. Sosem tellett rá, mondta szomorúan. Legnagyobb örömük a három fiuk. Vili nyolcadikos, mindig kitűnő tanuló volt. Ezt az eredményt idén is szeretné megtartani, akkor ugyanis egy olyan könyvet kap emlékbe, amelyet a polgármester is aláír, tudatta büszkén a fiú. A jövőre vonatkozóan határozott terve van. Kiskunfélegyházán tanul majd két tannyelvű műszaki szakközépiskolában, ha felnő, mérnök lesz. Öccse, Olivér is nagyon szereti az iskolát, a kis Alexander pedig nemrég kezdte az óvodát. Mindig szerény náluk a karácsony, csak fát állítanak, ajándékozni nem szoktak, fogalmaztak a szülők. Alapítványunk segítségével idén talán kissé ünnepibbé, feledhetetlenné tehetik a szentestét…
(delmagyar )