A balkáni ország életében a jövő évben komoly esemény érkezik el: 100 éve lesz annak, hogy az I. világháborút kirobbantó merényletet elkövették Szarajevóban. Ennek apropóján már elkezdődött a megemlékezések szervezése, de ez egy megosztott országban nem mehet zökkenőmentesen. A történelmi esemény megítélése korántsem nevezhető egységesnek, s ez rányomja bélyegét az évfordulóra.
2014 júniusában lesz 100 éve annak, hogy Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét egy szerb merénylő megölte Szarajevó utcáin, s a már amúgy is feszült nemzetközi helyzetben a balkáni lőporos hordó lángra lobbantotta a világot. A nehezen megteremtett európai béke apropóján a nyugat-európai országok is lázasan készülnek a megemlékezésre, s jelentős anyagi támogatást biztosítanak Bosznia-Hercegovina számára. Jelenleg azonban úgy tűnik, nem lesz mindenki jelen az ünnepségeken: a Boszniai Szerb Köztársaság vezetői már nyilvánosságra hozták, hogy nem kívánnak részt venni az eseményen.
Előkészületek európai támogatással
A jövő év júniusában megrendezésre kerülő rendezvénysorozatra Szarajevóban már javában készülődnek, amelyhez főként Franciaországtól és Németországtól kapnak anyagi támogatást. Franciaországban olyannyira komolyan gondolták ezt, hogy Nicolas Sarkozy elnöksége alatt a védelmi minisztériumban egy teljes részleg foglalkozott a több mint 100 oldalas tervezet előkészítésével. A megemlékezés finanszírozására a nyugat-európai ország Szarajevó városával közösen hozott létre egy alapítványt, amelynek költségvetését főként uniós eszközökből fedezik. Az ötletek között szerepel például egy Tour de France kerékpárversenyhez hasonló sportesemény levezénylése, melynek végállomása a boszniai főváros lenne. Az viszont már egészen biztos, hogy a Bécsi Filharmonikusok fognak koncertet adni az évforduló napján Szarajevóban. Ezen kívül fesztiválokat, filmhetet és történészkongresszust is terveznek. Egy esetleges csúcstalálkozó is létrejöhet az első világháborúban résztevő országok vezető politikusainak részvételével. Az eddig kiszivárgottak szerint az egész eseménysorozat lényege az lenne, hogy a nemzetek közötti megbékélést hirdesse.
Nemzeti hős vagy elvakult terrorista?
A szarajevói lázas készülődés körül mégsem érezhető a megbékélés szelleme. Bosznia-Hercegovina fővárosa a merénylet óta átélt két véres világháborút s a népirtás borzalmával átitatott polgárháborút, s mindezek után abban reménykedhetnénk, hogy az egy emberöltővel ezelőtti eseményekre emlékezvén képes lehet az ország békében készülni. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű, hiszen a többnemzetiségű ország igencsak megosztott a nagy történelmi jelentőséggel bíró nap megítélésében. A nézeteltérés oka abban rejlik, hogy mindenki másképp értelmezi a merényletet. Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője többször is úgy nyilatkozott, hogy nem kívánnak részt venni a megemlékezések szervezésében. A megosztott ország egyik részének vezetője szerint Szerbiával együttműködve fognak a szarajevói eseményekre visszagondolni, amiről már a szomszédos ország vezetőivel egyeztetett is, de konkrétumokat még nem árult el. A megemlékezések körüli feszültségek arra vezethetők vissza, hogy a szerbek, horvátok és bosnyákok eltérően értelmezik Princip tettét. A szerbek többsége nemzeti hősként tekint rá, akinek emlékét éltetni kell. Mások számára azonban a szerb nacionalista egy terrorista, akinek tette az első világháborút vonzotta magával.
Dodik az eseménnyel kapcsolatos félelmeit az Európai Unió Bizottsággal is megosztotta, méghozzá egy hivatalos levélben. Ugyanis attól tart, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fog kapni a megemlékezések során annak a ténye, hogy egy boszniai szerb tettéről van szó, ami szerinte könnyen átcsaphat egy újabb szerbellenes tervbe. Véleménye szerint különösen a történészkonferencián lehetnek olyan felszólalások, amelyek a Boszniai Szerb Köztársaság létét kérdőjelezhetik meg. Dodik egyébként a Principről alkotott véleményét is nyíltan vállalja, miszerint a merénylő egyértelműen egy szabadságharcos és semmiképpen sem tekinthető terroristának.
„Mire lehullanak a falevelek, már haza is térnek a katonák…”
II. Vilmos német császár egykoron ezen szavakkal indította útjára katonáit a háborúba, s azóta jól tudjuk, hogy a villámháborúnak induló konfliktus egy egész világot felforgató eseménnyé vált. Az európai béke megteremtése igencsak hosszúra nyúlt, s a Bosznia-Hercegovina és a Balkán országait feszítő ellentétek a mai napig nem tűntek el. Napjainkban szinte teljesen reménytelennek látszik, hogy a véres polgárháborút már csaknem két évtizede maga mögött tudó Bosznia-Hercegovina népei képesek legyenek közösen emlékezni az egész világot megrázó esemény évfordulójára, s ezen a híren szinte már meg sem lepődünk.
----------------------------------------------
A keleti kérdés megoldatlansága történelmi távlatból szemlélve
A Balkán-félsziget több évszázadon keresztül a Török Birodalom fennhatósága alá tartozott, s amikor az oszmán uralom meggyengülni látszott, hatalmi űr keletkezett a térségben. A korszak diplomatái csak keleti kérdésként emlegették ezt, hiszen a fiatal nemzetállamok gyorsan a nagyhatalmi érdekek játszóterévé váltak. Évszázados távlatból szemlélve azonban már nem túlzás azt állítani, hogy a balkáni események csupán a közeledő világégés egyik ürügyéül szolgáltak. A XX. század elejére tehát tisztán körvonalazódtak az egymással szembenálló hatalmi tömbök Európában, s a balkáni lőporos hordó robbanni készült. Végül a világháború ürügyét egy szerb nacionalista merénylő, Gavrilo Pincip szolgáltatta, aki 1914 júniusában a monarchia által annektált Bosznia-Hercegovinában meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét. A többi pedig már történelem…
2014 júniusában lesz 100 éve annak, hogy Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét egy szerb merénylő megölte Szarajevó utcáin, s a már amúgy is feszült nemzetközi helyzetben a balkáni lőporos hordó lángra lobbantotta a világot. A nehezen megteremtett európai béke apropóján a nyugat-európai országok is lázasan készülnek a megemlékezésre, s jelentős anyagi támogatást biztosítanak Bosznia-Hercegovina számára. Jelenleg azonban úgy tűnik, nem lesz mindenki jelen az ünnepségeken: a Boszniai Szerb Köztársaság vezetői már nyilvánosságra hozták, hogy nem kívánnak részt venni az eseményen.
Előkészületek európai támogatással
A jövő év júniusában megrendezésre kerülő rendezvénysorozatra Szarajevóban már javában készülődnek, amelyhez főként Franciaországtól és Németországtól kapnak anyagi támogatást. Franciaországban olyannyira komolyan gondolták ezt, hogy Nicolas Sarkozy elnöksége alatt a védelmi minisztériumban egy teljes részleg foglalkozott a több mint 100 oldalas tervezet előkészítésével. A megemlékezés finanszírozására a nyugat-európai ország Szarajevó városával közösen hozott létre egy alapítványt, amelynek költségvetését főként uniós eszközökből fedezik. Az ötletek között szerepel például egy Tour de France kerékpárversenyhez hasonló sportesemény levezénylése, melynek végállomása a boszniai főváros lenne. Az viszont már egészen biztos, hogy a Bécsi Filharmonikusok fognak koncertet adni az évforduló napján Szarajevóban. Ezen kívül fesztiválokat, filmhetet és történészkongresszust is terveznek. Egy esetleges csúcstalálkozó is létrejöhet az első világháborúban résztevő országok vezető politikusainak részvételével. Az eddig kiszivárgottak szerint az egész eseménysorozat lényege az lenne, hogy a nemzetek közötti megbékélést hirdesse.
Nemzeti hős vagy elvakult terrorista?
A szarajevói lázas készülődés körül mégsem érezhető a megbékélés szelleme. Bosznia-Hercegovina fővárosa a merénylet óta átélt két véres világháborút s a népirtás borzalmával átitatott polgárháborút, s mindezek után abban reménykedhetnénk, hogy az egy emberöltővel ezelőtti eseményekre emlékezvén képes lehet az ország békében készülni. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű, hiszen a többnemzetiségű ország igencsak megosztott a nagy történelmi jelentőséggel bíró nap megítélésében. A nézeteltérés oka abban rejlik, hogy mindenki másképp értelmezi a merényletet. Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője többször is úgy nyilatkozott, hogy nem kívánnak részt venni a megemlékezések szervezésében. A megosztott ország egyik részének vezetője szerint Szerbiával együttműködve fognak a szarajevói eseményekre visszagondolni, amiről már a szomszédos ország vezetőivel egyeztetett is, de konkrétumokat még nem árult el. A megemlékezések körüli feszültségek arra vezethetők vissza, hogy a szerbek, horvátok és bosnyákok eltérően értelmezik Princip tettét. A szerbek többsége nemzeti hősként tekint rá, akinek emlékét éltetni kell. Mások számára azonban a szerb nacionalista egy terrorista, akinek tette az első világháborút vonzotta magával.
Dodik az eseménnyel kapcsolatos félelmeit az Európai Unió Bizottsággal is megosztotta, méghozzá egy hivatalos levélben. Ugyanis attól tart, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fog kapni a megemlékezések során annak a ténye, hogy egy boszniai szerb tettéről van szó, ami szerinte könnyen átcsaphat egy újabb szerbellenes tervbe. Véleménye szerint különösen a történészkonferencián lehetnek olyan felszólalások, amelyek a Boszniai Szerb Köztársaság létét kérdőjelezhetik meg. Dodik egyébként a Principről alkotott véleményét is nyíltan vállalja, miszerint a merénylő egyértelműen egy szabadságharcos és semmiképpen sem tekinthető terroristának.
„Mire lehullanak a falevelek, már haza is térnek a katonák…”
II. Vilmos német császár egykoron ezen szavakkal indította útjára katonáit a háborúba, s azóta jól tudjuk, hogy a villámháborúnak induló konfliktus egy egész világot felforgató eseménnyé vált. Az európai béke megteremtése igencsak hosszúra nyúlt, s a Bosznia-Hercegovina és a Balkán országait feszítő ellentétek a mai napig nem tűntek el. Napjainkban szinte teljesen reménytelennek látszik, hogy a véres polgárháborút már csaknem két évtizede maga mögött tudó Bosznia-Hercegovina népei képesek legyenek közösen emlékezni az egész világot megrázó esemény évfordulójára, s ezen a híren szinte már meg sem lepődünk.
----------------------------------------------
A keleti kérdés megoldatlansága történelmi távlatból szemlélve
A Balkán-félsziget több évszázadon keresztül a Török Birodalom fennhatósága alá tartozott, s amikor az oszmán uralom meggyengülni látszott, hatalmi űr keletkezett a térségben. A korszak diplomatái csak keleti kérdésként emlegették ezt, hiszen a fiatal nemzetállamok gyorsan a nagyhatalmi érdekek játszóterévé váltak. Évszázados távlatból szemlélve azonban már nem túlzás azt állítani, hogy a balkáni események csupán a közeledő világégés egyik ürügyéül szolgáltak. A XX. század elejére tehát tisztán körvonalazódtak az egymással szembenálló hatalmi tömbök Európában, s a balkáni lőporos hordó robbanni készült. Végül a világháború ürügyét egy szerb nacionalista merénylő, Gavrilo Pincip szolgáltatta, aki 1914 júniusában a monarchia által annektált Bosznia-Hercegovinában meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét. A többi pedig már történelem…
Gondola
