Először kezdjük azzal, ki is Bodnár Zoltán, akinek kezei alatt az alábbi linken található írás létrejött és engem válaszra késztetett? Magyarország történelmében, mely helyeken hagyta lábnyomát, mely helyeken volt befolyása? Nézzük csak a teljesség igénye nélkül:
Pénzügyi jogász, egyetemi docens,
az állam- és jogtudományok kandidátusa,
1991-93, 1995, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke,
1998-2002 a CIB Bank volt vezérigazgatója,
1995-97 a MNB londoni leánybankjának a Hungarian International Banknak volt elnöke,
1997-98 a Világbanknak és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak volt alelnöke
2002 Nemzeti Autópálya Rt. elnök-vezérigazgatója
2005 Magyar Export-Import Bank Rt. vezérigazgatója
Nemzetközi Társaságok, melyeknek tagja:
1995-2002 Londoni Central European Growth Fund befektetési alap igazgatóságának
Budapesti Értéktőzsde vezető testületének(Tőzsdetanács)
1996-1998 GIRO Elszámolásforgalmi Rt. elnöke
1997-1998 Befektetővédelmi Alap tagja
2002-2003 Konzumbank igazgatóságának
2006-tól tagja a Malév igazgatóságának
Bodnár Zoltán életrajzi adatai a www.ecopedia.hu oldalról származnak.
“TÖRTÉNELMI FELELŐSSÉG TERHELI MOST A KÚRIÁT”
“Az adós tartozása nem a lerovó pénznemben, azaz forintban áll fenn, hanem devizában.”
Igen. De ez a tartozás nem lehet kölcsöntartozás, mert kölcsön az, amit vissza kell fizetni. Át nem adott összeget pedig nem lehet megfizetni. A devizaösszeget nem visszafizeti az Adós, hanem megfizeti a folyósított forint ellenében. De akkor nem kölcsönt adott a Bank, mert a deviza ellenértéke a kapott forintnak, hiszen a forint ellenében követeli a bank. Tehát a vételár ellenében történő devizakövetelésről van szó, ami nem más, mint deviza vétel. De akkor jogtalan a devizára felszámított kölcsönkamat.
“A perekben gyakran hivatkoznak arra, hogy devizaalapú kölcsönszerződés jogszabályba illetve nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző, uzsorás vagy más jogügyletet leplező színlelt szerződés. Nem az. Ezt a kölcsönfajtát számos jogszabály szabályozza, közel egy évtized alatt több százezer ilyen szerződést kötöttek az állami felügyeleti jóváhagyással a bankok.”
Attól, hogy számos jogszabály szabályoz valamit, még lehet jó erkölcsbe ütköző, hiszen a szabályozás nem jelenti azt, hogy a szabályokat be is tartották.
A pénzkölcsön nyújtást a törvény szabályozza, mégis, a Bankok csak az Adós kötelezettségét kérik számon, de azt sem a szerződés szerint. Ugyanis hiába kérik a devizaösszeg megfizetését az Adóstól, mint ahogyan a szerződésben rögzítve van a követelt devizaösszeg, a kölcsön jogcímen történő követelésnek nem képesek eleget tenni a saját hibájuk miatt. Amiatt, hogy NEM ADTÁK KÖLCSÖNBE AZ ADÓSNAK A KÖVETELT DEVIZAÖSSZEGET. Képtelenség kölcsön jogcímen beszedni egy pénzösszeget az Adóstól, ha a Bank, aki köteles a követelt összeget az Adós rendelkezésére bocsátani, ezt nem teszi meg.
“Az adós által eleve vállalt árfolyamkockázat okán a változatlan összegű devizatartozás törlesztéséhez az adósnak több forintra van szüksége. Az árfolyamváltozásból a banknak semminemű előnye nem származik.”
Eleve vállalt árfolyamkockázat a csalás okán szedhető. Az Adós azt gondolta, pénzkölcsönt fog kapni. De ha a devizaösszeget pusztán követeli a Bank, miközben kifizeti a szerződéskori áron a követelt összeget, nem történik pénzkölcsön nyújtás, adásvétel történik. Ezt a gazdasági eseményt kölcsönnyújtásként könyvelni csalás. Az át nem adott, de követelt devizaösszegre ezért ügyleti kamatot a törvény értelmében nem lehet felszámítani.
Most pedig olyan sorok következnek, amiknek olvasása gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott:
“Történelmi felelősség terheli most a Kúriát. Amiről dönt, az valójában nem kevesebb, mint hogy Magyarország jogállam-e. Ahol jogbiztonság van. Ahol a szerződésben vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell. …”
A Kúriának nem kell arról döntenie, hogy Magyarország jogállam-e, mert mi tudjuk, hogy Magyarország nem jogállam. Tudjuk, hogy Magyarországon nincs jogbiztonság, mert a közjegyzők, bírók, ügyészek, politikusok a Bankok minden szeszélyét, kérését kiszolgálva áldozzák be a magyar családokat és vállalkozásokat a Bankok oltárán.
Nem lehet jogállam egy olyan országban, ahol kölcsönnek nevezett pénzügyi termék miatt a magyar nemzet tagjainak élete közvetlen veszélyben van, mert elvonják a munkájáért kapott bérét olyan ügylettel, amire nem akart szerződni soha.
“…a játékszabályokat utólag határozzák meg a politika kedve szerint. “
Bizony! A játékszabályokat nem kell utólag meghatározni. A játékszabályok szerint csalás történt, Magyarország gazdaságának tönkretételével, a magyar emberek kifosztása által, a magyar családok vagyonának elvétele történik, a munkahelyek leépítése, a születések számának csökkenése, a halálozás indokolatlan növekedése, az ország elhagyása.
Ezt kell nekünk, magyar embereknek megfékezni. A Kúria erre nem képes. A Kúriának már volt lehetősége megfékezni az ámokfutást. Nem tette. Nem tette Kásler Árpád OTP-s perében, aminek tegnap volt Luxemburgban a tárgyalása. Az árrés a devizakereskedelem döntő bizonyítéka, ezért arról gondolkodni, hogy jogosan merült-e fel, vagy sem, lényegtelen kérdés, ha fel sem merülhetett pénzkölcsön nyújtás esetén.
Kásler Árpád évekkel ezelőtt tisztán látta, hogy olyan költségről van szó, aminek semmi köze nincs kölcsön nyújtáshoz. Erre fel a Kúria azon gondolkodik, hogy jogos-e kölcsön nyújtáskor felszámolni olyan költséget, ami azért merülhetett fel, mert az Adós nem a kölcsönt kapta meg,
hanem Magyarország árát.
Nekünk ez az ár kevés Magyarországért.
Kedves Bodnár Zoltán Docens Úr!
Ha Ön nem tudná, A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN
Utóirat:
A kirovó és a lerovó pénznemmel mindig valaminek a pénzzel történő rendezése történik. De ehhez szükség van valamilyen megfizetendő szolgáltatásra, megfizetendő termékre, dologra.
Ezen szolgáltatás, termék, dolog értékállandósági kikötéssel történő megfizetését biztosítja a pénznem kirovása a hazaitól eltérő devizában. Ellenben esetünkben maga a CHF vagy egyéb idegen deviza az, amelyet a Bank, mint pénzkölcsönt szolgáltatja, HA KÖLCSÖNNYÚJTÁS ESETÉN EZEN MEGHATÁROZOTT PÉNZÖSSZEG MEGFIZETÉSÉRE VAGYUNK KÖTELEZVE.
Kölcsöntartozás miatt akkor követelhető az idegen deviza, ha maga az idegen deviza van rendelkezésre bocsátva.
Ha ellenben az idegen deviza ELLENÉRTÉKE VAN RENDELKEZÉSRE BOCSÁTVA ,
AKKOR KI VAN FIZETVE FORINTTAL,S EZÉRT AZ ÜGYLET NEM KÖLCSÖNÜGYLET. TEHÁT AZ IDEGEN DEVIZA NEM SZOLGÁLTATVA VAN, MINT PÉNZKÖLCSÖN, HANEM MEGVÉVE VAN, MINT IDEGEN DEVIZA. EZÉRT HA FORINTOT KAP AZ ADÓS AZ IDEGEN DEVIZA HELYETT, akkor csak adásvétel miatt tartozhat vele, és ezt a kötelmi jog egy másik szerződéstípusa szerint lehet követelni. Adásvétel szerint. Ott viszont nincs kölcsönkamat felszámítására lehetőség. Mivel mi kölcsönszerződést kötöttünk, ezért az idegen deviza helyetti forint folyósítást kölcsönadásként felkönyvelni:
CSALÁS,
ÉS NEM KEVERENDŐ ÖSSZE AZ ELLENÉRTÉK IDEGEN DEVIZÁBAN TÖRTÉNŐ KIROVÁSÁVAL, AMIT AZTÁN FORINTBAN KELL LERÓNI (adásvétel, különböző szolgáltatási szerződések esetén, mint ellenérték meghatározása).
Az idegen devizában meghatározott tartozás rendelkezésre bocsátás nélkül nem lehet pénzkölcsönnyújtás. Felkönyvelése hiteltartozásként lehetőséget biztosít a valóság szerinti adásvétel miatt az árfolyam különbözet felszámítására, az árrés képzésére a kétféle árfolyam alkalmazása miatt (folyósításkori vételi és törlesztéskori eladási árfolyam), miközben az ügylet nem kölcsönügylet, hanem deviza adásvétel.
A kölcsönnyújtásként történő könyvelés miatt kölcsönkamatot is követelhetnek a Bankok, miközben a valóságban nem történt pénzkölcsön nyújtás. Az idegen devizát, mint kölcsönadottat követeli a bank, miközben maga az adós fizeti azt meg a folyósított forint helyett, ami valójában a deviza vételára volt. A devizaösszeg úgy van kiróva az Adósra, mint megfizetendő kölcsöntartozás, hogy soha nem kapta azt meg, és az ügyletben a Bank vevőként szerepel, és nem szolgáltat pénzkölcsönt.
Mi, devizaalapú hitelesek, akik nem kaptunk hitelt, és nem kaptunk pénzkölcsönt, szintén a józan belátás erejében bízunk.
Tesszük ezt azért, mert Magyarország a magyaroké, mert az emberi életet nem írhatják felül sem a politikai pártok, sem a Bíróságok, sem az Ügyészségek, sem a Kúria, sem a közjegyzők.
Ugye, Bodnár Zoltán Docens Úr?
A HAZA NEM ELADÓ !
http://kaslerarpad.hu/?p=5828
Európai Bíróság: beleszólhat a devizahitelek árfolyamába a Kúria
Vizsgálható az árfolyamrés kérdése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós szabályok alapján, sőt a Kúriának a tisztességtelenség megállapításakor – bizonyos esetekben – az átváltási árfolyam meghatározására is lehetősége lenne – írja a Magyar Nemzet pénteki számában az Európai Bizottság állásfoglalására hivatkozva.
A napilap beszámol arról, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság magyar devizahitel-perben tartott csütörtökön tárgyalást, az ítélkező fórum az úgynevezett Kásler-ügy részleteit tekintette át.
Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa a lapnak elmondta: az elmúlt hónapokban, az eljárás kezdeti szakaszában a peres felek, valamint az Európai Unió tagállamai, egyes uniós szervezetek tehettek észrevételt, a hazai devizavitáról az OTP és a magyar kormány mellett az Európai Bizottság, és több uniós ország is elküldte írásos véleményét.
A csütörtöki tárgyalások Magyarország, Németország, az Európai Bizottság képviselői szóban is kifejtették álláspontjukat a bíróság előtt – írja az újság.
Lehóczki Balázs közölte a lappal, hogy az ítélkező fórum csütörtökön nem hozott döntést, a határozat kihirdetése – az eljárási rendnek megfelelően – három-négy hónap múlva várható.
Az európai eljárás előzménye, hogy Kásler Árpád és felesége devizahitel ügyben tavaly jogerősen pert nyert a Szegedi Ítélőtáblán az OTP-vel szemben. A pénzintézet a döntés felülvizsgálatát kérte a Kúriától, és a magyar legmagasabb ítélkező fórum ez év elején három kérdést tett fel az uniós bíróságnak – emlékeztet a napilap.
