November elején a UPC előfizetői számára egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné vált a legtöbb torrent oldal. Az ügyfélszolgálat véletlen hibára hivatkozott, a kommunikációs igazgató szerint nem tudni, mi a jelenség oka. A kommunikációs zűrzavart követően órákra leállt a UPC lakossági internet-szolgáltatása.
A reklamációk szerint a UPC hálózatán keresztül mintegy fél napon át nem volt elérhető a Hotmail, a Youtube, valamint a Facebook esetében nem működött a képletöltés.
Tegnap délután négy óra körül újra bedőlt a UPC internete. A Facebook-on kiadott közlemény szerint az internethálózatukon DNS hiba keletkezik, dolgoznak a probléma megoldásán. Öt körül kiírták, hogy minden rendben, a problémát megoldották, majd egy órán belül újra tömeges bejelentések érkeztek teljes leállás miatt. A mintegy másfél órán át tartó leállás alatt nem működtek a telefonok se. A UPC ekkor szintén DNS hibára hivatkozott.
Eddigre elkezdett terjedni az információ, miszerint a UPC teljes hálózata túlterheléses (DDoS) támadás alatt van, amit a szolgáltató nem tud elhárítani. Este 9 körül a Facebook-on megjelent újabb közlemény még mindig csak az időhúzást szolgálta, azt mondták, akinél nem működik az internet, indítsa újra a modemet, ha az nem használ, jelezze újra a hibát az ügyfélszolgálaton.
Felmerül a kérdés: milyen túlterheléses támadás lehet az, ami egy nemzetközi szolgáltató országos lefedettségű hálózatát térdre kényszeríti. Értelemszerűen, a szolgáltató fel van készülve egyidejűleg több millió ember internet-elérésének biztosítására, így a kisebb szerverparkok kiütésére alkalmas, szokványos túlterheléses támadást meg se érezne egy ilyen hálózat. Egy ilyen méretű támadás kiterjedtebb eszközállományt, szaktudást, szervezett apparátust igényelne. Ilyen eszközrendszerrel hazai viszonylatban nem-kormányzati szervezet aligha rendelkezik.
Mindeddig egyetlen példa nem volt rá, hogy egy hacker-csoport egy országos szolgáltató hálózatát térdre kényszerítette volna (többnyire csak a weblapokat ütik ki). Ilyen lehetőségekkel kormányzati szervek, illetve nemzetközi szinten működő szolgálatok rendelkezhetnek, vagy a hodudvarukban működő magánérdekeltségek.
Felmerül az újabb kérdés: jelen helyzetben milyen érdeke fűződik az ilyen szolgálatoknak ahhoz, hogy egy országos szolgáltatót térdre kényszerítsenek? Tekintettel arra, hogy a szolgáltató átmenetileg elérhetetlenné tette a torrent oldalakat, később pedig a közösségi hálók voltak elérhetetlenek, levonhatjuk a logikus következtetést, hogy a szolgáltatói cenzúra kialakítása körül pörögnek az események.
Mintegy másfél éve az Orbán-kormány bejelentette, hogy a közeljövőben az internet-szolgáltatóknak vállalniuk kell, hogy a magyar felhasználók számára elérhetetlenné teszik a kormány által szélsőségesnek nyilvánított, külföldi szerverről üzemelő honlapokat. Ennek legitimálását szolgálta a kurucz.info körül keltett hisztéria.
Ha a szolgáltató ezt bármilyen működési szabályzatra, vagy elvi okokra hivatkozva megtagadja, a kormány vagy alul marad egy közönséges internet-szolgáltatóval szemben, vagy kényszerhez kell folyamodnia. Két lehetőség van: vagy jelenleg is folyamatban van egy radikális szolgáltatói internetcenzúra kiépítése, aminek törvényi hátterét csak a technikai háttér megszilárdítása után alakítják ki - ez esetben hihetetlen amatőr módon csinálják, és a belső átalakítások a szolgáltatás rovására mennek, - vagy a UPC nem tanúsított együttműködést, és a kormány kénytelen volt erőt demonstrálni.
Bármelyikről legyen is szó, az ilyen cenzúra kialakítása annak érdekében zajlik, hogy a hazánkhoz közelítő frontvonal (pl. ukrán helyzet) instabillá válása esetén a kormány irányítás alatt tudja tartani az ellenzéket. A torrent oldalak elérhetetlenné tétele az ürügy a törvényi háttér elfogadtatásához, de az intézkedés lényege, hogy a kormány utasítására az internetszolgáltató elérhetetlenné tegyen bizonyos weboldalakat; rendszerellenes honlapok, és mint a fenti példa is mutatja, szükség esetén a Facebook, valamint más, civil szervezkedésre alkalmas közösségi hálók.
Utólag előállhatnak bármilyen magyarázattal a teljes leállás kapcsán, - csakhogy közönséges hibák, vihar okozta károk nem lehetnek magyarázat arra, hogy előbb miért csak a torrent oldalak, a későbbiekben pedig miért csak a közösségi hálók váltak elérhetetlenné.
Molnár István
