Hiába terjesztené ki a kormány a rezsicsökkentést a társasházak és lakószövetkezetek közös helyiségeire, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jövőben csökkenni fog a közös költség összege is. A fenntartási hozzájárulás összegének meghatározása ugyanis a társasház belső ügye.

Tovább faragná a társasházak és lakószövetkezetek közös költségét Németh Szilárd. A Fidesz rezsicsökkentésért felelős kommandójának parancsnoka a rezsicsökkentéssel kapcsolatban kezdeményezte a lakószövetkezeti és a társasházi törvény módosítását annak érdekében, hogy a villamos energia ellátásról szóló törvény is adjon lehetőséget a közös helyiségek egyetemes szolgáltatására. “A közös költségeket ismét faragni fogjuk” – fogalmazott Németh Szilárd, hozzátéve: kezdeményezésének 20 százalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban.

A rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosító javaslat általános vitájában célként a rezsicsökkentés teljessé és pontosabbá tételét nevezte meg az indítványt benyújtó Németh Szilárd. Korábban ugyanis a fenntartási hozzájárulás, vagyis a közös költség esetében aligha látszott meg a kormányakarat! Egyik olvasónk levele jól illusztrálja a helyzetet: “A mi társasházunk (Budapest, Podmaniczky utca) nem, hogy nem csökkentette a közös költség díját, hanem meg is növelte majdnem 10 százalékkal. Pedig a közművek árainak egységes csökkentése után azt vártuk, reméltük, ez a költség is csökkenni fog. Természetesen a társasház közgyűlése megszavazta, csak azt nem tudom mikor, s kikkel. A szomszédom se tudott ugyanis róla” – írta levelében olvasónk.

A módosítás rengeteg embert érinthet, hiszen a hazai lakóingatlan állomány (4,3 millió darab) jelentős része, mintegy 29 százaléka (1 millió 247 ezer darab) lakásszövetkezeti, társasházi lakás. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a fenntartási hozzájárulásban is megjelenik majd a rezsivágás – 20 százalékos díjcsökkenést pedig biztosan nem eredményez. Azon túl ugyanis, hogy a közös költség nem pusztán a közüzemi szolgáltatások díjaiból áll, a társasház nem is kötelezhető arra (legalábbis egyelőre!), hogy felsőbb utasításra, és előre meghatározott mértékben csökkentse annak összegét.

A közgyűlésen ugyanis a képviseltetett tulajdonosok döntenek az azévi tervszámokról; ez ad legitimitást a meghatározott közös költség értéknek. Ez a négyzetméter vagy tulajdoni alapú érték lesz az elszámolás alapja. Ennek a kalkulált összegnek behajtása joga es kötelezettsége a társasház közös képviselőjének – függetlenül attól, hogy csökkentek-e a közüzemi számlák vagy nem. Sőt, az el nem költött összegek sem automatikusan visszafizetendő összegek, csak amennyiben a következő évi, úgynevezett “beszámoló közgyűlés” során a tulajdonosok közössége így dönt.

Mit kell tenned, ha szerinted túl magas a közös költség?

A közös költség összegét – az szmsz-ben rögzített szabályok keretei között – a társasház közgyűlése egyszerű többségű döntéssel határozza meg, az a társasház belső ügye. Az a tulajdonostárs, aki szerint a közös költség indokolatlanul magas, próbáljon meg a módosítás érdekében közgyűlést összehívni, és többséget szerezni a javaslata mellé. Az úgynevezett rezsicsökkentéshez ennek nemigen van köze, a társasház nem köteles politikai elvárásoknak megfelelni, márpedig a közös költségnek az úgynevezett rezsicsökkentés miatt leszállítása puszta politikai igény, jogszabály erre a társasházat nem kötelezi.

A javaslat mindazonáltal tájékoztatási kötelezettséget is előír. E szerint a közös költségeknél is ki kellene mutatni a rezsicsökkentés adatait. A hirdetményt pedig a lakószövetkezeti elnököknek vagy a társasházkezelőknek minden év február 15-ig közzé kellene tenniük. “Ezt gyakorlatilag ki fogjuk kényszeríteni” – szögezte le Németh Szilárd a javaslat parlamenti vitájában. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési és büntetési jogköröket is kap az ügyben. Ez az előírás pedig némi kapaszkodót nyújthat az albetéteseknek a következő évi tervszámok tárgyalása során.

Arról azonban senkinek sem szabad megfeledkeznie, hogy egy tartalék nélküli éves terv és költségvetés öngyilkosság az adott társasház számára – szinte biztos anyagi csőd. Ehhez elég pár renitens nem fizető lakó. Pedig a tulajdonosok csak a legritkább esetben gondolkodnak felelős “tulajdonosi” szemlélettel. Végezetül pedig azt is érdemes kiemelni, hogy szakértők szerint, egy a közös költség teljes egészére vonatkozó kötelező díjcsökkentéshatalmas terhet jelentene az ingatlanok kezelőinek, s előbb-utóbb a szolgáltatások minőségi romlását vonhatná maga után.
(penzcentrum)