Kellemetlen változásokkal szembesülhetnek azok, akik a közeljövőben az Európai Unió bármely államában próbálnak egészségügyi ellátáshoz jutni. Miközben azt hihetik, hogy van biztosításuk, előfordulhat, hogy a végén mégis saját zsebből kell állniuk a számlát.
Néhány napja került nyilvánosságra az egészségügyi salátatörvény tervezete, amely a határokon átnyúló uniós egészségügyi ellátások nemrég életbe lépett új rendszeréhez igyekszik igazítani az amúgy sem egyszerű hazai szabályozást. Ebben a kormányzat bezárná a ma még meglévő kiskapukat: így például megtiltanák a külföldön dolgozóknak, hogy egyidejűleg két helyen – a hazai és az új külföldi lakhelyükön – legyen orvosi ellátásra jogosító biztosításuk. Csak egyetlen helyen fizethetnének járulékot, és csak egyetlen államban kaphatnának közfinanszírozott orvosi szolgáltatásokat.
A tervezet szerint a külföldön munkát végzőknek a hazai egészségbiztosítási rendszerből 15 napon belül ki kell jelentkezniük, idehaza érvénytelenítik a taj számukat, és ettől kezdve már csak a külföldiekre érvényes szabályok szerint kaphatnak Magyarországon orvosi ellátást. Például térítésmentes sürgős ellátásra is csak akkor lennének jogosultak, ha külföldi biztosítójuknál kiváltották a „turisták” uniós ellátására jogosító kártyát.
Lapunknak Kincses Gyula uniós ellátásokkal foglalkozó szakértő elmondta: ha valaki magyar állampolgárként, de külföldi biztosítottként tervezett beavatkozást végeztetne itthon – akár csak egy mandulaműtétet is –, az ottani biztosító engedélyével és pénzügyi jótállása mellett fogadhatnák a hazai kórházak. Például ha valaki Londonban jár egyetemre, és a hallgatói jogviszonya hivatalosan Angliában teremt számára közfinanszírozott ellátást, mielőtt még itthon bármilyen tervezett beavatkozásra jelentkezne, odakint kell kérvényeznie, hogy Magyarországon történjék meg az ellátása. De még ekkor is előbb magának kell állnia a költségeket, mert a külhoni biztosítók utólag térítik a számlát. Azt sem árt tudni, hogy a külföldi biztosító megtagadhatja a hazai ellátáshoz az engedélyt, s mondhatja azt is, az illető várja ki a sorát például az angliai biztosítottak között.
A lapunknak nyilatkozó szakember szerint – ha a parlament jóváhagyja az újabb salátatörvény-tervezetet – megszűnik az a lehetőség is, hogy a külföldi egyetemre járó diákok szülei gyermekük külhoni tartózkodása idejére itthon egyéni szerződéssel (havi 6600 forintért) megvásárolhassák a magyarországi térítésmentes ellátás jogát.
Miután a szolgáltatóknak már jó ideje ellenőrizniük kell a taj szám érvényességét, ha a jövőben a külföldön tanuló vagy dolgozó magyar itthon elmegy az orvoshoz, akkor taj számára – ha szabályosan járt el, eleget tett bejelentési kötelezettségének – kéken villog a lámpa. Ez azt jelenti, hogy átmenetileg érvénytelen az illető taj száma a hazai biztosítási rendszerben, s vagy fölmutatja az ellátására jogosító külhoni biztosító által kiállított igazolásokat, és esélyt nyer a halasztott számla-visszatérítésre, vagy minden más esetben a teljes költséget zsebből kell fizetnie. Ha valaki nem a szabályok szerint járt el, és nem jelenti be, hogy már nem itthon dolgozik és fizet járulékot, a taj ellenőrzéskor piros, azaz „érvényes, de rendezetlen státuszú” jelzést kaphat. Ezzel ugyan abban a pillanatban hozzájuthat a térítésmentes hazai ellátáshoz, ám ha később, akár utólagos ellenőrzésnél kiderül, hogy érvénytelen taj kártyára operálták, az egészségbiztosító kiszámlázza az ellátás teljes költségét, sőt mindezt megfejelheti 200 ezer forintos mulasztási bírsággal is.
A hazai közfinanszírozott orvosi árakról amúgy is érdemes előre tájékozódni. A térítési szabályzatok és kezelési költségek ugyanis kórházanként eltérők lehetnek. Például egyes fővárosi kórházakban az jár jobban, akinek utóbb inkább az OEP számláz, mert az intézmények saját térítési szabályzataik szerint a nem közfinanszírozott betegektől az egészségbiztosító térítési díjainak a háromszorosát vagy akár a hatszorosát is elkérhetik egy-egy beavatkozásért, attól függően, hogy járó vagy fekvő betegként kezelték.
(NOL )
