A közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy munkatársa részéről hangzottak el olyan kijelentések, miszerint Magyarországon a nagyobb cégek és a multinacionális vállalatok éves szinten több mint ezer milliárd forint értékben csalnak adót, és ebben kormányzati körök segítségével az adóhatóság is közreműködik. A NAV említett munkatársa azóta már benyújtotta lemondását, amit - feltehetőleg - nem önként adott be.

A parlamenti ellenzéki pártok az eset kapcsán vizsgálóbizottság felállítására tettek javaslatot, amit az LMP karrieristáin és jobbikos képviselőkön kívül egyetlen politikus sem támogatott.

Ángyán József volt fideszes politikus, az Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztériumának parlamenti ügyekért felelős, tavaly lemond(at)ott államtitkára nyilatkozott a történtek kapcsán; a Fidesz–KNDP és az MSZP magatartása azt bizonyítja, hogy egy "néhány tucat gazdasági szereplő által irányított maffiahálózat kisajátította a politikát", és a két politikai oldal csak ennek a maffiahálózatnak a "délelőttös és délutános műszakjai".

Ángyán ezzel két nagyon nyilvánvaló dolgot jelentett ki, ám önmagában véve mindkettő sántít egy kissé. Magyarországot nem egy egyszerű szervezett bűnözői csoport tartja az irányítása alatt. Az ilyen csoportok sajátja ugyanis, hogy miután felosztják egymás közt az érdekeltségeket, maradnak olyan területek, amiben egyáltalán nem érdekeltek és nem kezdenek vele semmit. Azután, hogy a maffia ráteszi a kezét egy-egy iparágra (vagy éppen a médiára), maradnak a társadalomnak olyan, érintetlen területei, amelyek nem tartoznak egyetlen bűnözői csoport érdekeltségébe sem.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A maffia szolgálatában?

Az a maffia, amire Ángyán hivatkozik, nyilvánvalóan nem egy egyszerű szervezett bűnözői csoport. Ugyanis ami Magyarországot markában tartja, az az elmúlt két évtized során kiterjesztette magát az ország összes javaira, semmit nem hagytak érintetlenül. Kiterjesztette magát a bankokra, az egyes iparágakra, az igazságszolgáltatásra, a karhatalomra, a törvényhozásra, de ugyanilyen agresszív módon kiterjesztette magát az oktatásra, a médiára és a kultúra összes területére.

Mindebből látható, hogy nem egyszerű maffiával van dolgunk. Ezért Ángyán kijelentése torzít (és okkal, hiszen maga is ezek közül került ki). Amire a volt fideszes politikus hivatkozott, az - ki kell jelentenünk; egy országos lefedettséggel, az élet minden területére kihatóan működő zsidó-szabadkőműves maffia.

Torzít a második megállapítás is; az egyértelmű, hogy a Fidesz és az MSZP ugyanannak a háttérerőnek a fedőszervezete. Csakhogy ennyivel nem szabad megelégednünk. Ki kell mondani, hogy nem csak a Fidesz és az MSZP, hanem valamennyi parlamenti párt ennek a háttérerőnek a fedőszerve. Egytől egyig az összes!

Mindezek után fel kell vetnünk egy még komolyabb kérdést: 2013-ban, több mint két évtizednyi demokrácia után miért tartunk még mindig ott, hogy az ilyen kérdések nyilvánvalóvá tételéhez egy szabadkőműves fedőszervezet (Fidesz) volt államtitkára kell? Éppen azért tartunk ott, mert nem egy közönséges szervezett bűnözői csoporttal van dolgunk. Hanem egy olyan maffia-hálózattal, ami két évtizeddel ezelőtt rátelepedett a törvényhozásra, a médiára, az oktatásra, majd szép lassan elhitette magáról, hogy nem létezik.

Most pedig előjön valaki, aki éveken át egy volt közülük, és megmondja, hogy igenis léteznek? Meddig lehet még a magyar népet ilyen mértékben birkának nézni? Ahogy mondani szokás: fejétől bűzlik a hal! Nem elég a rendszerváltás, elitváltás kell!