A szíriai konfliktusban már több mint százezren vesztették életüket. „ Milliók hagyták el az országot, naponta ezrek lépi át a szíriai határt. Szíria közeledik az átfogó katasztrófához” – jelentette ki António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
Az utóbbi hónapokban a szíriai hadsereg láthatóan kiszorítja az ellenzéki erőket. Ennek katonai szempontból előbb-utóbb be kellett következnie.
2011 nyarán, amikor az ellenzék megkezdte a fegyveres kampányt a szíriai reguláris hadsereg ellen, a cél nem a katonai győzelem volt. Bassár el-Aszad távozását akarták elérni. Az „egyszerű” gerillák csak hadd higgyék, hogy a győzelemhez elegendő a lelkesedés és valami minimális fegyverhasználati gyakorlat. A profi katonáknak erről más a véleményük.
A felkelők oldalára átállt tisztek, a hadsereg elleni harci akciók kapcsán felismerték, hogy mindössze politikai nyilatkozatnak tekinthető az ellenzék vezetőinek az a kijelentés, hogy képesek erővel megdönteni a rendszert. A felkelőknek még erőik egyesítésével és lényeges külföldi segítség birtokában sem volt soha esélyük arra, hogy képesek legyenek szembeszállni a reguláris hadsereggel.
A sok száz harci repülőgép és helikopter mellett legalább 150 ezer fős reguláris hadsereg és közel százezer önkéntes áll szemben a lázadókkal. A szíriai hadsereg közel ötezer harckocsival és egyéb harci eszközzel rendelkezik. Teljes értékű a felkészülés és hatékonyan képesek pótolni a veszteségeket.
A felkelők számát 30 ezer (francia és amerikai hírszerzési adat) és 100 ezer között (Jane’s) adják meg.
A z ellenzékiek legutóbbi egyesülése semmilyen benyomást nem tett a szíriai katonákra. A hadsereg számára nincs különbség, hogy dzsihádistákról van-e szó, vagy „helyes” felkelőkről. Mint ahogyan nem fontosak a pontos adatok sem számukról, ha szétszórtan lépnek fel. Szíriában éppen ez a helyzet.
A siker legfontosabb tényezője a csapatok ellátása. Még nemrégiben az ellenzéknek megvoltak a fontos ellátási csatornái. De mint mindig, zavart keltett az Al-Kaidához kötődő csoportok megjelenése. Az eredmény előre látható, a Nyugat így nagyon óvatos, ha segítségnyújtásról van szó. Ami pedig még fontosabb, ezt a példát követi láthatóan Törökország is.
A legutóbbi eset: szíriai hadsereg harapófogóba veszi Aleppót. Az Associated Press tudósítója pedig közli a felkelők panaszát: a minimumra csökkent a török határon át érkező fegyverek és lőszerek mennyisége, miután „Ankarát egyre inkább aggasztja az iszlám szélsőségesen növekvő szerepe”.
De van-e az ellenzéknek esélye arra, hogy leállítsa a csapatok előrenyomulását Aleppónál és más irányokban, ha Törökországból megindulnak a szállítások? A jelek szerint, nincs.
