Talán soha nem volt még olyan nagy a devizahiteles csomaggal kapcsolatos lakossági várakozás, mint 2013 harmadik negyedévében. A folyamatos politikai ígéreteknek meg is lett a negatív következményük: új csúcsra ugrott a nem teljesítő hitelek aránya. Az MNB pénteken közzétett adatai szerint a lakossági hitelek 18,5 százaléka 90 napon túl, további 15,4 százaléka pedig 90 napon belül késedelmes, vagyis háromból egy hitelt nem a szerződés szerint törlesztenek. Vészesen magasra emelkedett azok aránya is, akiknek a tartozása meghaladja a lakás értékét.

18,5% a nem teljesítő hitelek aránya a lakossági hitelek körében, 15,4% pedig a 90 napon belül késedelmeseké – derül ki az MNB pénteken közzétett, szeptember végére vonatkozó adataiból. Előbbi, vagyis a lakossági NPL-ráta soha nem volt ilyen magas, az év első felében még “csak” 18,0%-on tartózkodott.

A bankok 6571 milliárd forintnyi lakossági hiteléből szeptember végén 1216 milliárd volt nem teljesítő, 1013 milliárd pedig kisebb mértékben késedelmes. A nem teljesítő hitelek összege volt már ennél nagyobb is: március végén 1240 milliárd forinton állt. Időközben viszont csökkent a lakosság teljes tartozása, így emelkedett új csúcsra a nem teljesítési arány.

Korábban az volt a jellemző, hogy a kisebb összegű, de fedezetlen (jellemzően fogyasztási célú) hiteleket kevésbé törlesztették a háztartások, az ingatlanfedezetűekre a lakás elvesztésének félelme miatt viszont jobban odafigyeltek. Mára megfordult a sorrend: magasabb a jelzáloghitelek nem teljesítési aránya (18,9%), mint a fedezetlen hiteleké (16,5%). A magasabb törlesztőrészlet legyűrhette tehát az ingatlan elvesztése miatti félelmet.

Ahogy a fenti ábrán látható, a jelzáloghiteleken belül még most sem a devizaárfolyam mozgása, hanem a felhasználás célja dönti el, alacsonyabb vagy magasabb-e a nem teljesítési arány. A forintalapú szabad felhasználású, majd rögtön utána a devizaalapú, szintén szabad felhasználású hitelek nem teljesítési mutatója a legmagasabb. A forintalapú, támogatott forinthitelek teljesítenek a legjobban. A devizahiteles csomag ígéretével kábított ügyfélkör egészében (devizaalapú jelzáloghitelek) 21,7%-os az NPL-ráta.

Pedig az előző negyedévben már megállt a lakossági hitelportfólió romlása: március végéhez képest június végére már nem nőtt tovább a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya. Június vége és szeptember vége között azonban 0,5 százalékpontos növekedés következett be. Szerencsés módon ugyanekkor az előző negyedévinél még nagyobb mértékben csökkent a 90 napon belül késedelmes hitelek aránya.

Vessünk egy pillantást a bankok által már átstrukturált hitelekre is, hiszen ezek mutatják a banki adóskönnyítések sikerességét. Sajnálatos módon romlott a sikerességi arány: az átstrukturált hitelek mindössze 28%-a teljesített szerződés szerint szeptember végéig, 48%-a viszont már 90 napon túl késedelmes, holott ez az arány egy éve még “csak” 32,6% volt.

Azért sem tudott csökkenni a harmadik negyedévben a nem teljesítő hitelek összege, mert továbbra is meglehetősen alacsony lángon ég a követelésértékesítési piac. A problémás banki követelésekből a harmadik negyedévben 45 milliárd forintnyit adtak el. A banki könyvekben átlagosan 25 milliárd forintot érő követelésekért 19 milliárd forintot fizettek a követelésvásárlók.

Nem pusztán a nem teljesítő hitelek magas aránya okoz problémát a bankoknak, hanem az is, hogy egyes hiteltípusokban rendkívül magas a lakosság eladósodottsága a lakásfedezet értékéhez képest (ez az ún. hitelfedezeti arány, az LTV-mutató). Az ügyfelek számára is veszélyes a magas LTV-mutató, hiszen fennáll a kockázata, ha értékesítésre is kerül az ingatlan a fizetésképtelenség miatt, a bank további nagy összeget követel az adóson. A lakáscélú devizahiteleknél a legkritikusabb a helyzet: 56,5%-ra emelkedett a 90% feletti LTV-mutatóval rendelkezők aránya az egy évvel korábbi 52,9%-ról.

Mind a nem teljesítési problémát (magas NPL-ráta), mind a hitelfedezeti problémát (magas LTV-mutató) mérsékelheti az a közelmúltban meghozott parlamenti döntés, amely szerint:

1. a 90 napon túli késedelemben lévő, a 20 milliónál nagyobb hitelt felvevő és a banki fizetéskönnyítést igénybe vevő devizahitelesek is beléphetnek az árfolyamgátba
2. ha 95% alá csökkentik a bankok az adott devizahitel LTV-mutatóját, csak akkor kapnak állami garanciát a 90 napon túl késedelmes hitel gyűjtőszámlájára. Az elengedett követelés ráadásul a jövőben adómentes.

Hogy milyen mértékben járulnak hozzá ezek az intézkedések a fenti, drámainak mondható mutatók javításához, és mekkora lesz a bankszektorra gyakorolt hatásuk, egyelőre nagyon nehéz megbecsülni.
(portfolio )

A választások közeledtével eszméletlen mértékben nő a Fidesz reklámhadjárata. Egyfolytában megállás nélkül nyomják a sokkal jobbak, erősebbek vagyunk, nekilendült a gazdaság, és a hasonló hazugságokat. Annak idején, még Gyurcsány alatt már egyszer hallottuk, hogy dübörög a gazdaság, majd kiderült - hazudtak éjjel és nappal. Most sincs másképpen, egy fikarcnyival sem. A recept ugyan az.

A századvég elemzői szerint 444 milliárdot bukott a kormány az egykulcsos adórendszeren. A vicc az egészben az, hogy a kormány "mellett" a kis keresetűek jártak rosszul. Akkor ki járt jól? Hát a milliomos-milliárdos réteg. Ők nyerték meg a 444 milliárdot. Ez a pénz pedig nagyon, de nagyon hiányzik valahonnan. Főleg az iskolákból és a kórházakból. Vagyis összességében a lakosság duplán rosszul járt. Kevesebb bért kapott,de eközben a szociális juttatásai is csökkentek.

Valahonnan azonban ezt a hatalmas összeget pótolni kell. Honnan máshonnan, mint hitelekből. Miután a kormány eljátszotta a hattyú halálát, beadagolva ezzel a lakosságnak a szegény elnyomott magyar kormány szerepét, éppen azt csinálja mint elődei, tovább adósítja az országot. Csak éppen máshogy - értékpapírokkal. A kormány újabb 2 milliárd dollár értékben bocsájtott ki értékpapírokat november 18.-án, magasabb kamat hozamra (majdnem a duplája) mint az amerikai értékpapírok. A legnagyobb felvásárlók kik lettek? A Goldman Sachs és a Franklin Templeton. Ugyan ki más. Felvehetnénk mi hitelt 2.7 százalékos kamatra is, de az a mi kormányunknak nem jó, nekünk 5.5 százalékos kamatra kell a pénz. Elvégeztünk egy szerény gyors fejszámítást csak úgy nagy vonalakban. Ezek szerint havi 10 millió dollárt fizetünk ki a nagy semmire valami cionista bankárnak mi magyar adózók csak kamatra. Köszönhetően a kormány csakazértis politikájának.

Ráadásul a kormány további adócsökkentést akar bevezetni. Nem lenne ezzel baj, örülni kellene neki. Csak milyen áron. Ilyen áron tesz a kormány rezsicsökkenést, adókedvezményt, hogy cserébe a rekordösszegen álló államadósságot tovább emeli? Pillanat alatt elfogyott a magánnyugdíjpénztárak pénze, elfogytak a hitelek, elfogytak az értékpapírok árai, sehol semmi, csak a hatalmas és egyre duzzadó hitel állomány. Őket persze hogy nem érdekli, ha éppen nincs kormányon, jól megél az összeharácsolt vagyonából. A nagy adósság elleni harcról, amelyet egyértelműen elvesztett a kormány egy szó sem esik, nem fér bele az optimista retorikába. Inkább hallgatnak róla mélyen. A csupán népszerűsítő intézkedések (adócsökkentés, rezsicsökkentés) amelyek az ég világon semmit a helyzeten nem javítanak mind mind kieséseket okoztak az államkaszának. A kieső pénzeket pedig 10 - 20 éves lejáratú szintén rekord kamatozású papírokkal pótolja? Büszkén nyilatkoztak, hogy mekkora a kereslet a magyar kincstárjegyekre. Ilyen kamattal? Ott felveszi 2.7 százalékra amivel itt befektet 5.5 re. És havi 6 millió dollár tiszta nyereséget nyomunk a zsebébe. Remek. De fogalmazhatunk kicsit durvábban, csak erre az összegre évi 100 millió dollár kamatot fizetünk. Ez sem elég rémisztő? Akkor mondjuk úgy, hogy még érthetőbb legyen, két milliárdot felvettek, és 10 év alatt három milliárdot kell visszafizetni, plusz egyéb költségeket. A kérdés az, hogy befektetik e úgy, hogy a 2 milliárd hármat összedolgozzon 10 év alatt. Kötve hiszem, ugyanis ha cégekbe fektetnék, ott is van rezsi, fizetések, amortizáció stb, vagyis a 3 milliárdnak a teljesen tiszta haszonnak kellene lennie. Képtelenség. Főképpen azért, mert nem befektetik, hanem a rendszer fenntartására költik, a kieső pénzeket pótolják belőle. Ez pedig semmi egyéb, mint az ország adósságnyomorba döntésének folytatása. Ezt valóban csak megköszönni lehet.