A nyár folyamán szinte  valamennyi nyugati hitelminősítő intézet leminősítette Ukrajnát, az IMF pedig egyre sötétebb középtávú előrejelzéseket hoz az ország gazdasági állapotának alakulásáról. Előkerültek az Európai Unióba már behálózott országokból ismert "ajánlások" is; a háztartások terheinek növelése, vállalkozások megadóztatása. Ha az ország november 17-én aláírja a társulási egyezményt az Európai Unióval, arra az esetre az IMF 160 milliárd dolláros hitel felvételét javasolja (megközelítőleg ennyi az ukrán gazdaság éves teljesítménye).

Az ukrán nemzeti bank szerint ebben az évben a GDP 75%-án állt az ország államadóssága. Ezt akarja az IMF közel duplájára duzzasztani, hogy az adósságtörlesztésre hivatkozva megkezdhessék a nép sarcolását. A külső államadósság eddig is nehéz teher volt Ukrajna hátán, miközben a kamatok miatt az ország aranytartaléka is 'rejtélyes módon' elapadt.

A Bloomberg mostanra a tíz leginkább csődveszélyeztetett ország egyikeként tartja nyilván Ukrajnát, ami annyit jelent, hogy az ukrán államcsőd nemsokára bekövetkezik. Ha aláírják a társulási megállapodást, akkor azért, ha nem írják alá, akkor pedig azért. Az IMF ajánlásai és a hitelminősítők mesterkedése ezt jelenti. Nem veszélyeztetett országokat neveznek meg, hanem célpontokat. Ha Ukrajna nem teljesíti a feltételeket és hátat fordít a nyugati blokknak, nyugatról be fogják dönteni az országot. (Aztán a fizetett gazdasági elemzők majd mindent az oroszok nyakába varrnak.)

November 10.-én a Financial Times arról írt, hogy a Franklin Templeton Investments (az USA legnagyobb befektetési alapja) több mint 5 milliárd dollár értékben vásárolt ukrán államkötvényeket, gyakorlatilag felvásárolta Ukrajna államadósságának több mint 20%-át. Az ukrán pénzügyminiszter szerint a Franklin Templeton az ország egyik legnagyobb hitelezője, de a hitelek összege államtitok. Ugyanez azz alap vásárolta fel az európai perifériaországok államadósságainak tekintélyes részét, nem utolsó sorban Magyarországét is. Így ugyanaz a szál fogja rángatni az ukrán kormányt, ami a magyarországi kormányt is rángatja.

Az amerikai befektetési alap pedig nyomott áron jutott hozzá az ukrán államkötvényekhez, amik 200-300%-os hasznot hoznak majd. Emiatt két lehetőség van:

Ukrajna a lehető legrövidebb úton megszabadul a külső (nyugati) adósságállománytól. Ehhez egy olyan harmadik félre lesz szüksége, ami vélhetően nem az Európai Unió, mivel az EU maga is válságban van. Ilyen harmadik félként szó eshet Oroszországról vagy a Valutaalapról (az ukrán belpolitikában ez a két lehetőség kerül szóba). Mivel az európai szabadkereskedelmi övezethez csatlakozás lehetetlenné teszi, hogy az ország Moszkvától kapjon segítséget, Ukrajna csapdahelyzetben találja magát - jöhet az IMF-hitel. Jönnek majd a költségvetési kiigazítások, "megszorítások", magasabb adóterhek, robbanásszerűen emelkedő energia- és élelmiszerárak. Az ukrán nép megtapasztalja (megszenvedi) majd, mit jelent nyugatinak lenni.

Második lehetőség, hogy Ukrajna csődöt jelent, az adósságok egy részét nem fizetik vissza, másik részét újratárgyalják. Ez esetben számolniuk kell a politikai, gazdasági, rosszabb esetben katonai következményekkel.

A globális pénzügyi válság megteremtette annak a lehetőségét, hogy az ilyen "befektetési alapok" keselyűként marcangoljanak szét egy-egy országot. Nem első, de legjobb példa a sorban Görögország, ahol az adósság egy részét ugyan leírták, de azonnal politikai tőkét kovácsoltak belőle és gyakorlatilag pillanatok alatt nyílt gyarmatosítás következett be. Megszorítások sorozata, brüsszeli adószedők, politikai leszámolások (Arany Hajnal párt). Ez vár Ukrajnára is, ha bejelentik az államcsődöt.

Ezek a pénzügyi keselyűk ilyen esetben leírják az adósság egy részét, majd agresszívan a sokszorosát hajtják be olyan módon, hogy politikai, gazdasági és szociális feltételeket szabnak, amiket az ország élén álló bábkormánynak teljesítenie kell. Azt követően pillanatok alatt árusítják ki az állami vagyont, miközben megszorítások sorozatával gondoskodnak róla, hogy az emberek a saját hétköznapi terheikkel legyenek elfoglalva - hogy a nép ne lázadjon. Így volt ez Görögországban és így lesz ez Ukrajnában is, ha aláírják a társulási megállapodást (aminek elkerülésére még mindig, az utolsó pillanatban is van remény).

Abból is valószínűsíthető az ukrán államcsőd közeledte, hogy a Franklin Templeton minden eddiginél nagyobb bevásárlását ejtette meg Ukrajnában. A gyarmatosítók biztosra mennek, ahová pénzt tesznek, onnan haszonra számítanak és kőkeményen be is fogják azt hajtani. Ukrajnára kemény idők várnak - és mindez annak köszönhető, hogy az ország élén politikai prostituáltak állnak, akik jelenleg is azon gondolkoznak, hogy keleten, vagy nyugaton lehet jobban meggazdagodni.