Magunkhoz képest jobban teljesítünk, de a versenytársakhoz képest nem – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a Világgazdaság vállalati hitelezésről szóló konferenciáján.
Egy elveszett évtized van mögöttünk, az uniós csatlakozás óta nem zárkóztunk fel vásárlóerő-paritásban az EU-átlagához. Ennek okai a szakértő szerint a felelőtlen kormányzás és a felelőtlen ellenzék volt 2008-ig, azt követően a válság, 2010 óta pedig a hibás gazdaságpolitika. Ebben az időszakban visszaestünk a versenyképességi listákon, visegrádi éllovasból leszakadó balkáni állammá váltunk.
Magyarország a beruházásokban leszakadóban van, egyedül a feldolgozóipar beruházásai emelkedtek az elmúlt időszakban, az összes többi nagy ágazat 15 évvel ezelőtti szinten van a beruházási volumen tekintetében. Ilyen körülmények között képtelenség növelni a GDP-t vagy a foglalkoztatottságot. A legfőbb gond a jogbiztonság hiánya, az üzleti szféra nem érzi azt, hogy hosszú távon megtérülhet itt a befektetése. 13 új adót vezettek be, az ágazati adók meghaladják a nemzetgazdaság profitadóját, a bankadó önmagában magasabb, mint a társasági adó a teljes gazdaságban. Ez megrendíti a tulajdonbiztonságot, ami gátolja a beruházásokat. Az államosítási és versenyellenes kormányzati magatartás sem szokványos, más országokban versenyt generálnak, és szabályozással szorítják le az árakat a közműszektorban.
Az idén Magyarországon mindössze 8 ezer új lakás épült, ami nagyon kevés. Az is probléma, hogy a legjobb, legvállalkozóbb szellemű munkaerő kivándorol. A multinacionális cégek sokkal jobban viselik a rossz gazdaságpolitikát, mint a kisebb vállalkozások, amelyekre tömeges lecsúszás jellemző.
Vértes szerint adattorzításokkal válaszol a kormány a jelenségre. Nem javulnak a munkaerőpiaci statisztikák. Iparosításra nincs szükség, Magyarországon nagyobb az ipar részaránya, mint Németországban, nálunk inkább a szolgáltatásokat kellene növelni. Mesterséges módon, választási okokból rezsicsökkentést kényszerítenek ki, de a világpiaci energiaárak ellenében nem lehet ezt fenntartani csak úgy, ha az adófizetők pénzéből finanszírozzák a gazdagok magas fogyasztását.
A bankrendszerrel kapcsolatban nincsenek eredmények, a nem teljesítő hitelek aránya továbbra is nő, amire nem született megoldás. A fogyasztás növekedése 2001-2014 között a legalacsonyabb a régióban, még Ausztriát is alulmúlja – mondta a szakember.
A tervek és a megvalósítás között óriási különbségek vannak. A 2011-es konvergencia program 3 százalék fölötti éves átlagos GDP-növekedést ígért, az EU-prognózis alapján a tény mindössze 0,6 százalékos. Ez havonta 60 ezer forintnyi veszteség családonként. Az államadósságnak a nyugdíjpénztárak államosítása után 70 százalék alá kellett volna mennie, de továbbra is 80 százalék fölött van, ami azt jelenti, hogy valójában nőtt az államadósság. A kamatfeláraink is a legmagasabbak a régióban, nálunk a legköltségesebb finanszírozni az államadósságot.
(vg.hu )
